Szegedi biomassza-erőmű: pró és kontra

Halász János, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék címzetes egyetemi tanára „mindössze” 40 éve tanít környezetvédelmi technológiákkal, alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteket. Arra kértük, véleményezze az Újrókusra tervezett biomassza-erőmű megépítését, amely ellen a szocialisták kezdeményezésére a minap aláírás gyűjtési kampány indult.

Emlékeztetőül: a szegedi közgyűlés rendkívüli ülésen erősítette meg korábbi döntését: a Fidesz-KDNP és a Jobbik politikusainak támogatásával tulajdonosi hozzájárulást adott a SZENERGOTT Kft. pályázatához, tervezett beruházásához. A magáncég biomassza tüzelésű fűtőművet és geotermikus alapú használati meleg víz előállítására szolgáló termálkutakat létesítene Újrókuson. A több mint 4 milliárd forintos projekt – a pályázat sikere esetén – a jobboldal szerint bevételt jelent a városnak, új munkahelyeket teremt, s csökkenti az érintett szegedi lakosság rezsiköltségeit.

Benák László

, a SZENERGOTT Kft. ügyvezető igazgatója szerint a beruházás nem jár sem zajjal, sem környezetszennyezéssel, hiszen a faaprólék szállítása naponta 5-6 kamion bejutását jelenti, elkerülő úton és csak téli időszakban.

Egyetlen csővezetéktől függünk

A biomassza felhasználása három módon történhet: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotban - kezdi az alapoktól

Halász János

, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Magyarországon a háztartási tüzelést a szén és egy rövid ideig tartó olajos korszak után felváltotta a földgáz. Ma már szinte egyetlen csővezetéktől függünk, illetve egyetlen energiaszolgáltatótól, Oroszországtól - vázolja fel a jelenlegi állapotokat a szakember. Ilyenkor szoktak előjönni az alternatív megoldások: például atomenergia (amelynek a társadalmi elfogadottsága nálunk meglehetősen alacsony). Németországban már megszavazták, hogy bezárják az összes atomerőművet, azóta viszont jelentősen megnőtt az elektromos energia ára, s most a szakemberek mindent újraszámolnak, egyáltalán érdemes volt-e rászánni magukat erre a drasztikus lépésre. Itt van még a napenergia, amellyel az a legnagyobb baj, hogy a nap akkor süt, amikor nincsen rá szükség. Az ilyen úton keletkezett energia tárolási lehetőségét kellene megoldani, akkor talán jobban megérné - véli Halász János. A nyári napenergia-fölösleget télire kellene elraktározni. Erre is született megoldás, csak éppen nagyon költséges, 20 év megtérülési idővel kell számolni. Befektetni viszont most kell.

A szélenergiával ugyancsak az az alapkérdés, hogyan lehet szinkronba hozni az elektromos áramfelhasználást ezzel a módszerrel. A legnagyobb gond itt is, hogy nem tárolható, tehát mielőbb fel kell használni. Nagyjából ki is merültek a lehetőségek, maradt a biomassza, amire azt szoktuk mondani, csak meg kell termelni. Fűtőértéke körülbelül fele akkora, mint a kőszéné, és kicsit kisebb, mint a barnaszéné. Nálunk elsősorban a fa jöhet szóba, meg a mezőgazdasági melléktermékek. A Magyarországon működő biomassza-erőművek többnyire fatüzelésűek.

Nem éri meg csak fűtési szezonban használni

Felmerül a kérdés: ugyanúgy tudunk-e például szalmát aprítani, mint fát a kazánba? Ezzel óvatosan kell bánni - figyelmeztet a professzor -, hiszen ismerünk olyan kazánmegoldásokat, amelyekben szalmabálákat lehet tüzelni, de akkor más nem jöhet számításba, se kukoricaszár, se fa, se energiafű. A szegedi erőmű az előzetes, nem túl részletes tájékoztatás szerint fatüzelésű lesz. Ilyen program Magyarországon volt és van is. Mivel az erőművet folyamatosan el kell látni tüzelőanyaggal, felmerül a kérdés, hol is tároljuk a faaprólékot, amit előtte nyilván fel is kell dolgozni valahol, hiszen a kivágott farönkök maguktól nem aprítódnak fel. Az erőmű mellé nem nagyon lehet felhalmozni több tonnát, mert ezt a tűzoltóság és a katasztrófavédelem sem nézné jó szemmel. A tüzelőanyag odaszállítása is komoly logisztikai előkészületeket igényel, a folyamatos forgalom jelentősen megterheli a környezetet - állítja Halász János. Mindez nem valószínű, hogy olcsóbbá teszi az előállított energiát. Megerősíti viszont: az ilyenfajta erőművek technológiai megoldásai viszont egyáltalán nem környezőszennyezőek. A kazánokban elégetik a biomasszát, majd következik a megfelelő füstgáztisztító technológia. Ezzel semmi probléma nincs, semmilyen szennyeződés nem keletkezik, a kilépő füstgáz teljesen tiszta. A biomassza-erőművet lehet csak fűtési szezonban használni, a másik megoldás viszont, hogy elektromos energia előállítására is bevetik. Halász János szerint csak fűtési szezonban használni nem éri meg. A szegedi fűtőmű paramétereiről azonban nem sok mindent lehet tudni. A professzor azt mondja, Magyarországon egyértelműen a fatüzelésű erőművek vannak többségben, szalmatüzelésű egy sem üzemel.

A biomassza-erőmű előnyei és hátrányai

A szakember nagyon jónak tartja ezeket az erőműveket, de velük is az a gond, hogy nincs elég fa Magyarországon, Szeged környéke pedig kifejezetten szegényesnek mondható ilyen szempontból. Előnye viszont, hogy a megújuló energiaforrásból származó energiát az elektromos szolgáltatóknak meghatározott (magasabb) áron kötelező átvenniük. Akárhogyan is számolunk - érvel a szakember -, hol van ma az Alföldön annyi fa, amennyi egy ilyen erőmű üzemeltetéséhez szükséges lenne? A megnövekedett költségek miatt messziről egyszerűen nem éri meg szállítani a tüzelőt. Különben is az erdőtörvény szerint csak vegetációs időszakon kívül vágható ki a fa, tehát ezt is tárolni kell valahol.

Ami mellette szól: jelenlegi energiaellátásunk szinte kizárólag a földgázon alapul, és mintegy 85 százaléka Oroszországból érkezik. Olyan kiegészítő lehetőséget biztosít a biomassza tüzelésű fűtőmű, ami akkor is felhasználható, ha a gázszolgáltatással probléma adódik. Ebből a szempontból feltétlenül támogatandó, és napjaink korszerű technológiájának alkalmazása esetén egyértelműen kimondható: nem áll fenn sem levegő-, sem környezetszennyezés veszélye. Ugyanakkor a szakember óvatosságra is int, a felmerülő problémákat mindenképpen figyelembe kell venni. A tárolási lehetőségek a városban nem jók, lakótelepre nem szokták beengedni a tehergépjármű-forgalmat, egy erőmű nem működhet legalább néhány napi tartalék üzemanyag nélkül. Ezek mind logisztikai szempontból döntőnek mondható és megoldásra váró kérdések, amelyek a tárolást a városon kívül, de nem túl messze vélik ésszerű megoldásnak.