1956. október 23-ra emlékezik az ország (FRISSÜL!) + FOTÓK

Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján, szerda reggel a budapesti Hősök terén. Megemlékezések országszerte.

LMP: 1956 követeléseinek teljesítésével a mai napig adósok vagyunk

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint az a küzdelem, amely elindította az 1956-os forradalmat a nemzeti függetlenség érdekében, olyan követeléseket hordozott magában, amelyek megvalósításával a mai napig adósok vagyunk. Az országgyűlési képviselő szerdán a párt megemlékezésén a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában azt mondta, az 1956-os felkelés egyszerre volt szociális forradalom és nemzeti függetlenségi szabadságharc, 1989 után viszont a követelések egyike sem teljesült. Schiffer András közölte, a forradalom lényege a nemzeti függetlenség kivívása és egy olyan társadalmi, politikai rendszer megteremtése volt, amelyben a rendszerváltó elit sem volt érdekelt. Hozzátette: bár 1989 a legitimációs alapját '56-ból vette, alig szólt másról, mint az állami vagyon szétosztásáról.

Elindult a Békemenet

Elindult a Békemenet a Bem szobortól, a menet elején nemzetiszínű molinón a következő felirat olvasható: "Aki agresszív, fél. Mi nem félünk!" A menet elején a fő szervezők vonulnak, köztük Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, Fritz Tamás, politológus, Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum egyik alapítója, Széles Gábor, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa, vállalkozó, Bayer Zsolt újságíró és Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója. Széles Gábor az MTI-nek azt mondta: reményei szerint legalább annyian lesznek, mint az első Békemeneten, amelyen a rendőrség a helikopteres megfigyelése alapján 400-500 ezerre becsülte a menetelők számát. Hozzátette: úgy érzi, nagyon fontos annak bizonyítása, hogy "az ország nem vált a csürhék országává". A Békemenettel meg kívánják mutatni, hogy a magyar többségi társadalom képes méltóságteljesen viselkedni, ellentétben a Magyar Szolidaritás Mozgalom rendezvényén történtekkel - mondta, utalva arra, hogy az hetekkel ezelőtt a mozgalom rendezvényén ledöntöttek egy Orbán Viktort ábrázoló szobrot. A résztvevőknél több molinó is van, amelyeken a következő feliratok olvashatóak: "szeretünk Viktor", "köszönjük Viktor", "veled vagyunk Viktor", "hűek vagyunk az '56-os forradalom eszméihez, "aki Orbán Viktort bántja, minket is bánt". A Békemenet a Bem szobortól indul és a Margit híd, Szent István körút, Nyugati tér, Teréz körút, Oktogon, Andrássy út útvonalon a Hősök terére tart. A menet indulásakor Csizmadia László, Bencsik András és Bayer Zsolt is arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy a menetben provokátorok is vannak.

Megemlékezések a 301-es parcellában

Több százan, magánemberek, civil szervezetek és politikai pártok képviselői látogattak el az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában lévő '56-os emlékműhöz szerda délelőtt. A Fidesz-frakció nevében Selmeczi Gabriella szóvivő és Iván László, a Fidesz nyugdíjas tagozatának elnöke koszorúzta meg a központi emlékművet, valamint Nagy Imre és az ismeretlen áldozatok sírját. Selmeczi Gabriella a koszorúzás után újságíróknak azt mondta, fontos, hogy ne csak megemlékezzenek, hanem át is éljék az 1956-ban történteket, és a következő generáció is megismerje a forradalom történéseit. Iván László azt hangsúlyozta, azt szeretnék tolmácsolni a jövő nemzedékének, hogy volt és van értelme a hősiességnek, hősi halálnak. Az Együtt-PM szövetség nevében Somfai Ágnes fővárosi közgyűlési képviselő és Jávor Benedek független országgyűlési képviselő helyezte el a megemlékezés virágait a központi emlékműnél. Jávor Benedek azt mondta, külön meg kell emlékezni a pesti srácokról, akik veszélybe sodorva magukat, kiálltak a szabadságért. Ők a forradalom után tömegesen elhagyták az országot, mert nem láttak perspektívát, most ugyanez a veszély fenyeget, ezért minden pártnak azért kell dolgoznia, hogy az országban tartsák a fiatalokat - fogalmazott. Virágokat helyezett el és megemlékezett Nagy Imréről és mártírtársairól a 301-es parcellában Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosság párt nevében. Szintén fejet hajtottak a mártírok előtt Fodor Gábor és Mécs Imre, a Magyar Liberális Párt politikusai. Mécs Imre egykori halálra ítélt beszédében azt hangsúlyozta, csak a szabad ember tud szembenézni a múltjával. Fodor Gábor, a Liberális párt elnöke arról beszélt, 1956 üzenete az, hogy a kommunista Nagy Imre, a liberális Bibó István és a konzervatív Mindszenty József együtt akart szabad és demokratikus országot.

