Több mint húsz ügy a Parlament előtt hétfőn és kedden

Rendhagyó ülésezéssel folytatja munkáját az Országgyűlés első féléves munkájának végéhez közeledve a jövő héten. A parlament a tervek szerint két ülést is tart, elsőként hétfőn és kedden, a képviselők ekkor összesen huszonnégy előterjesztést fogadhatnak el, míg pénteken további öt indítványt önthetnek végleges formába.

A következő három ülésnappal véget is ér az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a parlament ugyanakkor nem fejezi be munkáját, a Ház honlapján elérhető ülésterv szerint ugyanis június 17-én, hétfőn és június 21-én, pénteken is rendkívüli ülést tartanak. A képviselők az ülésterv alapján a médiatanács új elnökét is megválaszthatják a nyári szünet előtt. A soron következő első kétnapos ülés a rendes mederben kezdődik, vagyis hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal, amit az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek. A határozathozatali rend ugyanakkor már eltér a megszokottól, hiszen a Ház hétfőn és kedden is tart zárószavazásokat. A hét első napján - az előzetes napirend alapján - tizenhárom javaslatról mondják ki a végső szót, köztük az új földtörvényről. A kormány tavaly júliusban nyújtotta be előterjesztését, amit az Országgyűlés októberben kezdett tárgyalni, majd fél év szünet után idén májusban folytatták megvitatását. A két hete lezárt részletes vitában az ellenzék mellett a fideszes Ángyán József is bírálta az indítványt és elsősorban azt szerette volna elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz. A volt vidékfejlesztési államtitkár egy interjújában közölte, nagy valószínűséggel kilép a Fidesz-frakcióból, ha neki nem tetsző módon fogadják el a földtörvényt. A kormány álláspontja szerint azonban az új jogszabály lehetőséget ad majd a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdáknak, továbbá megvédi a magyar földet a bel- és külföldi spekulánsoktól, illetve a zsebszerződésektől. Ugyancsak hétfőn szavazhatnak arról a indítványról, amely jelentősen átalakítaná a korábbi kampányfinanszírozás rendszerét. A parlament kormánypárti többsége előző héten - eredeti előterjesztését felülírva - elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy a pártok a választás évében, vagyis jövőre is kapjanak működési támogatást. Fideszes és kereszténydemokrata képviselők előterjesztésükben azt kezdeményezik, hogy a pártok jövőre kizárólag kampányuk fedezésére kapjanak állami támogatást: az egyéni képviselőjelöltek egyenként egymillió forintot, míg a pártok jelöltenként ötmilliót. Javaslatuk emellett a pártoknak megtiltaná a külföldről érkező adományok elfogadását. Az első ülésnapon várható döntés arról is, hogy a házelnök pénzbüntetés kiszabása helyett havi illetményük csökkentésével szankcionálhassa azon képviselőket, akik szerinte kijelentéseikkel, vagy viselkedésükkel megsértik a Ház méltóságát. A hétfői határozathozatalok után tizenegy javaslatról nyílik meg ismételten a vita, miután azokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatokat nyújtottak be. A parlament az indítványok végleges elfogadásáról csak kedden délelőtt dönt, a frakciók a hétfői záróvitában öt-öt percben, a független képviselők pedig összesen három percben fejthetik ki véleményüket a javaslatok utolsó módosításairól. Ezen ügyek körébe tartozik az államfő által legutóbb visszaküldött két törvénymódosítás is. Az Áder János köztársasági elnök által kifogásolt előterjesztések az előző két ülés napirendi javaslatában is szerepeltek, ám a Ház eddig mégsem vette napirendjére azokat. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának június 3-i ülése alapján az államfő észrevételeinek figyelembe vételével módosíthatják a visszaküldött törvényeket, vagyis az infotörvény legutóbbi változtatását, valamint az agrárkamara vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok lazítását. Az államfő kifogásai alapján az infotörvény módosításából kikerül, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést. Helyette az szerepel, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatigénylést, akkor az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet. A másik előterjesztés esetében egy zárószavazás előtti módosítás a helyettesítés lehetőségének bevezetésével próbál megfelelni az államfő fenntartásainak. A második ülésnapon szavazhatnak például a családi napközik fenntartásáról, a közösségi kerékpáros rendszerek személyszállítási közszolgáltatássá minősítéséről, valamint a diktatúrákkal szembeni határozatokat is elfogadhatnak. Az Országgyűlés honlapján vasárnap koradélutánig nem jelent meg a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló előterjesztés, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök tett bejelentést a délelőtti órákban. A kormányfő tájékoztatása szerint a parlament hétfőn hagyhatja jóvá az indítványt. A péntekre tervezett ülés napirendi javaslata egyelőre szintén nem elérhető a parlament honlapján.