LMP: gyilkos port szívunk Szegeden

„Mit szívunk Szegeden?” – tette fel a kérdést az LMP a Madarak és Fák Napján, s meg is válaszolták: sok port. A városban a halálesetek közül 200 vezethető vissza a szállóporra.

Szegeden a szállópor okozza a legnagyobb gondot, a tudományosan PM10-nek nevezett részecskék 10 mikrométernél kisebbek, s komoly légúti megbetegedéseket, akár tüdőrákot vagy allergiát is okozhatnak.

Sarlós Ferenc

aktivista elmondta, a napfény városában tavalyi adatokat figyelembe véve körülbelül kétszáz ember idő előtti halála vezethető vissza a PM10-re, vagyis a halálesetek körülbelül 10%-áért felelős a szállópor. „A szegedi pormennyiség körülbelül annyit tesz, mintha minden nap elszívnánk egy szál cigarettát” – tette hozzá. Az aktivista úgy látja, a nagyvárosok levegőjét szívó embereket is legalább annyira kellene védeni, mint a nem dohányzókat. Mindenki nyomon követheti Szeged levegőjét, a légszennyezettségi adatok elérhetőek az interneten.

A honlapon

két mérőállomást látunk, de ez nem azt jelenti, hogy két mérőállomás működik Szegeden, hanem, hogy két évvel ezelőtt a nemzetközi gyakorlattal ellentétesen a forgalmas Kossuth Lajos sugárútról elköltöztették a zöld övezetben fekvő Rózsa utcába – magyarázta Sarlós Ferenc aktivista.

Botka László

MSZP-s polgármestertől, illetve a mérőállomást üzemeltető szakhatóságtól arra a kérdésre várják a választ, hogy mi volt az oka annak, hogy zöldövezetbe költöztették a mérőállomást, és vajon elegendő-e a mindenkori határérték-túllépésről apróhirdetésben értesíteni a lakosságot. Sarlós Ferenc közölte, mindenképpen csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást. Emlékeztetett, Szegeden a lakosság mindössze 10%-a kerékpározik, 20-25% naponta autóval közlekedik. Ezen felül fontos lenne, hogy ne hajtsanak végre a városban olyan fejlesztéseket, beruházásokat, melyek növelik a károsanyag kibocsátást. A mai napig nem tudható, a Rókusra tervezett biomassza-erőműnek milyen környezeti hatásai lesznek, és az sem tudható, hogy pontosan mennyire korszerű kazánokat működtetnének, melyek összefüggenek a széndioxid és a korom kibocsátással. A projekt kivitelezőjétől, illetve a beruházást támogató politikusoktól erre a kérdésre várja a választ az LMP. A sajtótájékoztatón elhangzott, a fűtőművet napi 100 tonna biomassza elégetésével tervezik, ami csak a fűtési időszakot számolva éves szinten 20 000 tonnát jelent. Ennyi mezőgazdasági hulladék azonban nem keletkezik Szeged környékén, így az a kérdés is felmerül, hogy honnan szállítanák az alapanyagot. Ráadásul a közúti szállítás szintén károsanyag kibocsátással jár. A szállópor elleni védekezésben kulcsfontosságú szerepe van a városi zöldterületeknek – jegyezte meg

Szentistványi István

. Az LMP szegedi önkormányzati képviselője elmondta, a városi fejlesztéseknek épp a korosabb, nagyobb lombfelülettel rendelkező fák és fasorok esnek „áldozatául”, pedig ezek kötik legjobban a szállóport. Megjegyezte, papíron persze azt mutatják ki, hogy még nőtt is a zöldfelületek nagysága, ám egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az típusú, a Dugonics térről például rengeteg fa és cserje tűnt el. A tervező természetesen a növényállomány minél nagyobb részének cseréjében érdekelt, és pont a közlekedési légszennyezéstől a gyermekeket legjobban védő cserjeszintet hagyják ki a tervekből. Szentistványi szerint a parkok és terek látványként való elgondolása helyett szerencsésebb lenne a funkcionális szerepek előtérbe helyezni.