Állóvízben a szegedi uszodaberuházás

Bár korábban voltak tervek felújításra, sőt új létesítményre is, az uszodakérdésben Szegeden nincs előrelépés - a jelenlegi helyzetben reménytelennek tűnik a beruházás. Reménysugarat jelenthet a 2021-es hazai vizes vb.

Hosszú ideje köztudott: Szegeden uszoda-felújításra vagy új uszodára lenne szükség. Ezt a város aktív és sikeres vízisportélete, illetve a lakosság igénye is alátámasztja. Kétségtelen, hogy az uszodakérdés legérzékenyebben a város egyik élcsapatát, a kétszeres magyarkupa-győztes, többszörös bajnoki bronzérmes és közelmúltbeli Bajnokok Ligája-szereplései miatt Európa egyik legjobb vízilabda-egyesületének tekinthető A-Híd Szegedet érinti. Korábban,

akár egyetemi együttműködéssel épülő új uszodáról vagy uszodákról, ahogyan az újszegedi sportuszoda lehetséges felújításáról is.

Duplaponyvás fedés 200 millióból?

Jól ismert: hosszú ideig nem okozott problémát az év felében sátor alá költöző újszegedi sportuszodában a hazai és nemzetközi vízilabda-mérkőzések megrendezése. Azután következett az ominózus 2012. február 26-i

garázda szerb drukkerekkel, továbbá a 2011-es West Balkán tragédia után zárt térben tartott rendezvényekre vonatkozóan szigorított katasztrófavédelmi előírások fokozott betartatása, s a sátras újszegedi sportuszoda egyszeriben alkalmatlanná vált nemzetközi, a LEN égisze alatt zajló sportesemények megtartására. Szerencsére a társasági adókedvezmény (TAO) nyújtotta lehetőségek révén úgy tűnt, viszonylag gyorsan és hamar orvosolni lehet a problémát, s amíg ez megtörténik, a sikert sikerre halmozó vízilabdacsapat Hódmezővásárhelyre költözik – ott is játszották Molnár Tamásék az elmúlt szezonban valamennyi Bajnokok Ligája meccsüket az egy Spandau elleni, szeptember végi, nyitott uszodás verőfényes BL-nyitányt leszámítva. A tervek szerint egy könnyű alumíniumszerkezetes, duplaponyvás fedést kapott volna a komplexum, amelyre a TAO révén 150 millió forint állt volna rendelkezésre a város által nyújtott 50 milliós önerővel kiegészítve. Bő egy évvel ezelőtt a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezetőjével,

Károlyfalvi Zsolttal

készült interjúnkban

a városi cég alá tartozó létesítmények tervezett fejlesztéseit – nem maradt ki ebből az uszoda sem. Azután eltelt a nyár, majd az egész vízilabdás szezon – és szemmel láthatóan nem történt semmi, míg a bajnokság véget értével az

hivatalosan is elhangzott, hogy az uszoda felújítására vonatkozó beruházás egyelőre nem valósul meg. Az érintettek, vagyis az üzemeltető Sport és Fürdők Kft., az önkormányzat és a sportegyesület illetékeseit kérdeztük: mi történt?

