Közbeszerzések Szegeden: hidegháború Botka hivatala és a jogi bizottság közt?

Keresztúri Farkas Csaba szerint illúzió, hogy a testület irányítaná a közbeszerzéseket, állítja: továbbra is a polgármesteri hivatal kezében futnak össze a szálak.

A legutóbbi, idejekorán befejeződött szegedi közgyűlésen, illetve az azt követő

nyilatkozatháborúban

nagy lendülettel feszültek egymásnak a különböző politikai erők. Az elmaradt ülés és azt követő viták kiindulópontja a partfalprojekt kapcsán felmerült csaknem 560 millió forintos többletköltség volt, melyet minden szereplő másként értelmezett. Míg a jobboldali képviselők az egyeztetés hiánya kapcsán többek között a szocialista párt-, avagy kampányfinanszírozás gyanúját vélték felfedezni az ügy hátterében, addig

Botka László

(MSZP) polgármester azt állította, illetve a polgármesteri kabinet közleményében leszögezte, hogy a partfalberuházással kapcsolatos minden döntést a Fidesz-Jobbik többség által irányított Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hozott, és az egy évvel ezelőtti lemondásáig

Keresztúri Farkas Csaba

(Jobbik) által irányított bizottság döntött a közbeszerzés teljes folyamatában a tender kiírásáról és elbírálásáról egyaránt. A testület korábbi elnöke szerint ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Keresztúri a SZEGEDma.hu-nak bemutatta: hiába változott a közbeszerzések szabályozása, s nőtt meg elviekben az érintett bizottság befolyása, a folyamatokat továbbra is a polgármesteri hivatal irányítja, a testület munkáját több esetben nehezítve – az sem véletlen, hogy a polgármester a csaknem egy éve üresen álló elnöki pozícióra a mai napig nem jelölt új képviselőt...

Egy kézben összpontosult elosztás?

A jobbikos politikus úgy kezdte: Szeged közbeszerzési szabályzata korábbi rendszerben úgy működött, hogy a hivatal apparátusa elkészítette a dokumentumokat, és az egész folyamatot a polgármester felügyelte, mindent a kezében tartva. Ezt próbálta megváltoztatni az új összetételű közgyűlés 2010-ben élve azzal a demokratikus elvárással, hogy ne csak egy kézben összpontosuljon az elosztóhatalom. „A képviselő-testület módosította a közbeszerzési szabályzatot, olyanná formálva azt, hogy a demokratikusan megválasztott képviselők is nagyobb felelősséget kapjanak a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntésekben, és ezentúl a jogi bizottságon keresztül kerüljenek a város elé a különböző ajánlatok. Ezt a folyamat az előző nyolc év ciklusában tudatosan leépítette a Botka László irányította városháza, magát a közgyűlést nem vonták bele ezekbe az ügyekbe. Mi azt a célt tűztük ki, hogy a képviselőknek nagyobb rálátásuk legyen a közbeszerzésekre. Be kell vallani, ez felemásra sikeredett, mert egy-egy ilyen projekt előkészületei akár egy évig is eltartanak, e szakasz munkálatait pedig a polgármesteri hivatal rendeli meg, továbbra is minden információ az apparátus birtokában van. A folyamat úgy működik, hogy mikor elkészül a közbeszerzés váza, azt a hivatal által javasolt, a jogi bizottság által jóváhagyott bírálóbizottsági tagok elé tárja az apparátus, ahonnan a jogi bizottsághoz kerül az anyag, és ha a testület ezt jóváhagyja, akkor elküldik a közbeszerzési szervekhez. Ez így szépen hangzik, de mégis illúzió az egész, mert az az igazság, hogy valamennyi információ és adat a hivatal apparátusának a kezében van. Egy több tízoldalas közbeszerzési anyagot a műszaki, pénzügyi követelményekkel együtt a hivatal állítja össze. Mikor beérkeznek az ajánlatok, akkor nem a bizottsági tagok, nem a képviselők, hanem jelenleg is a szakirodák azok, akik kapcsolatot tartanak a mérnökkel, a projektmenedzsmenttel, a szakmai stábbal, egyeztetnek például az esetleges hiánypótlásokról (ami egy megszokott és rendben lévő folyamat). A jogi bizottsághoz beérkezett anyagok már az ilyen egyeztetések utáni állapotban vannak, és ha a testület valamilyen változtatást szeretne, rendkívül gyakran választ kap a szakirodáktól, hogy nem lehet, mert kifutunk az időből, veszélybe kerül a projekt, vagy éppen már szűkös a keret, ez pluszköltséggel járna stb.” – vázolta a rendszer működését az egykori bizottsági elnök, aki úgy összegez: sokkal szűkebb tehát a mozgástér annál, mint amit Botka László (tudatosan) állít.