Kónya: Orbán élő bálvány

Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom (Szolidaritás) elnöke élő bálványnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, akihez - tette hozzá - "ma tízezrek fognak vonulni, hogy éltessék" őt. A szervezet menete szerda délben indult el a fővárosi Széchenyi térről a délutáni összellenzéki demonstráció helyszínére. A tömeg - a szervezők becslése szerint mintegy ezer ember - egy rövid időre megállt a Lánchíd budai hídfőjénél, ahol Kónya Péter beszédet mondott. A mozgalom elnöke megemlékezett '56 hőseiről, akik összefogtak és közösen fellázadtak egy rezsim ellen. Beszédében úgy fogalmazott, a demokratikus ellenzék ma végre együtt fog tüntetni, és emlékezni 1956 hőseire, reményei szerint a demokratikus politikusok felelősen fognak beszélni és cselekedni az elkövetkezőkben. A Szolidaritás szervezői a demonstráció idejére Csizma térnek keresztelték el a Clark Ádám teret, ahol lelepleztek egy táblát, ezen felirat emlékeztet arra, hogy néhány héttel itt állították fel, majd döntötték le Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből készített szobrát.

Megkezdődött a Jobbik demonstrációja a Vértanúk terén

Megkezdődött a Jobbik október 23-i demonstrációja Kormánykárosultak nagygyűlése címmel, néhány száz ember részvételével szerdán a budapesti Vértanúk terén. Az eseményen civil szervezetek képviselői szólalnak fel a devizahitel-károsultak és a termőföld védelme mellett. Az árpádsávos, székely és jobbikos zászlókkal megjelent résztvevők a beszédeket követően egy traktor felvezetésével vonulnak át a Deák térre, ahol a Jobbik nagygyűlésén felszólal többek mellett Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke.

Wittner: 1956 forradalma nem ért véget

Wittner Mária szerint 1956 forradalma nem ért véget, folytatódik tovább, "csak ma nem fegyverekkel vívjuk, hanem szívvel-lélekkel, emberséggel". A fideszes országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára a XXI. kerületben rendezett október 23-i megemlékezésen hangsúlyozta: ma Magyarországon szabadságharc folyik, és ezt csak a szeretet ereje nyerheti meg. Át kell lépni azon a gyűlölethullámon, ami következni fog, "de meg kell nyerni választást, mert nem engedhetjük meg, hogy újra belefogjanak abba a mély rombolásba", amelyet nyolc éven keresztül csináltak - fogalmazott a politikus. Wittner Mária kiemelte: ugyan emlékezünk az 1956-os forradalomra, de "visszajönnek, letagadják, rombolnak", leteszik az esküt, hogy a magyar nép érdekében irányítják és kormányozzák az országot, miközben kifosztják az embereket, elveszik az életteret az embertől. Pedig 1956-ban nem jobbítani akarták a szocializmust - mutatott rá. A baloldali értékrendről azt mondta, ha ez azt jelenti, hogy kifosztják az országot, akkor helyénvaló ilyen értékrendről beszélni, mert ezt csinálják, de ha "szociális érzékenységre hivatkoznak, akkor fogják be a szájukat". A politikus szerint annak idején a népi demokráciának nem kellett a tudás és a szeretet. Márpedig, aki ennyire irtózik a szeretettől, az csak a sátán lehet - vélekedett. Hozzátette: ma Magyarországon a legnagyobb és végső harc folyik a sátán és Isten angyalai között. Az eseményen, amelynek helyszíne a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium volt, Wittner Mária kifejtette: a lyukas zászló szimbolizálja a forradalmat. Nagy az értéke, hiszen bár azért lyukas, mert a Rákosi-címert kivágták, a lyuk lehet Krisztus sebe, golyó ütötte seb is, mert annyian meghaltak a történtek miatt - mondta. Úgy fogalmazott: ő a lyukas zászlón Jézus töviskoszorús fejét látja. A politikus kiemelte: a fiatalok, akik a barikádokra mentek, nem féltek, hogy elveszíthetik az életüket. Arról is beszélt, hogy Tóth Ilonának különös sors jutott, ugyanis október 23-án született, és ez a dátum megpecsételte a sorsát. Hazaszeretete, embersége miatt ő lett Magyarország egyik áldozati báránya. Egész jelleme, hite predesztinálta erre, és megölték, meggyalázták hitében, hazaszerettében, orvosi mivoltában - idézte fel. Úgy vélte, Tóth Ilonán keresztül az egész forradalmat meggyalázták, hiszen nyilvános elsőfokú tárgyalásával be kellett bizonyítani a világnak, ha egy szigorló orvos képes arra, amivel vádolták, "milyenek lehettek a pesti srácok az utcán". A forradalmat leverték, "a halálgyár működött válogatás nélkül", a nép nevében - emlékeztetett. Mint mondta, most együtt emlékezünk azokra, akik még mindig arccal lefelé fekszenek a sírban.

