Egyre kisebb réteget foglalkoztat hazánkban a képregényipar annak ellenére, hogy a színes palástú szuperhősök évről évre gyakoribb vendégek a moziban. Szegeden eredtünk a kilencedik művészet nyomába, ahol egykor tobzódtak a jugoszláv kiadások, napjainkra azonban csak egy szűk kör hobbijává váltak a képeskönyvek. Azért találtunk néhány helyi érdekességet.
Néhány éve még mindennapos jelenet volt a szupermarketek pénztáránál sírásra görbült szájjal édesanyját kérlelő kisgyerek, aki a legújabb Pókember- vagy Superman-füzetet is szerette volna az esti vacsora hozzávalói mellé tenni a szalagra. A képregények azonban szépen csendben eltűntek az üzletek polcairól, néhány régebbi kiadású példánytól eltekintve az újságárusok sem nagyon tartanak belőle. Nyomozni kezdtünk a "kilencedik művészetként" is számon tartott képregény kivonulása ügyében.
A nemrég debütált Superman-mozi, valamint a második reneszánszát élő Batman-franchise tükrében különösen furcsának tartottuk, hogy a képregények eltűnőben vannak - mint azonban kiderült, erről részben a filmek is tehetnek. Főleg kis kiadók foglalkoznak Magyarországon képregények kiadásával, a DC Comics kötelékébe tartozó füzetek (ide tartozik Batman és Superman is) jogdíja pedig a mozifilmek után annyira megemelkedett, hogy már nem tudták nyereségesen forgalmazni, emiatt 2011 óta magyar nyelven nem is jelent meg - magyarázta
Mustabasic Damir
képregénygyűjtő. Marvel szempontjából egy kicsit jobb a helyzet, a 2011-ben becsődölt cég helyét itthon a Kingpin kiadó vette át, amely főként Pókember kalandjait fordítja magyar nyelvre. Az újságárusítás mellett a könyvesboltokba is betörtek, Vasember mellett nemsokára Fenegyerekről kiadott kötetet is vásárolhatnak majd az érdeklődők.
Jelentősen csökkent a kereslet is a hagyományos képregények iránt. "A 90-es években újdonságnak számított és nagy volt az érdeklődés, a Pókember első kiadásai itthon húszezer példányszámban jelentek meg. Napjainkban ez a legjobb esetben is alig éri el a kétezret" - mondta a képregénygyűjtő. Az interneten sok minden elérhetővé vált, és mióta egy páréves gyermek is könnyen kezelni tudja a tabletot, a képregények is átköltöztek digitális kiadásba. A számítógép és a konzolok megjelenése is jelentős figyelmet von el a fiatalok köréből, így a képregények évről évre háttérbe szorultak.
Szegeden a határ közelsége miatt rengeteg délszláv kiadású képregény is megfordult, melyekhez elsősorban az antikváriumokban lehetett hozzájutni. Utánajártunk, hogy mekkora értéke lehet egy régi kiadású Bobo és Góliát képeskönyvnek vagy a Tudósok zenekarból is ismert, nemrég elhunyt
Bada Dada
valamelyik korai alkotásának. Batman-képregényekre nem is igen számítottunk, de a szegedi kínálat a várakozásainkat is alulmúlta.
A Tisza Lajos körúton lévő "baglyos" antikvárium nem is vesz be képregényeket: ahogy az eladótól megtudtuk, a füzetekre egyrészt nincs kereslet, másrészt pedig a kemény borító hiányában sérülékeny, könnyen szakad és veszít az értékéből. Egy kicsivel több szerencsével jártunk a Gogol utcában lévő Könyvmoly antikváriumnál, ahol szívesen várják a képregényeket, de a legutóbbi körülbelül fél évvel ezelőtt érkezett be hozzájuk, melyen viszonylag gyorsan túl is adtak. Egyedül a Kárász utcán lévő üzletben vehettünk végre a kezünkbe pár füzetet: Donald kacsa és Asterix mellett Lucky Luke újvidéki megfelelőjét, Villám Vilit is megtaláltuk itt, 1500 illetve 2000 forintos áron. Ezek is ritkaságnak számítanak, egy gyűjtő adta le őket egyben. Sajnos nem túl nagy irántuk az érdeklődés az eladó szerint, van hogy egy évig is megőriznek egy füzetet. "Inkább az internetre csúszott át ezeknek a kereskedelme is, ahol egyes gyűjtők hatalmas összegeket is képesek ráfordítani egy különleges példány beszerzésére. A Mozaik képregény egyik ritka kiadását nemrég négyszázezer forintért láttam a Vaterán" - magyarázta Mustabasic Damir.
Azonban a képregény sem vész el, csak átalakul, digitalizált módon pedig számos különlegességbe botlottunk városunkban is. "Szögedies" paródiája az X-Men képregénysorozatnak a
Pusztai Dániel, Rozgonyi Zalán
és
Váradi Gábor
által készített
olyan magyarosított mutánsfelhozatallal, mint például
,
vagy a
. Kalyber Joe karakterével korábban már
, de érdemes még megemlíteni a szintén szegedi, kicsit mangás gyökerű
képregényeket, továbbá az egykor városunkban élő
Pásztor Tamás
:
című művét is. "Szegeden már több éve nagy érdeklődés övezi a képregényfesztiválokat, Budapestet leszámítva nem tudnék mondani olyan várost, ahol rendszeresen tartanának ilyen rendezvényeket. Sok fiatalt vonz ide az egyetem is, ők tartják még az életet a képregényiparban" - mondta Mustabasic Damir.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.