Kapunyitási pánik – már csoportjelenség a fiatalok körében

A főként idősebb korosztályokat érintő kapuzárási pánik jelenség mellett egy új krízishelyzet látszik kialakulni a fiatalok körében, mégpedig a kapunyitási pánik. Hogy milyen esetei vannak a felnőtt életet fenntartásokkal kezelő jelenségnek, arról Szenes Mártát, a szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ vezetőjét kérdeztük.

A kapunyitási és kapuzárási pánik nagyon hasonló félelem, hiszen elszenvedői mindkét esetben a változástól, az újabb életszakaszba való átlépéstől és az ezzel járó kudarchelyzetek elől próbálnak menekülni. A nyitás esetében a fiatalok a felnőtt életbe lépéstől, azon belül is a munka világától, valamint a tartós párkapcsolatokkal járó felelősségtől tartanak, ez a hangul pedig kivetül környezetükre és társas kapcsolataikra is.

Szenes Márta

pszichológus érdekes jelenségként hívta fel figyelmünket arra, hogy nemcsak az álláskeresők, hanem a pályakezdők életében is felütheti a fejét ez a fajta negatív hangulat. „A fiatal munkavállalók sok esetben kényszermunkába kerülnek. Megélhetésükért vállalják el a szakmát, valamint, hogy függetlenek legyenek a szüleiktől. Ebben a nyomásban eluralkodhat a félelem, ami pedig kihathat az élete más területeire is” – írta körbe az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ vezetője. Az utóbbi időszakban a szakemberek megfigyeltek egy átmeneti, úgynevezett halogató életszakaszt az egyetemisták körében: azzal, hogy egyre későbbre csúsztatják a diplomázás idejét mesterségesen hosszabbítják előnyökkel járó diákéveiket. Ez főleg azért érdekes, mert a legtöbb ilyen halogató hallgatónak már kiterjedt szociális kapcsolatai vannak az intézményen belül, esetleg vállalkozók is mellette, mégis a változások miatt félnek kilépni ebből a szerepkörből.

Nem csak a fiatalok hibája…

Szenes Márta ugyanakkor hozzátette, nem szabad hibáztatni a fiatalokat. Ebben a következő lépcsős szakaszban ugyanis egyfajta identitáskrízis megy végbe bennük, ami bár hétköznapos, nem teszik egykönnyen túl magukat rajta. Napjainkban az elindulás útját egyébként is rengeteg bizonytalan elem övezi, amire csak tovább rakódik a megfelelés súlya, mind a munkahelyen, mind pedig a magánéletben. Egy német származású pszichológus, bizonyos

Eric Erikson

úgy tartotta, a társadalomnak biztosítani kellene egy moratóriumi időszakot, amíg a fiatal felnőttek kipróbálhatják magukat és belekóstolhatnak az életbe. Ez idő alatt tapasztalatokat szerezhetnének a való életről, így talán kevésbé félnének saját jövőjüktől. Az életvezetési tanácsadó szerint Magyarországon sem a felsőoktatási intézmények, sem pedig a gazdaságpolitika nincsen felkészülve ilyen eshetőségre. A gyakorlati időt és a külföldi áthallgatást egyfajta részmegoldásnak tartja, de ennek is megvannak a veszélyei. Előfordulhat, hogy a visszatérő cserediák annyira elszokik a hazai viszonyoktól, hogy kudarcként éli meg itthoni helyzetét. Az sem ritka, hogy valaki szülői nyomásra olyan pályát választ, amit valójában nem szeretne. A szülő önkéntelenül saját meg nem valósult vágyait sugallja a fiatalnak, mintegy delegálva gyerekén keresztül saját vágyott életcéljait.

Visszaköszönő problémák

A kapunyitási pánik okozója egyrészt lehet munkahelyi, vagy munkavállalási kilátástalanság, a végzettséget igazoló dokumentum megszerzésének halogatása, félelem a magánytól, esetleg az aktuális párkapcsolattól. Az életvezetési központot vezetője szerint személyes tanácsadással gyakrabban keresik fel őket nők, de az online felületen is működő segítségnyújtás egyre több férfit sarkall arra, hogy ne fojtsák magukba problémáikat. Szenes Márta a következőkre biztat mindenkit: „Jobb, ha a problémákat minél hamarább jelzik!”.

Gaál Bernadett