Közélet

Látletet: Híja haza – Makkai Béla új kötete + FOTÓK

Látletet: Híja haza – Makkai Béla új kötete + FOTÓK

2013. május 7., kedd
Látletet: Híja haza – Makkai Béla új kötete + FOTÓK
makkai_bela_konyvbemutato01_gs

A Makkai Béla könyvének címe, Híja haza számos asszociciót felvet, gondolhatunk a Trianon után térben beszűkült hazára, de önbizalomhiányos nemzetünkre is.

A tavalyi év végén megjelent kötetet hétfőn a KDNP-székházban mutatták be.

Makkai Béla

a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének munkatársa, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetője, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap publicistája. Kutatási területe a határon túli magyarság, a horvátországi, szerbiai, illetve óromániai magyarsággal foglalkozott, illetve a környező népek magyarságképével a 19-20. században. A Híja haza című, tavaly év végén megjelent kötetben történeti esszéi és tanulmányai kaptak helyet. Értekezik többek között a magyarság 1940-es évekbeli sorsáról Jugoszlávia területén, a 20. századi romániai sajtó magyarságképéről, illetve publicisztikáiból egy csokornyit válogatott össze a kötetbe, melyek aktuális eseményekre való reflexiók a kettős állampolgárságról való népszavazástól a közelmúltbeli alkotmányjogi változásokig. A tanulmányokon, esszéken és publicisztikákon egy határozott, konzervatív történelemszemlélet és ideológiai alapállás vonul végig – jellemezte a kötetet Mikós Péter történész.

Lélekben is szűkösen

Makkai Béla portálunknak elmondta, a Híja haza cím több gondolatot is magában sűrít. Eszünkbe juttatja a trianoni helyzetet, vagyis, hogy térben beszűkült a haza. A másik, ami ennél is nagyobb baj, hogy lélekben is beszűkültek a magyarok, ami nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy nem vagyunk tisztában a saját értékeinkkel vagy helyzetünkkel, hanem hogy mindenfajta értelemben az önbizalmunkat is elvesztettük – véli a szerző. „A történelmi trauma következménye, hogy nem is hiszünk abban, hogy kollektíve ki tudunk ebből jönni. Miközben amúgyis atomizálódik a világ, és a globalizmus mindenkit lenyel és a nemzetből is masszát csinál, azt nem fogjuk föl, hogy vannak olyan közös érdekek, amiket közös erőfeszítéssel sikeresen el lehetne érni – persze küzdelmek árán. Ezt a fajta kollektív közös érdeket szeretettem volna a negatív oldaláról is, néha pedig kicsit fellengzősen a pozitív célok kitűzésével felmutatni” – magyarázta Makkai Béla.

Hazatudat

Híja haza – van, akinek egyáltalán nincs hazatudata, semmilyen értelemben: sem otthona, sem családja – folytatta a történész. Az ország 41 százaléka magányosan él. Ebben az identitásvesztésben, a közös érdek felismerésének képtelenségében látletetnek készült ez a kötet, amelyben éppúgy van aktuálpolitikai problémafelvetés, mint ahogy visszatekintő elmélkedés, például Klebelsberg korai időszakára. Fiatal miniszterelnökségi titkár korában nemzetstratégiával foglalkozott és kiváló eredményeket értek el a peremmagyarság gondozásában – emlékeztetett a szerző. Ezt a történelmi ívet is be szeretné mutatni a kötet.

Az idő híja

„Először elveszítettük a peremmagyarokat, a bukovinaiakat, az óromániaiakat, a boszniaiakat, a szlavóniai szórványt, majd 1918-20-ban jött a nagy trauma, amikor már etnikusan magyarokkal telített területek is elvesztek a vegyeslakosságú vidékek mellett – ez a két dolog szorosan összefügg, azt mutatja, hogy valamit a politika nem mért fel, pedig egy nagyhatalmi státuszban volt ötven évünk építkezni. Ezt a munkát tulajdonképpen csak az utolsó 15 évben kezdte el a magyar kormányzat titkos keretek között hozzáértő magas szinvonalú szakértői gárda közreműködésével, jó sikerekkel, de nem hagyott a történelem elegendő időt, hogy ezt a konstruktív, sokrétű programot sikerrel végigfutassák” – fejtegette Makkai Béla. Itt nem a 30 milliós magyarság megteremtésének fellengzős, birodalmi tudatú programjáról van szó. Klebelsbergnek már huszonévesen az volt az álláspontja, hogy nem másokat kell asszimilálnunk – az már lehetetlen, hiszen ők is öntudatra ébredtek –, hanem a magunkét kell megtartani. Akkor jó szaporodási rátákkal és esetleg majdan a kivándorolt magyarok hazatelepítésével érhető el gyarapodás. A történész kiemelte: akkor tud valaki hazafias lenni, ha valóban hazájának érzi ezt a földet. Ezt pedig csak tulajdonnal lehet: a parasztnak föld, a munkásnak munka kell, az értelmiséginek kutatnia kell. „Mindenki csinálni a maga dolgát, ez egy szerves építkező folyamatot jelent, amely hosszú évtizedek alatt látható gyümölcsöket teremhet. Ez volt a klebelsbergi előképem, ennek szellemében írok olykor a kultúráról, máskor közéletről vagy történelemről” – összegzett Makkai Béla.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.