Hiányzó forrásokat emleget az üzemeltető cég

“Alapvetően TAO-s pályázati forrásból tervezte megvalósítani az egyesület ezt a beruházást, aminek a lényege egy könnyűszerkezetes, új uszodalefedés lett volna, ez azonban anyagi források hiányában nem valósult meg. Fontos látni, hogy ebben a történetben a Szegedi Sport és Fürdők Kft. üzemeltető félként van jelen: a TAO-s jogszabályi környezet előírásának megfelelően a vízilabda-egyesület adta be a pályázatot, az önrészt Szeged város önkormányzata vállalta, mi pedig fogadó fél lettünk volna, s a beruházás megtörténtekor üzemeltetőként léptünk volna fel” – kezdett válaszának kifejtésébe megkeresésünkre Károlyfalvi Zsolt ügyvezető. Mint elmondta, ezt megelőzően szakmai segítséget biztosítottak, hogy a majdan elkészülő konstrukció megfelelő legyen, hiszen a mindennapi alkalmazását ennek minden sportszakmai és műszaki hátterével együtt ők, azaz az üzemeltető városi cég látták. “A végére megfelelő szakmai párbeszéd alakult ki, ugyanakkor az anyagi források hiányában a projekt nem tudott megvalósulni. A Sport és Fürdők Kft. majdani üzemeltetőként e döntésben és a beruházás lényegét tekintve nem tudott érdemi szerepet vállalni, de felkészültünk arra is, hogy menet közben segítsük a tervezési feladatot, s hogy majdani üzemeltetőként a legjobbat hozzuk ki ebből. Ez nem valósult meg, így továbbra is a korábbi évek gyakorlatának megfelelően üzemeltetjük az uszodát. Ezt a szokásos mederben zajló életet hamar elfogadta a nagyközönség és a sportegyesületek is. Bízunk benne, a továbbiakban is minden rendben lesz” – fejtette ki a Sport és Fürdők Kft. első embere.

Duplázódó költségek - meghátráló önkormányzat

Az engedélyes tervek alapján nagyon szép lett volna a megújuló uszoda, az uszodatér mellé például mozgássérült és női-férfi vizesblokk is került volna a látványtervek szerint, ám a 8 sávos medence plusz tanmedence vízfelülete nem növekedett volna az új tetőlefedéssel, fűzi hozzá az ügyvezető. A problémák azonban leginkább – mint szinte mindig – a pénzzel akadtak. “A TAO-nál a kiviteli terveket nem lehet elszámolni, ugyanakkor azok mutatják meg a végszámokat, melyekkel mint költségekkel kalkulálni lehet. Az önkormányzat megbízásából mi ezeket elkészíttettük, aminek nyomán kiderült, hogy a projekt hatalmas költségekkel járna, a kezdeti várakozásokhoz képest több mint a duplája lenne, amit a jelen helyzetben az önkormányzat képtelen lenne finanszírozni. És itt nemcsak a könnyűszerkezetes kupoláról van szó, hanem az ezt kiszolgáló háttérműről is, a gépészetről, a légkezelésről és a talajban húzódó, jelenleg több mint 30 éves csőhálózat cseréjéről – amit egy ilyen projekt esetében nem szabad elodázni – s mindezek pluszmunkát jelentenek” – merült bele a részletekbe Károlyfalvi Zsolt. Hozzátette: a jelenlegi gépészet arra már nem megfelelő, hogy egy másfajta konstrukciójú sátorüzemmel is tudjon együttműködni, hiszen egy 52 százalékkal nagyobb felületről lett volna szó, tehát az elektromos ellátás, a légkezelés, a párátlanítás is komoly kihívás, amihez a gépparkot is fejleszteni kellene. Csak egy új kupolában gondolkodni – állítja az ügyvezető – műszaki öngyilkosság lett volna. Az uszoda-felújítás ilyen jellegű projektjét tehát sem szakmailag, sem a balesetvédelmi szempontok miatt nem lehetett volna elégséges szinten megvalósítani.

Csökkentette volna a vízfelületet a felújítás?

“Az újszegedi sportuszoda felújítása egyesületi kezdeményezés volt. Az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosított erre 50 millió forintot, azonban a beruházás jóval drágábbnak tűnt, mint amennyit elnyert az egyesület” – erősíti meg

Hüvös László

, a szegedi önkormányzat sportért is felelős tanácsnoka. “Ráadásul technikailag csak egy teljesen fix sátorrendszert lehetett volna megépíteni, ami azt jelentette volna, hogy nyáron csökken a vízfelület, mivel nem lehetett volna levenni a kupolát. Továbbá technikai problémát jelentett, hogy ilyen esetben egységes gépészeti rendszerre van szükség, nem elég felhúzni egy sátrat. A pénz nem volt elég erre, jóval nagyobb költséggel járt volna egy ilyen típusú felújítás, mint amennyire a pályázat benyújtásakor számítottak” – támasztja alá az üzemeltető cég ügyvezetője által elmondottakat a politikus, megjegyezve: emiatt az a döntés született, hogy az idén nem valósul meg a projekt, s az egyesület visszaadta a pályázatot.

