Megyénkben mintegy 31 ezer hektárt borít belvíz

Csongrád megye területén 30.800 hektárt borít belvíz az ATI-VIZIG legfrissebb tájékoztatása szerint. A vízügy harminc szivattyútelepén csak április 8-án 4,7 millió köbméter vizet emeltek át. Székkutason egy belterületi lakóingatlant veszélyeztetett a belvíz.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területének összes belvízvédelmi szakaszán készültség van érvényben, összesen 41 ezer hektár van víz alatt, amiből több mint 12 ezer hektár szántó. Csongrád megyében a legnagyobb az elöntött terület, 30.800 hektárt tesz ki, Bács-Kiskun megyében 4700, Békésben 3850, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1700 hektáron van belvíz. „A 2010-2011-es belvízhelyzethez hasonló a jelenlegi” – tájékoztatott

Kozák Péter

. A védelemvezető közölte, az elöntések nagyjából ugyanazokkal a súlypontokkal és területi csúcspontokkal jelentek meg mint a korábbi években. Hozzátette, ez elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású területeket jelenti, vagyis a mélyebben fekvő, illetve a szikes részeket. Az ATI-VIZIG vezetője hangsúlyozta, természetesen a települések belvízvédekezése élvez elsőbbséget. A múlt pénteki ár- és belvízi felkészüléssel kapcsolatos

egyeztető értekezlet

óta tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága, akkor Csongrád megyében 28 ezer hektár volt víz alatt. Kozák Péter arról tájékoztatott, egyértelműen a csapadékterhelés okozza a belvizet, az idei esztendő első három hónapjában 100 milliméterrel több csapadék hullott a sok évi átlagnál. „A felszíni elvezetésnek csak a töredéke a beszivárgás, ennyi csapadékot nem tud a talaj felvenni. Ráadásul a másik fő csökkentő tényező a hőmérséklet és a párolgás, ami szintén nem kedvez a belvízhelyzetnek. Éppen ezért elhúzódó védekezésre kell számítani” – közölte. A mezőgazdasági területek esetében a 2010-2011-es belvizes helyzet rámutatott a problémákra, voltak helyek, ahol nem voltak megfelelő állapotban vagy eleve hiányoztak a belvízelvezető csatornák. Azok a gazdálkodók, akik emiatt kerültek akkor bajba, orvosolták a problémát Kozák Péter tapasztalatai szerint. Az ATI-VIZIG működési területén két belvízvédelmi szakaszon I. fokú, négy belvízvédelmi szakaszon II. fokú, míg két belvízvédelmi szakaszon III. fokú a területi belvízvédelmi készültség. Összesen harminc szivattyútelep üzemel az igazgatóság területén, ezek közül négy szivattyútelepen I. fokú, tizennégyen II. fokú, míg tizenkét szivattyútelepen III. fokú belvízvédelmi készültség, ami 24 órás üzemet jelent. A Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Társulat I. fokú, a Szentes és Környéke, a Dél-Békés megyei, a Kiskunmajsa és Környéke, a Tisza-Marosszögi, és a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat II. fokú, míg a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat pedig III. fokú belvízvédelmi készültség mellett végez védekezési tevékenységet. Az igazgatóság területén tíz település rendelt el belvízvédelmi fokozatot, III. fokú készültség sehol sincs érvényben. II. fokú belvízvédelmi készültség van az alábbi településeken van: Kömpöc, Kunszentmárton, Mindszent, Székkutas és Újszentiván. I. fokú készültséget rendeltek el fokú Balástya, Csanytelek, Kistelek, Kiszombor, valamint Tiszasziget településeken.