Szent-Györgyi az SZTE-n: szobor a születésnapra + FOTÓK

A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert egész alakos szobrát a tudós születésének 120. évfordulóján avatták föl a Dugonics téren. A rektor az egyetem és a város partnerségéről beszélt, a polgármester pedig lényegében kampánybeszédet tartott a jelenkor sötét ostobáiról és béklyóba vert gondolkodásról szónokolva.

A C-vitamin szülővárosa, Szeged

Szent-Györgyi Albert

egész alakos köztéri szobrának ünnepélyes felavatásával tisztelgett a Nobel-díjas tudós emléke előtt. A Szegedi Tudományegyetem egykori rektora születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án az SZTE Rektori Hivatal Dugonics téri épülete előtt leplezték le

Bíró Lajos

szobrászművész alkotását. A város közgyűlése

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) indítványára döntött idén februárban a köztéri szobor állításáról. Az ünnepségen

Szabó Gábor

akadémikus, az egyetem rektora és

Botka László

, Szeged polgármestere mondott beszédet.

Szabó Gábor: Klebelsberg integessen Szent-Györgyinek!

Szabó Gábor úgy kezdte: Szeged régóta tartozik magának azzal, hogy ilyetén módon állít emléket Szent-Györgyi Albertnek. Utalt rá, a Nobel-díjas tudós teljesítménye mögött felsejlik a legendás oktatáspolitikus,

Klebelsberg Kuno

alakja, aki rengeteget tett az egyetem idetelepítéséért, illetve Szeged lakossága is, mely emberfeletti áldozatokat hozott az ügyben, végezetül a bölcsesség, mely Klebelsbergnek utat mutatott: az universitas nemcsak kövekből áll, hanem olyan szellemi nagyságokkal is meg kell tölteni, mint a külföldről hazahívott Szent-Györgyi. "Akkor lenne teljes a kép itt a Dugonics téren, ha a hazainduló Szent-Györgyinek szemből Klebelsberg integetne" - fogalmazott. Az akadémikus emlékeztetett, sok ember álma volt ennek a szobornak a megvalósulása: a Szegedi Akadémiai Bizottság tagjai levélben kezdeményezték, nehogy más város megelőzze Szegedet, majd az önkormányzat nemes gesztussal megajándékozta az egyetemet és a várost a köztéri szoborral. Külön köszönetet mondott Botka Lászlónak és Gyimesi Lászlónak, akiknek "szívügyük" volt az emlékműállítás. Úgy folytatta: az utókor feladata, hogy méltó legyen Szent-Györgyi szellemiségéhez, örökségéhez. "Nem lehetünk elég sokan ahhoz, hogy ezt az örökséget ápoljuk" - szögezte le, kiemelve a Szent-Györgyi Albert Rotary Club szerepének fontosságát.

Szabó Gábor végezetül arról szólt, hogy a Nobel-díjas tudós Szeged gazdaságának felvirágzásához is hozzájárult, hiszen kutatásaival a gazdasági válság időszakában alapozta meg a szegedi paprika hírnevét. A rektor szerint valami hasonló cél és feladat áll most az SZTE előtt is, még akkor is, ha "lehet, hogy az egész egyetem nem tesz ki egy Szent-Györgyit". Úgy összegzett: az universitas és a város csak együtt lehet sikeres, közösen kell fejlesztenie, csak a partnerség vezet eredményre, így lehetne méltóak a felek Szent-Györgyi Albert emlékéhez.

Botka László: A tekintélyuralom nem szereti a szellem óriásait

Botka László polgármester felhívta a figyelmet, a Nobel-díj odaítélésekor nemcsak Szeged vezetése köszöntötte a tudóst, s tisztelte meg díszpolgári címmel, de legalább olyan fontos volt a lakosság szeretete, az az örömünnep, ami övezte az elismerést. "Az ember egyedül nem lát messzire, szükség van rá, hogy óriások vállára álljon. Szeged esetében Szent-Györgyi Albert volt az az óriás, aki ki- és felemelte a várost a környezetéből" - hallottuk tőle. Hozzáfűzte: a professzor szabad, liberális, angolszász szellemiségű szigetté változtatta műhelyét az egyre inkább nácivá váló valóságban. "Szabadság és humánum: e két szóval jellemezhető leginkább. Szabad gondolkodó és alkotó volt, aki tudta, a rendet is a szabadság szüli" - mondta róla, felidézve, Szent-Györgyi egészen a német megszállásig, 1944. március 19-éig bízott humanizmuságnak sikerében, ám akkor menekülnie kellett, mert "a gyűlölet sávos zászlai alatt masírozó, csattogó bakancsokban érkezett az embertelenség". A háború után visszatért Magyarországra, hitt a demokráciában, de ismét keserű csalódások érték, így 1947-ben végleg külföldre távozott, megtapasztalva, hogy "a tekintélyuralom nem szeret az óriások vállára állni, egyébként sem szereti a szellem óriásait".

A polgármester végezetül a jelen Magyarországával vont párhuzamot. Kijelentette, ma sem szabad hallgatni, amikor "a hatalomtól elvakított sötét lelkű ostobák 'imrekertészezik' az egyetlen Nobel-díjas magyar írót, akinek nemcsak tehetségét, hazafiságát, de magyarságát is kétségbe vonják, amikor a magyar fővárosban önálló színházat kap a kirekesztés és a gyűlölet, amikor magyarokra és magyarabbakra osztják a kultúrát és a művészetet, amikor egyeniskolákba kényszerítik gyermekeinket, ahol egyenigazságokat tömnek a fejükbe. Ezért kell kiáltanunk, ha béklyóba verik a gondolkodást és kalodába zárják ítélő szellemünket." Botka László szerint csak akkor lesz szabad Magyarország, ha polgárai között nem a származás, a világnézet, a vallás vagy a pártállás tesz különbséget, hanem a tudás, a tehetség és a szorgalom. Szeged erejét ma - zárta gondolatait - éppen ez adja. A rendezvényen közreműködött

Borovics Tamás

Kaszás Attila-díjas színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Pavane Táncegyüttes, valamint a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar is.

Gyimesi László terjesztette elő a szoborállítást

Ahogy a SZEGEDma.hu korábban megírta,

idén februárban Gyimesi László (Fidesz-KDNP) tanácsnok terjesztette

a szoborállítás ötletét a közgyűlés elé. „Álláspontom szerint fontos, hogy városunk és az egyetem emblematikus alakjáról maradandó formában is megemlékezzünk” - mondta akkor portálunknak a politikus.

a szegedi közgyűlés május 31-én döntött

úgy, hogy a szobrot Bíró Lajos 54 éves mátészalkai művész készítheti el. Az egyetem központi épületének lépcsőjére álmodott alkotása kezében pipát tartó, a járókelők között sétáló, hétköznapi emberként ábrázolja Szent-Györgyi Albertet. A szobor elkészítésére még tavasszal írt ki pályázatot az önkormányzat, erre kilenc művész összesen tíz tervet nyújtott be, ezek közül választotta ki a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által felkért bíráló bizottság, majd a közgyűlés Bíró Lajos munkáját. A pályázatra és a megvalósításra összesen 7 millió forintot fordított az önkormányzat.