Megvolt a hármas akarat, de alultervezték a költségeket

“TAO-ra a csapat pályázhat, ám nem övé az uszoda, és nem is az üzemelteti” – kezdi a csapat szemszögéből ismertetni az esetet

Cserhalmi Julianna

, az A-Híd Szeged VE elnök asszonya. “Az uszoda felújításához a tulajdonos önkormányzat, az üzemeltető városi cég és a sportegyesület hármas akaratára van szükség. Véleményem szerint az nem jó megoldás, hogy a pályázati összeget a csapat kapja, amely nem ért a beruházáshoz, sem a működtetéshez, s ráadásul részben működtetnie is kellene ezt a TAO-s pénzből megvalósuló felújítást. Az akarat mindhárom oldalról megvolt, azonban az érdekek nem tudtak találkozni: a problémát az okozta, hogy a korábbi projekt költségvetése alul lett tervezve. Ezt a sportegyesület kalkulálta ki, de ez nem egy hasraütésszerűen kitalált összeg volt, hanem egy minimum. Ám az ennek alapján általunk pályázott összegre a működtető azt mondta, ennyiből nem lehet megvalósítani a projektet, csak a duplájából. Tavaly tavasszal pályázhattunk volna tehát 150 millió helyett 300 millió forintot is, a város azonban – mivel költségvetése nem engedte – a korábban meghatározott támogatáson felül nem tudott biztosítani több pénzt önerő gyanánt, s ezt máshonnan pedig nem tudtuk volna előteremteni. De a probléma még akkor is az lett volna, hogy ezt egy idegen telken egy idegen működtetővel kellett volna megoldani. A működtető állítja, nem elég egy korszerű sátor, mivel az alépítmények olyannyira rossz állapotban vannak, hogy az minimum még egy 150 millió forintos költséget igényelt volna” – összegez.

Miért nem újat építünk?

A felújítás korábbi terve egyelőre tehát kútba esett, újabb pedig egyelőre nincs, amint azt Cserhalmi Julianna is közölte. “Az igazi persze egy korszerű uszoda felépítése lenne. Szeged környékén mindenhol van vagy épül uszoda, ezért is érthetetlen, hogy Szeged miért képtelen erre, amikor a TAO-ból még támogatás is lenne, ami 70 százalékos támogatást és 30 százalékos önerőt jelent. Nem mondom, hogy ez nekünk mint sportegyesületnek kényelmes megoldás lenne, mert a 70 százalék TAO-s pénzt begyűjteni nekünk kell, s egy új uszodához 1,5 milliárd forintot összeszedni nem egyszerű mutatvány, de összefogással és nagy erőfeszítéssel megpróbálkoznánk vele. A szponzori kör már tíz éve támogatja az egyesületet, s idén csak csökkentett költségvetéssel tudta ezt vállalni – ezért is fontos lenne, ha a város vagy valaki más, egy szponzor segítséget tudna nyújtani, támogatva a szegedi vízilabdát” – közölte az elnök asszony.