Fónay: ma sem tudjuk, hányan haltak meg a megtorlásban

A Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) tiszteletbeli elnöke szerint ma sem tudjuk pontosan, hányan haltak meg az 1956-os forradalmat követő megtorlásban. Fónay Jenő, az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján tartott szekszárdi megemlékezésen azt mondta, 325 embert biztosan kivégeztek. "Meggyőződésem, hogy legalább húsz áldozat van, akikről nem beszélünk" - fogalmazott a szövetség alapítója a Szent István téren tartott ünnepségen. A Pofosz tiszteletbeli elnöke, akit '56-os szerepéért 1958-ban halálra ítéltek, de kegyelmet kapott, öt évet ült börtönben, a város 1956-os emlékművénél több száz ünneplő, köztük sok középiskolás diák előtt személyes emlékein keresztül idézte fel a megtorlást, a börtönben töltött időszakot. Azt mondta, csak mellőle 63 embert akasztottak fel, volt olyan nap, amikor hat politikai foglyot végeztek ki. "Ma már nem erről beszélünk, hanem arról, hogy hogyan fogjunk össze, mert végre van egy kormányunk, amelynek semmi köze nincs a szovjetbarátsághoz" - tette hozzá. A szónok arra kérte a jelenlévőket, "könyörögjenek a magyarok istenéhez, hogy ebben az országban soha többé ne lehessen olyan helyzet, amikor egymást öljük". "Bízzunk a mai magyar kormányban, abban, hogy holnap jobb lesz. Tudom, hogy Orbán Viktorban mindenki bízhat" - mondta, hozzáfűzve: "nekünk is tennünk kell, mert egyedül nem tudják megoldani a problémákat". Az évforduló alkalmából Pálos Miklós, a szövetség Tolna megyei elnöke a Pofosz aranykereszt kitüntetését adta át Horváth Istvánnak (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármesterének a szövetség céljainak megvalósítása és a kommunizmus üldözöttjeinek erkölcsi támogatása érdekében kifejtett tevékenységéért. A Szabadságért Szekszárd címet Ranga Ferenc nyugállományú őrnagy vette át a Ludovika Akadémia értékrendjének megőrzéséért folytatott munkájáért. Köszöntötték Pálos Miklóst is, akinek az 1956-os forradalomban való aktív részvételéért a Pofosz a Hazáért érdemkereszt arany fokozatát adományozta. A szekszárdi emlékműnél hivatalok, rendvédelmi szervek, pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. A város vezetői Fónay Jenővel együtt hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt, a pártok közül a Fidesz, a Fidelitas, a Jobbik, az LMP és az MSZP képviselői - köztük Harangozó Tamás, a szocialista párt Tolna megyei elnöke - koszorúztak.

