Lázár szerint kétmilliárd eurót mozdít az EU-támogatás korrekciója
Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.
Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztés Ügynökséget, tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut. Mint fogalmazott, a kormány azért fogadja el a felajánlott korrekciót, mert ez a pénz így nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra felhasználni. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel.
Lázár János
230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró "mozdul meg Magyarországon". Továbbá elmondta, a Brüsszel által javasolt korrekció magyar részről történt elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót. "Ez az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről" - állapította meg Lázár János. Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - tudatta
Johannes Hahn
a közös sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a korrekcióra azért van szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A biztos hangsúlyozta, Brüsszelnek is érdeke, hogy Magyarország ezt a pénzt ne veszítse el, hanem az év végéig megfelelően el tudja költeni. Az osztrák politikus elmondta, a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagy mértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés - bár nem örömteli dolog - nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Mint azt Hahn kiemelte, Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát. A két politikus beszámolt arról, hogy megvitatták azt is, miként csökkentheti Magyarország az idén záruló uniós költségvetési periódusban a források elvesztésének a kockázatát. Vannak olyan technikai, illetve adminisztratív jellegű intézkedések, amelyeket Magyarország Brüsszellel közösen tehet meg - fejtette ki a magyar államtitkár. Johannes Hahnnal együtt utalt arra, hogy megállapodhatnak az operatív programok módosításában, illetve bővíthetik a nagyprojektek listáját. "De teszünk hazai lépéseket is" - folytatta Lázár. Elmondta, hogy október elsejéről új önerőalapot létesítenek az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak. "Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" - közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz - például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.
