Közélet

Feledésbe merült mesterségek az ópusztaszeri emlékparkban + FOTÓK

Feledésbe merült mesterségek az ópusztaszeri emlékparkban + FOTÓK

2013. szeptember 29., vasárnap
Feledésbe merült mesterségek az ópusztaszeri emlékparkban + FOTÓK
opusztaszer09_gs

Ópusztaszer emlékparkja is csatlakozott a hazánkat népszerűsítő országos „Itthon vagy! Magyarország, szeretlek!” rendezvénysorozathoz. A vasárnapi programok között rég elfeledett mesterségekkel, honfoglalás kori lovas bemutatóval, valamint népi játszóházzal várták a látogatókat.

A borongós idő ellenére sok látogatót vonzott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark „Itthon vagy! Magyarország, szeretlek!” programkavalkádja. Az emlékparkban honfoglalás kori lovas bemutatóval, alföldi népzenével, hajdani gyerekjátékokkal és iparos bemutatóval várták az érdeklődőket e félárú jegycsomagos vasárnapi napon.

A teli hordónak örült Vince

„Tele lesz a hordó, pince. Örül majd az öreg Vince” - énekelték a Szeri Népdalkör asszonyai szüreti színpadi bemutatójukon. A népdalénekesek tradicionális lánykérést adtak elő, némi humorral fűszerezve. Ópusztaszer Község Önkormányzat általános iskolásai is élvezték a műsort, a dühös anyós kirohanásain és a szemtelen késő beszólásain sokat kacagtak. Az asszonyok a magyar kézművesipar jellegzetességét, a kékfestéses ruhákat viselik, nyakukban pedig kalárist, míg a férfiak a kor csikós bő gatyáját, pitykés mellényt, valamint kalapot öltöttek – tett rövid ruházkodástörténeti kitekintőt

Széplakiné Ildikó

, a népdalkör egyik tagja. Amint véget értek a malomtér előtti szüreti mulatságok, s a Kender Zenekar is elhúzta nótáját, a gyerekek megrohamozták a szomszédságban népi játékokkal megpakolt Magor Magyarja Hagyományőrző Kulturális Egyesület sátrát. Kora délutánra már több gyerkőcnek is fából készült emlékérem lógott a nyakában, amiért teljesítették az előírt ügyességi feladatokat, mint a gólyalábazást, a hordólovaglást, vagy épp a patkódobást.

Elfeledett népi mesterségek - a szakajtókötő és a kádár

opusztaszer34_gs

Továbbállva a skanzenben rég elfeledett mesterségekkel találkoztunk, mint a kádár, a szakajtókötő, a szappanfőző, vagy a papucsos.

Dudás László

, a szakajtókötés – modernebb nevén a kosárkötés – hagyományát ápolja. Nem is olyan régen, mindössze 8 éve, hogy a Vajdaságban elsajátította ennek művészetét egy falujában élő idős bácsitól. Sajnos nem sok ideje jut a kis kosarak fonására, tavaly télen csupán három gyékénytálacskát tudott készíteni. A látogatók közül többen érdeklődtek a termékek iránt, de legnagyobb bánatukra sem a kenyértartó, sem pedig az immáron hároméves kötött kosár nem volt eladó. Az úgynevezett szegedi tanyán

Csáki Zoltánnal

találkoztunk, aki

Kalla Pál

jászberényi kádármester munkáját személtette. Ottjártunkkor éppen egy nagyobb hordó dongái közé illesztette a gyékényszálakat, hogy tömítőanyagként szolgáljon. Csáki Zoltán elárulta, ezt a folyamatot egy kiégetés előzte meg, majd a fenekelés (a talp beillesztése) után egy újabb tüzelős művelet követi. Ez a belső pörkölés teszi lehetővé, hogy a vízzel átitatott dongák megpuhuljanak, s így a kádár formálható tárolót kapjon. A bor, esetleg pálinka nedűjének aromáját nem csak a tölgy és eper faanyagok határozzák meg, hanem az égetés is egyfajta vaníliás beütést ad neki. A kádármester szerint az ő szakmája is eltűnőfélben van, ugyanis kevés borász, és még kevesebb borüzem rendel minőségi hordókat, inkább az olcsóbb műanyagot, vagy a kevésbé macerás üveget választják.

Tésztaformálás a levesbe

A szentesi tanyán eperlevél- és csigatésztát gyúrt egy idős asszony a vasárnapi húsleveshez. A sodrófa szinte papírvékonyra nyújtotta a tányérnyi méretű egy tojásos tésztacsodát, hogy aztán cikkcakkos élő késsel formára vágják. A csiga alakú levesbetéthez fából készült csigacsinálók dukálnak. Kisméretű kockákra vágott darabokat egy hegyes orsó segítségével felperdítették egy bordázott csigacsinálóra, majd egy hirtelen mozdulattal a tálba ejtették a csavaros szemeket – ismertette a bámészkodóknak az asszony.

opusztaszer31_gs

Csuzlizás Jancsival, és szüreti mulatságok

Az emlékparkban bárki kipróbálhatta célzási képességeit Paprika Jancsi Csuzlidájában, de részt vehetett a szüreti mulatságokon vagy fotózkodhatott a skanzeni vándorfotogáfusnál is. Aki pedig gyermekkora ízeit szerette volna feleleveníteni, betérhetett a régi szatócsboltba egy kis nyalánkság erejéig.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.