A magyar írókra emlékeztek

Megkoszorúzták szerdán délelőtt a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál lévő 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő emléktáblát. Az ünnepségen Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a forradalom szellemi előkészítésében, a forradalmi eseményekben és az utóvédharcokban egyaránt meghatározó volt az Írószövetség és számos magyar író szerepe. "Tehetségüket használták fegyverként, tollat s papírt ragadtak a forradalomért" - mondta Halász János. Az ünnepi beszéd után az emléktábla alatt koszorút helyezett el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseletében Halász János, majd a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar P.E.N. Klub képviselői, az Írók Szakszervezete, a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum, a Fiatal Írók Szövetsége, végül a Magyar Írószövetség. Az Írószövetség 1956. november 12-én hozta nyilvánosságra azt a kiáltványt, amelyben az írók nagy része kiállt a demokratikus választásokért és az emberi szabadságjogokért, a december 28-i taggyűlésen a résztvevők hitet tettek a forradalom mellett. 1957. január 17-én a kormány rendeletben oszlatta fel a szövetséget azzal az indoklással, hogy az írók nyíltan szembehelyezkedtek a konszolidációs törekvésekkel, a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenységet fejtettek ki. Számos író, köztük Déry Tibor, Fekete Gyula, Zelk Zoltán, Varga Domokos, Buda Ferenc került börtönbe.

Miskolcon közös megemlékezést tartottak pártok

Közös megemlékezést tartottak Miskolcon politikai pártok helyi politikusai és különböző szervezetek képviselőinek részvételével szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján. Az eseményen képviseltette magát a Fidesz, a KDNP, valamint az MSZP, a koszorúzási ünnepségen beszéd nem hangzott el. Miskolcon a Zsolcai kapuban, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság épületével átellenben lévő óvoda falán lévő fekete márványtábla emlékeztet a forradalom és szabadságharc 26 miskolci áldozatára. 1956. október 26-án, a forradalmat éltető diósgyőri munkások, bányászok, középiskolás diákok, egyetemisták, városlakók több ezres tömegébe lőttek gépfegyverekkel az ávósok a rendőrség ablakaiból. A megemlékezés hagyományosan itt kezdődött, majd koszorúk, virágok kerültek a 13 éves korában ávósok lövésétől meghalt Misley Emese emléktáblájára, miként Nagy Imre néhai miniszterelnök emléktáblájára is. A nap folyamán megemlékeznek Nagy Attila színészről is, aki a forradalom napjaiban a Nemzeti dal elszavalásával lelkesítette a miskolciakat, a Hősök temetőjében pedig 1956 mártírjai előtt hajtanak fejet. Az 1956. október 25-i demonstrációnak állít emléket az az öt nagy méretű tabló, amelyet a város öt frekventált pontján állítanak ki szerdán, azokon a helyeken, ahol 57 évvel ezelőtt a város történelmének legnagyobb tüntetése zajlott le. Akkor 45-50 ezer ember éltette és ünnepelte a forradalmat a borsodi megyeszékhelyen.

Harrach: 1956 eszméire van szükség Rákosi örököseivel szemben

Harrach Péter szerint csak 1956 tiszta forradalmának szellemiségéhez méltón szállhatunk szembe azokkal, akik Rákosi örököseiként viselkednek. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerdán Kecskeméten, az október 23-i megemlékezésen több száz ünneplő előtt mondott beszédében kijelentette: amikor 1956-ra emlékezünk, egy tiszta forradalom előtt hajtunk fejet. Mindeközben azonban vannak "piszkos dolgok" Magyarországon: "Rákosi örököseiként" viselkedő emberek minden eszközt bevetve rágalmaznak, hazudnak és "videókat készítenek". Velük kizárólag az ötvenhatosok szellemiségéhez méltón szállhatunk szembe annak érdekében, hogy élhető világot és tiszta Magyarországot teremtsünk - hangoztatta Harrach Péter. A frakcióvezető azt mondta, a kecskeméti ünnepségen is vannak, akik részesei voltak az 1956-os eseményeknek. Ők személyesen is megélték azt a fellélegzést és szabadságérzést, amely a Rákosi által teremtett, minden becsületes polgárnak súlyos hátrányt és veszteségeket okozott nyomasztó világ után – ha rövid időre is – 56 októberében úrrá lett a magyar embereken. Hangsúlyozta: a forradalom és szabadságharc résztvevői valamennyien egyszerű, szabadságra vágyó és hazaszerető fiatalok, valamint tisztességes politikusok voltak. Nem csupán a bátorság, de egy normális élet iránti vágy is vezérelte őket, amikor vállalták a harcot. Harrach Péter utalt arra: ahogy nekik, úgy a ma emberének is nélkülözhetetlen az egyén belső szabadsága, amely mindannyiunk számára megteremti a döntéshozatal szabadságát, és amelyet csak függőségeink tudnak korlátozni. Ez azonban csak egy szabad külső környezetbe és közösségbe ágyazva életképes – tette hozzá. Felidézte: 57 évvel ezelőtt Európa magára hagyta Magyarországot. Ma pedig újra hasonló jelenséggel találkozunk nemzeti vagyonunk visszaszerzésére és önállóságunk megőrzésére törekedve – vélekedett. Elődeink erényeire, bátorságra, a szabadság szeretetére és őszinte szókimondásra van szükségünk, amikor kiállunk döntéseink mellett – mondta Harrach Péter, emlékeztetve arra, hogy az egységes Európa érdekében hazánk feláldozta szuverenitása egy részét, de ami megmaradt, azt megvédi. Úgy fogalmazott: "a dekadens világ képviselői Európát is megfertőzték", nekünk azonban a kontinens hagyományos értékrendjéért kell küzdenünk, amelynek egyik letéteményesei vagyunk.

