Somorjai Ádám: Mindszenty nemzetünk hőse!

Hazánk nemzeti hősének nevezte Somorjai Ádám pannonhalmi bencés Mindszenty Józsefet, aki a keresztény nemzet szolgálatának szentelte életét. A bíboros, hercegprímásról szóló kötetek szegedi bemutatóján arról is beszélgettünk a Vatikáni Államtitkárság Levéltárának főmunkatársával, hogy miként élte meg magyarságát Mindszenty.

Először 1990-ben írt könyvet

Somorjai Ádám

pannonhalmi bencés, a Vatikáni Államtitkárság Levéltárának főmunkatársa Mindszenty Józsefről, majd közel tíz évvel később kezdett el újra foglalkozni a bíboros, hercegprímás munkásságával. Az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválja keretében a Rektori Hivatal épületében

a

Zinner Tibor

jogtörténésszel közösen írt Mindszenty levelezéseit feldolgozó köteteit, melynek kapcsán a kutatómunka menetéről is beszélgettünk a bencés szerzetessel.

- Mindszenty József életének egy jelentős részét magányosan töltötte, félrabságnak nevezte azt az időszakot, amit a budapesti amerikai nagykövetségen töltött, az egyház ügyeivel sem tudott foglalkozni. Mi a jelentősége a bíboros, hercegprímás életének, munkásságának ennek fényében?

- Igaz, nem élhette meg, de 1989-ben bekövetkezett az, amire ő várt.

Mindszenty József

egész életében hű maradt az elveihez, a keresztény Magyarországhoz, és vállalta ezért az üldöztetést is. 1975-ben meghalt, de a rendszerváltáskor megadatott az a lehetőség, hogy aki akar, keresztényként élheti meg magyarságát. A nemzetet és az egyházat együttesen szerepeltette, értelmezte. A Szeizmográf a Szabadság téren – Mindszenty bíboros levelezései az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971 című könyvben ismertetett leveleiben is a nemzetet helyezte az első helyre, a keresztény nemzet szolgálatát a Szent István-i gondolat jegyében.

- Ő Magyarország utolsó hercegprímása volt, és a történelmi országhatárokon belül élők hercegprímásának tartotta magát. Ez megnyilvánult valamilyen formában a tevékenysége során, illetve a leveleiből kiderült erre nézve valami?

- Több alkalommal emelte fel a szavát a történelmi Magyarország hercegprímásaként, mert azt akarta, hogy a Szent István által alapított püspökségek megmaradjanak. Így például a szabadkai egyházmegye felállítása ellen is szólt. Az államhatárok megváltoztatását nem feltétlenül gondolta szükségesnek, de az egyházmegyei határokat megváltoztathatatlannak tartotta.

- Szerepét illetően nem feltétlenül volt egyetértés egyházi berkekben sem. A halálát követően történt változás e téren a Vatikán részéről?

- A Vatikánnak nincs úgymond hivatalos véleménye, a szentté avatási kongregáció foglalkozik Mindszenty-ügy aktáival, de ez egy hosszú folyamat. Emlékezetes, hogy amikor

VI. Pál

pápa felszólította, hogy mivel huszonöt éve üres az esztergomi főegyházmegye, mondjon le, akkor azt válaszolta, hogy ő Magyarország legitim hercegprímása, ami közjogi méltóság, így nem mondhat le. Megjegyzem, azt elfelejtette közölni, hogy egy olyan alkotmány értelmében van ez a tisztsége, ami 1946-ben megszűnt. Ez jelenti azt is, hogy még 1973-ban is a királyság alkotmányát tartotta legitimnek.

- Említette a boldoggá avatást. Változtathat az ő megítélésén, ha lezajlik a folyamat, s ez megtörténik?

- A boldoggá avatás folyamatát részletesen szabályozza az egyházjog, melynek során azt vizsgálják, hogy valóban szentéletű volt-e, vagyis hogy a keresztény erényeket heroikus módon gyakorló emberről van-e szó. Mindszenty József esetében a bátorság és az erősség erénye természetesen kimutatható, a bölcsesség erénye azonban a mai kritikák szerint kevésbé. Ha a katolikus egyház úgymond elprivatizálja őt a boldoggá avatással, akkor például a reformátusok kevésbé fognak ragaszkodni hozzá, a nem hívők még kevésbé, pedig ő egy ökomenikus alakja a magyar történelemnek, egy nemzeti hős.

- A bíboros, hercegprímás iratait, leveleit megszerezni nem volt egyszerű a kötetekhez. A könyvbemutatón is elhangzott, hogy az Amerikai Egyesült Államokba el kellett mennie. Lát arra valamilyen esélyt, hogy ez a helyzet változik, s könnyebben hozzá lehet majd férni például az ő leveleihez?

- Valóban Amerikáig el kellett menni ahhoz, hogy az eredeti Mindszenty által írt leveleket, s azokat kísérő diplomáciai iratokat megtaláljam.

Eisenhowernek, Kennedynek, Johnsonnak

és

Nixonnak

, valamint külügyminisztereiknek írt mintegy 120 levél szerencsére kutatható, sőt akár le is lehet fotózni azokat. Gyakorlatilag a tengerentúlra csak fényképezni kell elmenni, igaz azt is tudni kell, hogy hol találhatóak az irodatok, s melyik dobozt kell kinyitni. Budapesten van egy Mindszenty-kéziratokat tartalmazó levéltár, illetve van a nevéhez köthető alapítványnak is levéltára. Az lenne a jó, ha ott a fellelhető fogalmazványokból, iratokból összeállítanának eredeti, általa szövegezett leveleket tartalmazó gyűjteményt, s ez megkönnyítené a kutatók munkáját. Azt sem szabad elfelejteni, hogy számtalan irat el van zárva még a szakemberek elől is, ezért úgy gondolom, Mindszenty József életéről a jövőben is megtudhatunk fontos adalékokat.