Csökkentené a szegedi üzletek bérleti díját a Civil Városi Unió
Az átgondolatlan, várospolitikai célokat és gazdaságosságot is figyelmen kívül hagyó szabályozásoknak köszönhetően ellehetetlenítik a belvárosi üzleteket - írja közleményében a Civil Városi Unió, amely beadvánnyal fordult a Vagyongazdálkodási Bizottsághoz a bérleti díjak újragondolásának ügyében.
A Civil Városi Unió közleménye alább változtatás nélkül olvasható!
„Városépítési, városképi és idegenforgalmi szempontból pótolhatatlanok a városképbe illeszkedő belvárosi tradicionális kisüzletek, mert ezek – főként a sajátos kínálatot bemutató kiskereskedelmi üzletek – jelentik a vonzerőt. Ezt a célt szolgálná a bevásárlóközpontoknak versenyt támasztó sétálóutcák kialakítása, amelyeken teret kaphatnának az egyedi árukínálatra specializálódott üzletek és kisebb vendéglátó egységek is... A belvárosi tradicionális és jellemzően hazai tulajdonú kisüzletek megőrzését indokolja a foglalkoztatottságban betöltött szerepük is.”
Nem fogják elhinni, de ez az idézet
Botka László
2383/2013. számú, márciusi keltezésű előterjesztéséből származik! Ehhez képest Szegeden az elmúlt évek során átgondolatlan, az ésszerű várospolitikai célokat, sokszor még a gazdaságosságot is figyelmen kívül hagyó szabályozás miatt kaotikus állapotok alakultak ki a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása körül. Ezeket az anomáliákat évek óta jelzik a helyi sajtóban megjelenő cikkek, egyéni panaszok, csoportos beadványok, tüntetések. Mindenki tapasztalhatja, hogy városunkban a nyilvántartott 636 db üzlethelyiség jelentős hányada áll üresen, miközben állaguk romlik, bérleti díj bevételt nem hoznak. Boltok, üzletek hetente zárnak be, váltanak profilt. A hasonló bérlemények bérleti díjai között esetenként sokszoros különbségek vannak. A bérlők a saját költségükön elvégzett felújítási, állagmegóvási munkálataik után mindössze 3 hónapig kaphatnak bérletidíj-csökkentést vagy -mentességet, így azokat nem áll érdekükben elvégezni. Nincs objektív szabályozás arra sem, hogy milyen kártérítés járhat a bérlőnek abban az esetben, amikor a bérlemény hosszabb-rövidebb időre használatra alkalmatlanná válik (például építkezések, útépítések). Nem létezik olyan koncepció, melynek alapján a várospolitikai célokat szolgáló tevékenységeket végző bérlők kedvezményes bérleti díjat fizethetnének. Alapvető probléma az önkormányzat és az IKV Zrt. ésszerűtlen kapcsolata, a kompetenciák nem megfelelő kezelése, illetve annak a felismerésnek a hiánya, hogy az IKV-nak nincs közvetlen hátránya abból, ha a kezelésében álló ingatlanok üresen állnak. Szintén óriási károkat okoz a multik, nagy cégek térnyerésének célszerűtlen, átgondolatlan, a következményekkel nem számoló egyoldalú támogatása, a Belváros közvetlen közelébe történő betelepülése. Mind a közvetlenül, mind a közvetve érdekelt szegediek azt várták, hogy az új összetételű közgyűlés érdemben foglalkozik a kérdéssel, megoldást keres a problémákra. Sajnos csalódniuk kellett. Látható, hogy az érdekeltek és a civilek összefogása, szakmailag megalapozott javaslatok megtétele nélkül a kérdéskörben érdemi elmozdulás nem várható. A Civil Városi Unió éppen ezért az érintettek képviselőivel és szakértőkkel egyeztetve beadvánnyal fordult a Vagyongazdálkodási Bizottsághoz, hogy az alábbi javaslatokat figyelembe véve vizsgálja felül a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000.(III.31.) Kgy. rendeletét. A 2383/2013. számú Kgy. előterjesztés tartalmazza a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó adatokat, számszerűsítve, rendeltetés szerinti bontásban. Ezt, valamint a 2003-as vagyonkatasztert figyelembe véve kellene meghatározni az ingatlanok forgalmi értékét, amely alapjául szolgálna a bérleti díjak megállapítására. A CVU javasolja, hogy az alap bérleti díj éves mértéke a beköltözhető nettó forgalmi érték 8 százaléka legyen. Szükséges továbbá, hogy a bérleményben végzett tevékenységek alapján (például várospolitikai célokat szolgáló, turisztikai vonzerővel járó tevékenységek) kedvezményes bérleti díjat lehessen megállapítani. Szabályozni kell a bérleményen a bérlő által végzett olyan értéknövelő beruházásának megtérítését, amely a bérlemény értékét – a tevékenységtől függetlenül – növeli, és amelyet egyébként a bérbeadó helyett végzett el. Lehetőséget kell teremteni a bérleti díjak átmeneti, szabályozott csökkentésére olyan esetekben, amikor a bérlemény rendeltetésszerű használata korlátozott vagy nem lehetséges (építkezések, útjavítások, felújítások stb.). A rendeletmódosítás előkészítésébe be kell vonni az érintettek (civilek, kereskedők) képviselőit, valamint biztosítani kell a bérleti szerződések teljes nyilvánosságát is. Az egyeztetések során kiderült, hogy a Budapest Belváros-Lipótváros Önkormányzata által e kérdéskörben megalkotott szabályozás valamennyi érdekelt számára megfelelő, ezért az érintett rendeleteket a Civil Városi Unió megküldte a Vagyongazdálkodási Bizottság részére, azzal, hogy példaként szolgálhat a szegedi rendelethez. Reményeink szerint ezek után tisztábban láthatjuk, hogy kik azok Szegeden, akik a megoldást keresik, és kik azok, akik nem
- olvasható a Civil Városi Unió közleményében.