Navracsics: 1956 nem bukott el

1956 nem bukott el: azok az emberek, akik életüket áldozták a szabadság eszményéért, nem áldozatok, hanem hősök, s szüleink, nagyszüleink azon törekvése, hogy ne csak a magyar nemzet, hanem egész Európa szabad legyen, 1989-ben valóra vált - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdán a Veszprém megyei Szentgálon, az '56-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján tartott megemlékezésen. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a helyi művelődési házban megrendezett eseményen felidézte: 1956. október 23-án is ugyanilyen meleg volt, az egyetemisták kigombolt lódenkabátban békésen tüntettek, szolidaritásukat fejezve ki a szintén szocialista elnyomás ellen lázadó lengyel néppel, s éltették a magyar-lengyel barátságot. Navracsics Tibor hozzátette, Nyugat-Európa döbbenten nézte, hogy a szögesdrót, az aknazár mögött, Európa közepén egy kis ország szembeszáll a Szovjetunióval, reménytelennek tűnő küzdelemben, Molotov-koktélokkal a harckocsikkal szemben. Úgy fogalmazott: ez a nyugatiak számára talán érthetetlen heroizmus a magyarok számára nagyon is érthető; a mi egyetemistáink inkább azon csodálkoztak, hogy miért kellett tíz évet várni arra, hogy a rabságból megpróbáljunk kitörni, hogy ez a nemzet, amely szabadsághoz és függetlenséghez szokott, hogyan tűrhette el a brutális terrort, ami tíz éven keresztül családokat nyomorított meg, embereket fosztott meg a vagyonuktól, embereket telepített ki, s tönkrezúzta az országot. Ezért 1956. október 23. a rabság elleni felkelés volt a szabadságért, a hazugság elleni felkelés az igazságért, és az alávetettség felkelése a függetlenségért - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Megjegyezte: a magyar egyetemisták joggal remélték, hogy békés tüntetéssel is elérhető a szovjet csapatok kivonása, hiszen egy évvel korábban az osztrák államszerződés aláírása után Ausztriából is kivonultak a szovjet csapatok; látszólag Magyarországról is kivonták a csapatokat, hogy aztán november 4-től még többen jöjjenek be, és élethalálharcra kényszerítsék az országot. Navracsics Tibor hangsúlyozta, 1956 nem csak Magyarországot szabadította fel, hanem Kelet-Európa összes nemzetét; a magyarok 1956-ban nemcsak a magyar függetlenséget harcolták ki, de a Szovjetunió összeomlását is. A Szovjetunióét, amely nem tudott szembenézni azzal az igazsággal, amit a magyar 1956 állított szembe vele: más népre, nemzetre, erőszakkal, tartósan idegen rendet nem lehet rákényszeríteni, mert ha megteszik, legalább egy bátor nemzet felkel, s ha egy bátor nemzet felkel, akkor a többiek is követni fogják - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. 1956 számunkra erről szól: szabadságról, igazságról, függetlenségről, és az európai szabadságról, amiért a magyarok is küzdöttek - zárta beszédét Navracsics Tibor. A művelődési házban a mintegy 150-200 ünneplőt Istvánfalvi Sándor független polgármester köszöntötte. A beszédek után a Lőrincze Lajos Általános Iskola végzősei adtak ünnepi műsort, majd a szoborparkban koszorúzással fejeződött be a megemlékezés a 2700 lélekszámú településen.

