„Őslények országa” Öthalomban – védettségre pályáznak

Mamutagyar, honfoglaláskori aranyból készült szem- és szájfedők, fordítva csavarodó csigaházas kárpáti csodacsiga – mindezek Öthalomból kerültek elő, ahol egyben Európa leggazdagabb faj- és egyedszámú jégkori puhatestűfaunáját rejti a föld. Az unikális lelőhelynek országos védettséget szeretnének.

Okafogyottá vált a Kétfarkú Kutyapárt „Hegyet Szegednek!” követelése, a Tisza-parti város ugyanis már rendelkezik egy 90 méteres halommal – hangzott el a Dugonics Társaság és a SZAB Tudósklubjának előadásán, ahol

Sümegi Pál

, a Földtani és Őslénytani Tanszék vezetője és

Gulyás Sándor

egyetemi adjunktus beszélt Öthalomról. A terület régészeti felfedezésében a társaság korábbi alapítói, illetve elnökei jelentős szerepet töltöttek be.

Mamutagyar és óriásszarvasfog

A leginkább szenzációgyanús leletanyagokat az 1935/36-os feltárások hozták meg Öthalomban. „A magyarországi régészeti geológia – környezettörténet síkvidéki telepekre koncentráló irányzatát a trianoni békediktátum következményei miatt Magyarországra menekült egykori kolozsvári egyetem tanárai és diákjai alakították ki a szegedi Ferencz József Tudományegyetemen. A műhelymunka

Banner János

régész Szeged-Öthalmon végzett ásatásához kötődik, ahol

Miháltz István

, a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék későbbi vezetője, geológus,

Rotarides Mihály

és

Czógler Kálmán

a szegedi malakológiai (

puhatestűekkel foglalkozó tudományág – a szerk.

) és quartermalakológiai iskola megteremtői,

Gaál István

gerinces paleontológus, valamint

Greguss Pál

botanikus professzor egy mindmáig helytálló komplex környezettörténeti elemzést végeztek” – magyarázta Sümegi Pál. Sok más mellett paleolit eszközöket, jegenyefenyő elszenesedett maradványait, hideg sztyeppi és fenyőpolleneket, mamutagyarat, óriásszarvas- és vadlófogakat, valamint szárazföldi csigákat is találtak. 1950-ben

Bálint Alajos

a szovjet katonai épületek kialakításánál előkerült honfoglalás kori leleteket gyűjtötte be, amelyeket fia, a későbbi régész akadémikus

Bálint Csanád

publikált. A szovjet hadsereg kivonulásakor

Szónoky Miklós

egyetemi docens 1990-ben az orosz hadsereg által fenntartott homokbánya falából mintákat vett, és felhívta Krolopp Endre, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársát, az SZTE Földtani és Őslénytani Tanszékén dolgozó címzetes egyetemi docens figyelmét a feltárásra. 1992-ben egy OTKA-pályázat keretében Krolopp Endre és Sümegi Pál megkezdte a terület földtani és őslénytani újravizsgálatát, a munka mindmáig tart.

Csodacsigák

Az új vizsgálat során többek között az derült ki, hogy Európa leggazdagabb faj- és egyedszámú, extrém példányokat is felmutató jégkori malakofaunája itt található. Ezek a terület egykori, 16 ezer évvel ezelőtti éghajlatának rekonstruálásban is segítenek. Kárpáti csodacsigából például az egyik leggazdagabb lelőhelyet sikerült itt megtalálni, ez az állat ma 2100 méteren él. Altáji trombitacsigaházakra is bukkantak, ami 2000-2400 méteren tanyázik és kifejezetten hidegkedvelő. Mindent egybevetve a leggazdagabb európai jégkori faunaleletet rejti Öthalom.

Sümegi Pál hangsúlyozta, a szeged-öthalmi szelvény volt az első, ami rámutatott arra, hogy a Kárpát-medence északi és déli része teljesen eltérő fejlődésen ment keresztül a jégkorszakban. „A talaj lényegesen elüt az eurázsiai löszövezettől, olyan sajátosságokat hordoz, ami napjaink éghajlati változásaira, vegetációfejlődésére és faunaváltozásaira is magyarázattal szolgálhat. Több szelvény vizsgálata során rájöttünk, hogy a 46. szélességi körön olyan erőteljes a szoláris besugárzás, hogy a páratartalom válik meghatározóvá. A lehülések során a páratartalom megemelkedik, sűrűbbé válik a növényzet. A felmelegedéseknél viszont a páratartalom drasztikusan csökken, emiatt ’felnyílik’ a növényzet. Ez rámutat arra, hogy az éghajlati változásokra másként reagálnak a különböző területek, nem lehet tehát automatikusan alkalmazni az éghajlati modelleket” – magyarázta a professzor. A földtani vizsgálatok során sok más mellett dunai homokot is találtak, vagyis valamikor régen a másik folyam is erre folyhatott.

Az utolsó ép halom

Gulyás Sándortól megtudtuk, ma már csak egy halom maradt épen, tanulmányozható formában, illetve természetesen vizsgálhatók még kisebb buckák, jóllehet ezek el vannak temetve, így csupán a hullámzó felszínek adják vissza az elterjedésüket. A legnagyobb halomról tiszta időben látszik a dóm tornya is (

második képünkön

). A többit elkubikozták a nagyárvíz után, illetve megsemmisültek az orosz harckocsigyakorlatokon. A területen kialakított homokbányát sajnos azóta szeméttel töltötték fel, és motocross pályaként használták. Előbbi nem túl kedvező Szegednek sem, hiszen gyakorlatilag szemét van a város fölött, ami a talajvizet is elszennyezi – fejtegette előadásában Sümegi Pál. Nyitottak viszont egy új homokbányát. 2009-től a Makó felé vezető autópályához anyagnyerő helyet alakítottak ki Öthalmon, és Paluch Tibor szegedi régész vezetésével folytak itt ásatások. A jelentős számú honfoglalás kori sírokból többek között szegletes aranylemezes szem- és szájfedők, tegezek, nyilak és tarsolylemezek kerültek elő. A bányában a szakemberek egy nemzeti-nemzetközi terepgyakorlati és bemutatóhelyet terveztek. A terep jól kamatoztatható lenne a geológia, az őslénytan, a régészet, a talajtan, a növénytan és a zoológia számára is, tekintve, hogy itt hat hektáron az Alföld összes, geológiailag fontos rétege megtalálható. A terület nem egyetemi tulajdon, így egy nonprofit szervezettel próbáltak pályázni, amely azonban elmulasztotta a hiánypótlást, így nem kapták meg az 540 millió forintos projektet. Jelenleg ideiglenes védelmet élvez szeptemberig a homokábányában egy 900 négyzetméretes rész, ezután döntenek, hogy kaphat-e országos védettséget a terület a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatóságával.