Közélet

Új Mindszenty-kötetek a hercegprímás amerikai levelei nyomán + FOTÓK

Új Mindszenty-kötetek a hercegprímás amerikai levelei nyomán + FOTÓK

2013. szeptember 30., hétfő
Új Mindszenty-kötetek a hercegprímás amerikai levelei nyomán + FOTÓK
ismeretlen_mindszenty_dokumentumok_konyvbemutato16_gs

Amerikai elnököknek és külügyminisztereknek írt leveleiből Mindszenty József életének új mozzanatai válnak ismertté Somorjai Ádám és Zinner Tibor kötetei révén. A szerzőpáros hiánypótló könyveit az SZTE Rektori Hivatal épületében mutatták be.

Az amerikai nagykövetségen töltött évek alatt

Mindszenty József

hercegprímás, esztergomi érsek négy elnöknek,

Eisenhowernek, Kennedynek, Johnsonnak

és

Nixonnak

, valamint külügyminisztereiknek is rendszeresen írt leveleket. A közel százhúsz iratot tanulmányozta amerikai levéltárakban

Somorjai Ádám

pannonhalmi bencés, a Vatikáni Államtitkárság Levéltárának főmunkatársa, aki

Zinner Tiborral

, az ELTE jogtörténészével közös kötetben foglalta össze e dokumentumok tartalmát. Az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválja keretében a Rektori Hivatal épületében mutatták be a magyar, illetve a közelmúltban napvilágot látott angol nyelvű, amerikai kiadást. Előbbi „Szeizmográf a Szabadság téren – Mindszenty bíboros levelezései az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971” címmel, utóbbi pedig „Do not forget this small honest nation” címmel jelent meg.

Egy szent jelleme

„Ezek a kötetek árnyalják a Mindszentyről alkotott képet, hiszen olyan dokumentumokat publikál

Somorjai Ádám

és

Zinner Tibor

művében, melyeket eddig nem ismerhetett a nagyközönség” – mutatott rá

Pál József

rektorhelyettes a könyvbemutatón.

Zombori István

történész a magyar történelem kiemelkedő személyiségének nevezte a hercegprímást, aki nem csak a vallásos emberek számára mutat példát. Az 1945 és 50 közötti, valamint az 1956-os eseményeket, s azt követő másfél évtizedet, amit a budapesti amerikai nagykövetségen eltöltött Mindszenty, Zombori István szerint mindenkinek ismernie kell. „Nemzeti tudatunknak, nemzeti lelkiismeretünknek alapvető feladata, hogy ezt az időszakot megnyugtató módon tisztázzuk, feltárjuk” – jelentette ki. Hozzátette, amíg a hercegprímás az amerikai nagykövetségen saját meghatározása szerint „félrabságban” élt, Amerikának négy elnöke is volt. Szerencsére az USA gyakorlata szerint a korábbi elnökökkel kapcsolatos iratok kutathatóak levéltárakban, így Somorjai Ádám pannonhalmi bencésnek lehetősége nyílt olyan leveleket tanulmányoznia, melyeknek a létezéséről igen, tartamlukról azonban nem tudhatott a nagyközönség.

A könyvbemutatón Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök úgy fogalmazott, Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek életét végigtekintve az a döbbenetes, hogy püspöki szolgálatának több mint 80 százalékát száműzetésben töltötte, mégis kiemelkedő egyéniség volt, kristálytiszta elveik szerint, hősies áldozatot vállalva élt. „Ebből a könyvből nem annyira a kort ismerhetjük meg, hanem Mindszenty személyét, s valóban egy szentnek a jelleme rajzolódik ki az olvasó előtt” – fogalmazott a megyés püspök.

Nem volt cél, hogy rehabilitálják Mindszentyt

A rendszerváltás előestéjén a törvénysértő perek feltárásával foglalkozó úgynevezett tényfeltáró kormánybizottság vezetőjeként Zinner Tibor jogtörténész Mindszenty József ügyével is találkozott. Mint elmondta, igaz minden jogszabályt betartottak, de jól látható volt, hogy bizonyos ügyeket az államszocialista apparátus el akar húzni, így a hercegprímásét is. Nem volt cél, hogy rehabilitálják az esztergomi érseket, mint Nagy Imrét és társait, s mindössze egy kétoldalas semmisségi határozattal elintézettnek vették mindazt, ami Mindszenty Józseffel történt - attól féltek, a hercegprímás rehabilitálása véglegesen eldöntené az 1990-es választásokat... Somorjai Ádám történész, a Vatikáni Államtitkárság Levéltár főmunkatársa Mindszentynek az amerikai elnökhöz és külügyminiszterekhez írt közel 120 levéllel kapcsolatban elárulta, az USA-ban a levéltárakban fotókat is készíthetett, s a későbbi kutatómunka során kiderült, hogy két elnöki és két miniszteri válasz érkezett a hercegprímásnak. Ennek egyik oka az lehet, hogy Amerika menekültként tekintett Mindszenty Józsefre, menedékjogot nem kapott, így némiképpen finomabban kezelték a vele való kapcsolattartást. A levelekben egyébként egyebek mellett utalások találhatóak arra, hogy az USA nem tartja be külpolitikájában a wilsoni és a roosevelti ígéreteket, kéri, hogy a Szent Koronát ne adják ki a pesti rezsimnek, Kádár Jánost pedig gonosz árulóként írja le.

Szándékos és szisztematikus nemzetirtás?

Tóth Tamás történész, a római Pápai Magyar Intézet rektora a SZEGEDma.hu-nak elmondta, nagyon időszerű a Mindszenty-kutatás, hiszen sokunkat érint a Kádár-rendszer, s fontos az ahhoz való hozzáállásunk. „A bíboros, hercegprímás életpéldája, az ő személyiségének és életművének a kutatása ezt a kontextust is más megvilágításba tudja helyezni. Tapasztalataim szerint a mai fiatalok egyre kevésbé ismerik Mindszenty életét és a korszakot, amelyben élt, ezért fontos az, hogy az ő példáján keresztül is kézzelfoghatóvá tegyük ezt az időszakot, melynek hatásait a mai generációk is érzik” – hangsúlyozta. Megtudtuk tőle, a hercegprímás a Szentszékkel is élénk levelezést folytatott. Több mint 120 alkalommal tájékoztatta ily módon a pápákat és államtitkárságukat arról, valójában mi folyik a kádári Magyarországon. Ezekben a levelekben határozottan elítélte például az ekkor bevezetett abortuszt. "Szándékosan és szisztematikusan irtják nemzetünket" - írta annak kapcsán, hogy 15 esztendő alatt több mint 3 millió terhességmegszakítást hajtottak végre. Tóth Tamás hozzátette, a Vatikánban mind a mai napig nem kutathatóak bizonyos levéltári iratok, ezért is jelentősek Somorjai Ádám és Zimmer Tibor kötetei.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.