Kósa: 1956-ban a nemzet szállt szembe a hatalommal

Kósa Lajos debreceni polgármester szerint 1956 októberének pátosza abban áll, hogy nem a lakosság, még csak nem is a munkásosztály szállt szembe az önkénnyel, hanem a nemzet. A Debreceni Egyetem melletti '56-os szobornál szerdán tartott megemlékezésen a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy "a nemzet rázta le magáról a rabigát, a nemzet szállt szembe az idegen hatalommal és azok helytartóival". Kósa Lajos ugyanakkor rámutatott: voltak, akik Moszkvába "rohantak", hogy "szülőhazájuk rovására érvényesítsék saját, személyes érdekeiket". Így kérdőjeleződött meg Magyarországon morálisan a politikai baloldal, s mindazok, akik a nemzeti érdekek helyett idegen érdekeket szolgálnak, ennek a hagyománynak a folytatói ma is - jelentette ki a fideszes politikus. "Akik nem a nehéz helyzetbe került hitelesek élete, hanem a hitelt adó nemzetközi bankok pénzügyi eredménye miatt aggódnak, akiket jobban izgat a közműszolgáltatók haszna, mint a magyar emberek kiszolgáltatottságának felszámolása, mind-mind ennek a vállalhatatlan, rossz hagyománynak a folytatói" - mondta Kósa Lajos. Hozzátette: "akik a politikai fegyelmezés szándékával megveretnek békés megemlékezőket, kilövetik a szemüket, megalázzák őket, akik politikai ellenfelük alakjából papírmasé-szobrot készítenek, hogy primitív vudu-szertartásként meglincseljék, nyilvánosan meggyalázzák azt, ők mindannyian ennek a rossz hagyománynak a folytatói". Azé a hagyományé - folytatta a politikus -, amelyről 1956. október 23-án a magyar nemzet kinyilvánította, hogy nem kér belőle. Most sem kérünk ebből - szögezte le Kósa Lajos, megjegyezve, az ezeréves államisággal rendelkező szabad magyar nemzet nem tűri, nem tűrheti el, hogy idegen érdekek alapján alakítsa az életét. "Ez a mi életünk, a mi országunk, másoknak csak piac, nekünk hazánk" - fogalmazott a politikus. Kósa Lajos a továbbiakban arról beszélt, hogy a Nyugat, csakúgy mint 1956-ban, a rendszerváltáskor és utána is, magára hagyta Magyarországot, csupán reményt kínált, s mi elhittük, mert szükségünk volt a reményre. "Ma senki nem kínál külföldről reményt" - mondta, megjegyezve, egyesek szerint Magyarországot ki kellene rekeszteni a szabad nemzetek közösségéből. "Magyarországot újra megtámadták" - jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke, hozzáfűzve, hogy a támadás a "virtuális Magyarországot célozza (...), a híradások, a blogok és közösségi oldalak világát". Ma a hitelnél fontosabb a hitelesség, most ezért folyik a harc, "amelyben mi magyarok már megint szabadságharcosként küzdünk" - hangoztatta a kormánypárti politikus. Kósa Lajos nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy nemzeti érdekeinket nekünk kell megvédeni "az idegenekkel szemben, és azokkal a honfitársainkkal szemben is, akik személyes okból nem a magyar nemzeti érdekeket képviselik". "Meg fogjuk védeni (...), így lehetünk méltóak arra, hogy fejet hajtsunk a magyar forradalom hősei előtt" - zárta szavait Kósa Lajos, majd a részvevők megkoszorúzták az '56-os emlékművet, Melocco Miklós alkotását.