Korábban az egyetem is visszalépett

Új uszoda építésére is voltak elképzelések, ez az egyetemmel együttműködésben valósulhatott volna meg. “2011-ben a sportbizottság felhatalmazást adott a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-nek, hogy készítsen el egy megvalósítási tanulmányt és elhelyezkedési rajzot hogy, hol lehetne megépíteni egy uszodát, s kutassa fel az ehhez kapcsolható pályázati lehetőségeket” – idézi fel Hüvös László. Ezt akkor a cég el is végezte, kijelöltek több helyszínt, ezek közül a Hattyas sor volt az egyik. Erről a területről folytak a tárgyalások, s a tervek szerint a város és az egyetem közösen végezte volna a beruházást, a szükséges önerőt valamint az üzemeltetést is megosztották volna a felek. Központi pályázat nem volt erre a 800 fős lelátóval épülő uszodát tartalmazó tervezetre, csak TAO-s megvalósítással volt lehetséges, és mint elhúzódó projekt 70 százalékos támogatással valósulhatott volna meg. “A felsőoktatási intézmények költségvetési bizonytalansága zavart be a képbe. Próbáltunk minisztériumi egyeztetéseket folytatni, illetve a Magyar Vízilabda-szövetséggel is, hiszen ilyen volumenű támogatásnál az érintett szakminiszterek ellenjegyzése is szükséges. Írásbeli támogatást nem kaptunk, de megvolt a konstrukció és a politikai támogatás is. A problémát az jelentette, hogy a TAO esetében sem az önkormányzat, sem az egyetem nem pályázhat, kizárólag csak sportegyesület. Az egyetem részéről bizonytalanságot jelentett, hogy egy többmilliárdos vállalkozást egy kis egyesület valósítson meg, úgy hogy a finanszírozást és az üzemeltetést az egyetemnek és az önkormányzatnak kell állnia. Ez egybeesett azzal, amikor az egyetem költségvetésében volt még bizonytalanság, így az egyetem kérte a halasztást. Itt tartunk most” – sommáz a tanácsnok.

Pedig mindenki megérdemelné...

Az új uszoda építésével a jelenlegi üzemeltetője is egyetért. “Hivatalos értesítést nem kaptunk eddig, hogy az uszoda tekintetében van-e új tervezet akár felújításra, akár új építésére. Hosszú távon persze egy új létesítmény lenne a megoldás, az igény megvan rá, ezt mindenki tudja, soha nem is volt vita kérdése ennek szükségessége. Sajnos sok korlátozó tényező van, de bízom benne, ez rövidesen változni fog, hiszen Szeged városa és sportja megérdemli. Olyan egyesületeink vannak a vizes sportok területén, akik a színvonal miatt is megérdemelnének egy új uszodát, s természetesen a nagyközönségnek is szüksége van rá” – hangsúlyozza Károlyfalvi Zsolt.

A 2021-es vb és az orbáni ígéret

Az A-Híd Szeged számára tehát – amennyiben nemzetközi kupában kíván indulni a csapat – nem marad más, mint bérelt uszodában játszani a nemzetközi kupameccseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amíg az európai szövetség álláspontja nem változik, illetve megfelelő uszoda nem lesz Szegeden, úgy Bajnokok Ligája-meccseket sem vívhat hazai medencében a csapat. Uszodabérlet tekintetében egyébként Hódmezővásárhely a kézenfekvő lehetőség, ahogyan eddig is, de szóba jöhet a kecskeméti vagy ha megépül, a szentesi is. “A vásárhelyi minden igényt kielégítő uszoda, de ezek súlyos többletköltségeket is jelentenek, hiszen az uszoda bérlése mellett biztosítanunk kell a rendvédelmet. Ráadásul ha most elindulnánk az egyik nemzetközi kupasorozatban, annak a várható költségeivel addig nem tudnánk kalkulálni, amíg a LEN nem véglegesíti a versenykiírást, és nem ismerjük meg sorsolásunkat” – fejti ki Cserhalmi Julianna.

Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre nem lesz új, fedett vízikomplexum Szegeden, noha a sportegyesületek, az élsportolók és a nagyközönség igényeit figyelembe véve szükség lenne rá. A szándék is megvan egy új létesítményre, s a város olimpiai bajnokot, világbajnokokat, Európa-bajnokokat foglalkoztató vízilabda-egyesülete meg is érdemelne egy teljesítményéhez – amely nyomán az elmúlt években a világ legjobb csapatai közé verekedte fel magát – méltó létesítményt. Talán egy halovány reménysugárra azért okot adhat

, a Puskás Akadémia honlapjának adott nagyinterjújában foglaltak szerint “hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t.” Amennyiben valóban így lesz, nehéz elképzelni, hogy ebből a pezsgő sportélettel bíró Szeged mint az ország harmadik legnagyobb és egyben egyik legjelentősebb egyetemi városa kimaradjon.