Kutya meleg van! – házi kedvencek hőségriadóban

Házi kedvenceink ugyanolyan nehezen alkalmazkodnak a nyári, izzasztó hőmérséklethez, mint mi, emberek. Legyen szó kutyáról, macskáról, hörcsögről vagy tengerimalacról, a gazdiknak egész nap biztosítaniuk kell az ivóvizet és a komfortérzetet.

Hazánkban a hidegrekordok után a héten sorra dőlnek meg a melegrekordok. A 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletben nemcsak magunknak, hanem kisállataink számára is gondoskodnunk kell a megfelelő ivóvízellátásról és a hűvös szobáról, máskülönben komoly bajba, akár végzetes veszélybe is sodorhatjuk őket. Mégis milyen hőmérséklet az ideális egy kutyának vagy egy rágcsálónak? Milyen házi praktikákat alkalmazhatunk a lakásban tartott kedvenceknél és mik a hőguta tünetei? Ezekre a kérdéseinkre

Rengei Antal

szegedi állatorvos válaszolt.

A legszükségesEBbek

Mind a szobában, mind pedig a szabadban tartott állatok esetében fontos, hogy a körülményekhez képest hűvös és árnyékos helyet biztosítsunk, ahová elbújhatnak a tűző nap elől. Kertben tartott ebeknél megfigyelhető, hogy gödröt ásnak a virágágyásba, ugyanis a kapart lyukba fekve hűtik testüket. Ilyenkor érdemes ezeket az általuk kedvelt területeket időnként vízzel is fellocsolni, így biztosíthatjuk számukra a párásabb környezetet. Lakásban élő állatoknál bevethetjük a szobaventilátort, de akár a légkondicionáló készüléket is bekapcsolhatjuk. Az állatorvos azonban óva int attól, hogy a rágcsálók ketreceit e berendezések közvetlen közelében helyezzük el, ugyanis könnyen megfázhatnak a kellemetlen huzattól. Minden kis kedvencnek naponta többszöri vízcsere szükséges, még a tengerimalacoknak vagy hörcsögöknek is, akik táplálékukból nyerik vízkészleteik legnagyobb részét. „Bízzuk rá az állatra, hogy akar-e inni” – ajánlja jó tanácsként Rengei Antal. Ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, milyen felelőtlen döntés az, ha valaki autóban hagyja kutyáját vagy macskáját, akik a saját testhőmérsékletüktől felhevült kocsiban meg is fulladhatnak. Az állatdoktor azt tanácsolja, csak szükség esetén ültessük járműbe kedvenceinket, és akkor is az esti, hajnali órákban utazzunk, kisebb szünetekkel közbeiktatva.

Napi séta – többet ésszel, mint erővel

A napi szükséges sétákat lehetőleg késő estére vagy hajnalra kell időzíteni – tájékoztatott a szakember. Napközben csak akkor szabad levinni az állatokat, ha „dolguk van”, annak végeztével pedig egyből vissza kell térni a lakásba. Kerülni kell a megerőltető tréningeket és futásokat. Inkább csökkentett időintervallumban, kímélően eddzenek a gazdák kedvenceikkel. Az állatorvos szerint, mi sokkal többet bírunk ilyen szempontból, mint a kutyák. Az ember legjobb barátjánál fajta- (különösen orr-) függő, milyen mértékben bírja a meleget. Bár minden kutya a nyelvén keresztül párologtat, mégis: „a hosszú orrú kutyák orrában van egy terület, ami csak arra szolgál, hogy a rá csöpögő nedves folyadékot elpárologtassa, és ez hűti az állatot. A rövid orrú fajták sokkal érzékenyebben is erre a témára, így könnyebben is kapnak hőgutát.”

A hőguta végzetes is lehet

„Hőguta esetén az állat nem tud elég hőt leadni, így fölszalad a testhőmérséklete 42-43 fokra. Ez már egy életveszélyes állapot. Ilyenkor az állat elfekszik, iszonyatosan liheg, és kék a nyelve, mert nem kap elég oxigént. Ha nem teszünk semmit, akkor bekövetkezik a halál.” A szakember szerint, még ha sikerül is megelőzni az állat elpusztulását, elkerülhetetlen, hogy valamilyen maradandó károsodás éri a kedvencet. Rengei Antal tanácsa a gazdiknak az, hogy az orvos érkezéséig készítsenek hideg vizes borogatást a négylábú mancsaira, majd öblítsék le a fejét is, esetleg alkalmazzanak hideg vizes beöntést. Minél hamarább érkezik a segítség, annál valószínűbb, hogy a háziállat életben marad.

Gaál Bernadett