Elrontott Gutenberg utca után második esély a Dugonics tér

Keresztúri Farkas Csaba lényegi elemként említette: a hivatal dönti el egy pályázat lefolytatása közben, hogy azt mikor, melyik fázisban hozza be a jogi bizottság elé. „Hiába lenne kontrollszerepe a testületnek a közbeszerzéseknél, gyakran már visszafordíthatatlan folyamatok sodrában találkozik egy-egy üggyel a bizottság. Nem egyszer fordul elő, hogy csakis arról annak kapcsán kell szavaznunk, hogy újabb költségek merültek fel vagy éppen érvénytelen egy pályázat” – tudtuk meg tőle. Szemléletes példa a Dugonics tér felújításának ügye. Ebben az ügyben – emlékezett vissza a Jobbik önkormányzati képviselője – a jogi bizottság hosszú harcok árán meghatározott minden részletet, a beérkezett ajánlatokkal kapcsolatosban viszont a hivatal kezdett el hiánypótlásokat kiküldeni, mindig más-más témában. A politikus állítja, akár tudatosságot is lehet sejteni az ilyen eljárás mögött, hiszen ha nagyon sok különböző hiánypótlási felhívást kap egy-egy ajánlattévő, könnyen fennállhat a hibázás lehetősége. Ez esetben „elcsúszott” az a (ráadásul Csongrád megyei) jelentkező, mely a későbbi győztesnél 60(!) millió forinttal olcsóbb árajánlatot tett. Annál a nyertesnél, amely ráadásul – talán nincs szegedi, aki erre ne emlékezne – a Gutenberg utca felújítását korántsem közmegelégedésre végezte el... „A tender méretéhez képest aprócska hiánypótlási hibába (egy kétszázezres tételt nem árazott be) kapaszkodva aztán a hivatal olyan levéllel fordult az NFÜ-höz, melyre nem lehetett más a válasz: kizárni az adott pályázót. A jogi bizottság már csak ezzel a ténnyel szembesült, az adott fázisban semmiféle lehetőségünk nem volt. Ebből is látszik, hogy a közbeszerzési kontroll a polgármesteri hivatalnál maradt. Hiába volt határozott szándékunk, hogy – a nyílt eljárásokkal szemben a meghívásos pályázatok mellett kardoskodva – szegedi, Csongrád megyei pályázókat részesítsük előnyben egy-egy beruházásánál, számos esetben még kedvezőbb ajánlat esetén is hasonló módszerekkel más irányba terelte a dolgokat az apparátus” – mondta. Keresztúri Farkas Csaba felidézte, hogy ellensúlyt képezzenek a hivatalnak, próbálkozást tettek arra is, hogy a jogi bizottság minden esetben jelölje ki egy tagját, aki végigkíséri az adott projektet, ám a jegyző gátat szabott ennek a kísérletnek, mondván: a jelenlegi önkormányzati forma nem teszi ezt lehetővé. Úgy összegzett, 2010 óta éppen ezek miatt az ügyek miatt hidegháborús viszony alakult ki a jogi bizottság, illetve a polgármesteri hivatal és annak feje, Botka László között. „Ebben az összefüggésben válik érthetővé, hogy tavaly decemberi lemondásom óta miért nem volt hajlandó a polgármester – akinek ez joga és kötelessége is – új elnököt jelölni a testület élére, még saját frakciótársai közül sem” – magyarázta.