Varga: nem engedünk azoknak, akik el akarják hazudni eredményeinket

Nem engedünk azoknak, akik "el akarják hazudni eredményeinket, csorbítanák nemzeti függetlenségünket és megtörnék nemzeti egységünket" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a II. kerületben tartott október 23-i megemlékezésen, szerdán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából a Széna téren, az akkori budapesti harcok egyik fő helyszínén tartott ünnepségen a tárcavezető kiemelte: együtt kell megélni az október 23-i ünnepet, és az emlékezés mellett merni kell ismét átérezni a függetlenség ízét, a szabadság érzését, a sorsunkról való döntés felelősségét. "Tesszük ezt, amikor politikai és gazdasági téren is ragaszkodunk függetlenségünkhöz, következetesen kiállunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért, amikor nem teszünk engedményeket, ha a nemzeti érdekeink védelméről van szó, és amikor nyugodtan vállaljuk, hogy az unión belül is a nemzetek Európájában gondolkodunk" - hangoztatta. Varga Mihály elmondta: a kormány célja a társadalmi és gazdasági szempontból is sikeres ország megteremtése, "amely képes érdekeinek érvényesítésére, céljainak megvalósítására, és amelyre büszkén tekinthet minden magyar határainkon belül és kívül egyaránt". A miniszter hangsúlyozta: a kormány hatalomra kerülése óta eltelt idő igazolta, hogy "jó úton járunk, minden fontos gazdasági területen komoly eredményt értünk el". Az elmúlt három évben teljesen új irányt szabtak a gazdaságnak, olyan irányt, ahol a magyarok érdeke a legfontosabb - közölte. Úgy látja, ennek eredményeként Magyarország 2013-ra "túllépett a recesszión, és végre növekedési pályára, a saját lábára állt". A türelem, az együttműködés és az erőfeszítés meghozta gyümölcsét - fűzte hozzá. Kiemelte: az eredményeket úgy érték el, hogy végig szem előtt tartották a magyar nemzeti érdekeket, az ország "bátrabb, szabadabb, érdekeit itthon és külföldön is nyíltan képviselő" állam lett. Ez az igazi válasz 1956 szellemiségére, "mert csak az erős, sikeres nemzet lehet valóban szabad" - mondta. Varga Mihály úgy fogalmazott, 1956. október 23-án a forradalmárok megüzenték a világnak, hogy a magyarok szabadon, a saját törvényeik szerint akarnak élni, a sorsukat maguk akarják alakítani. Egyszerű, mégis bátor üzenet volt ez a legsötétebb diktatúra idején. Azokban, akik életüket adták a magyar szabadságért, élt a remény, hogy lesz egy jobb, szabad és független Magyarország - mutatott rá. Hozzátette: a magyarok október 23-án szabadságvágyukkal, bátorságukkal és önfeláldozásukkal világtörténelmet írtak, és 1956 azt üzeni, "nem engedünk, nem engedhetünk közös értékeinkből", mert ezzel a forradalom eszmeiségét csúfolnánk meg. Úgy vélte, az 1956-os események a magyarságtudatot, az összetartozás érzését és a nemzeti büszkeséget hozták felszínre. Bár vérbe fojtották a forradalmat, és később tiltották az emlékezést, ma már természetes az emlékezés joga - közölte. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében hangsúlyozta: október 23-án azokra a bátor férfiakra és nőkre, azokra a hősökre emlékezünk, akik a kemény diktatúra éveiben ki merték mondani, hogy elég volt, "a nemzeti összefogás emelkedett napjait" idézzük fel. Az emlékezés október 23-ra azt bizonyítja, "a szabadság, a függetlenség nemzeti akaratát nem lehet jeltelen sírokba zárni" - fogalmazott. Kiemelte: 1956 történelem, tanulság és példa. Napjainkban a jövő legnagyobb tétje, hogy a mai fiatalok miként érzik át, és hogyan követik a nagy elődök példáját - vélekedett. Láng Zsolt beszélt arról is, hogy "57 évvel a forradalom után olyan időket élünk, amikor a külső kényszertől is meg kell óvnunk eredményeinket, önrendelkezésünket, gazdasági és politikai biztonságunkat". "Éles politikai csatározások szabdalják szét erőinket", és "sokan árulnák ki ismét nemzeti értékeinket" - jelentette ki.

9 órakor megkezdte munkáját az operatív törzs

A nemzeti ünnep eseményeit - mint minden esetben - most is az operatív törzs felügyeli - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel, miután a törzs 9 órakor megkezdte munkáját. Tájékoztatásuk szerint a törzsben minden érintett szerv, így a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, a mentőszolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Budapesti Közlekedési Központ, a katasztrófavédelem, valamint a Valton Security képviselői jelen vannak. A testület egészen az utolsó program zárásáig ülésezik. Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával a budapesti Hősök terén 9 órakor kezdődött meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjának ünnepségsorozata.

Felvonták a nemzeti lobogót a Hősök terén

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége vonta fel. A nemzeti ünnep nyitó ceremóniáján jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Kun Szabó István, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató, valamint a magyarországi diplomáciai testület képviselői. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység, felsorakoztatták Magyarország történelmi zászlóit. Az állami és nemzeti ünnepek a nemzeti lobogó felvonásával kezdődnek, annak helyszíne hagyományosan a Parlament előtti Kossuth Lajos tér, amelynek átépítése jelenleg is tart.