Kutak a mélybe – megújuló energiával spórol az SZTE + FOTÓK

Megkezdődött a geotermikus fűtési rendszer kiépítése az egyetemen. 30 százalékot spórolhatnak a gázfűtés költségihez képest.

Sajtóbejáráson mutatták be kedden a Szegedi Tudományegyetem és a kivitelező cég képviselői azt a nagyszabású beruházást, melynek keretében újszegedi és szegedi termálkör létesül az SZTE, az SZBK, valamint az NGSZ részvételével.

Szeged egyik legjelentősebb megújulóenergia-hasznosítási projektjétől

éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek. Az épülő új klinika melletti parkban megkezdődött az első termálkút fúrása, mely mintegy két hónapig tart - tájékoztatott a kivitelező Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője,

Péter Tamás

. A további munkafolyamattal kapcsolatban elmondta, két héten belül a távvezetékek és a hőközpont kiépítése is elindul. Újszegeden a Kisstadionban létesül majd termálkút, s ahogy a belvárosihoz, ahhoz is két visszasajtolókút kapcsolódik. A tervek szerint a két kaszkádrendszert másfél év múlva, 2014 őszére adhatják át, s összesen 36 közintézményt fűtését oldhatják meg ezekkel. Mint megtudtuk: az érintett egységekben a gázfűtés 80 százalékát váltják ki megújuló energiával, ami nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, hanem környezetvédelmi szempontból is előremutató. Az idei esztendő végére a klinika melletti termálkútnak már üzemelnie kell, míg az újszegedi a jövő évi fűtésszezonban szolgálhatja ki az igényeket.

Majó Zoltán,

az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója közölte, a belvárosi termálkút az épülő 265 ágyas magkórház, a meglévő 410 ágyas klinika és a sürgősségi betegellátó osztály fűtését teljes mértékben meg fogja oldani. Kiemelte

Kóbor Balázs

geológus és csapata szerepét, akik lassan egy évtizede hívják fel az egyetem figyelmét a geotermikus energiában rejlő lehetőségekre. A környezeti és a gazdasági feltételek most értek meg a beruházás megindítására.

Kóbor Balázstól megtudtuk, a mintegy 2000 méter talpmélységű kutak elvárt vízhozama 80-90 köbméter/óra, a vízhőfok pedig 90 Celsius-fok. A kapacitásuk 6-6,5 megawatt, ennek mintegy kétharmad hőteljesítményét hasznosítják ténylegesen. Kiemelte, a Dél-Alföldnek páratlan esélyt kínál a felsőpannon homokkőrétegben rejlő termálkincs, mely Szeged esetében 180 ezres fogyasztópiacot tud ellátni. Így aztán a szakemberek bíznak benne, hogy a két termálkör létesítése csak az első lépés a szegedi geotermikus fejlesztések terén, s a jövőben a rendszer tovább bővülhet.

Korábban írtuk:

Az előzményekkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány nyújtott be néhány éve pályázatot, melyben a Szegedi Tudományegyetem projektpartnerként vett részt. Ennek eredményeként engedélyes műszaki tervek szintjéig kidolgozottan igazolódott, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehetőséget biztosítanak gazdaságosan üzemeltethető geotermikus rendszer megépítésére. A terv egy szegedi és egy újszegedi kör megvalósítását javasolta. A tervezett két termálkör megvalósítása eddig váratott magára. Az energiaárak és igények folyamatos növekedése mellett keresni kellett a megoldásokat az energiaköltségek csökkentésére. „A korábbi tanulmányok és az elvégzett új elemzések megerősítették, hogy az intézmények hőenergia-igényét részben kielégítő, a gázfelhasználáshoz képest fajlagosan olcsóbb szolgáltatást nyújtó geotermikus rendszer megvalósítása és hosszú távú működtetése megvalósítható. A Szegedi Tudományegyetem mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata konzorciumot alakítva írta ki a megvalósításhoz szükséges nyílt közbeszerzési eljárást. A fejlesztés megvalósulásával biztosítani tudjuk a geotermikus hőszolgáltatást kezdetben 36 jelentős szegedi és újszegedi közintézmény számára” – nyilatkozta még múlt héten a SZEGEDma.hu-nak Majó Zoltán, az SZTE gazdasági-műszaki főigazgatója, kiemelve, az universitas elkötelezett a zöld egyetem szemlélet mellett, a folyamatosan igyekszik javítani helyét a világranglistán, ahol ebben a tekintetben jelenleg az előkelő ötvenedik hely körül jegyzik. A projekt célja – fejtette ki – a mindenkori földgázalapú hőenergia-szolgáltatást részben vagy egészben kiváltva olcsóbb megoldást nyújtani az igénybe vevők számára, illetve a megújuló energia használatával csökkenteni az üvegházi gázok kibocsátását. A szolgáltatáshoz első körben a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata csatlakozik, de a későbbiekben lehetőséget nyújtanak a Csongrád Megyei Kormányhivatal, illetve a Szegedi Sport és Fürdők Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához is. „A geotermikus kaszkádrendszer úgy működik, hogy a termálkútból nyert kb. 85-90 Celsius-fokos víz hőszigetelt csővezetéken jut el az épületekbe. Ott a meglévő fűtési rendszerbe beépített új hőcserélőn keresztül (a kazán helyett) felfűti az épület fűtővizét. Ezzel az épület fűtése az időjárástól és a meglévő fűtési rendszer jellemzőitől függően részben vagy egészben biztosított. Amennyiben többlethőigény jelentkezik, akkor az automatika önműködően bekapcsolja a kazánt, amely a termálvíz által már felmelegített rendszerben keringő fűtővizet a szükséges hőmérsékletre fűti fel” – mutatta be a működést a főigazgató. Hozzáfűzte: nyílt közbeszerzési eljárás keretében a szolgáltatás biztosításának lehetőségét a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. nyerte meg. A tervezett megvalósítás költségvetése 3,254 milliárd forint. A szakemberek úgy számolnak, a technológiából adódóan a csökkenő gázfelhasználás mellett a kazánok és a hő-távvezetékek veszteségei is kiküszöbölhetők, így a jelenlegi gázfűtés költségeihez képest 30 százalék körüli megtakarítás várható, ami éves szinten 80-100 millió forint közötti összeget jelenthet. A Szegedi Tudományegyetem mint a konzorcium gesztora a rendszer közel 80 százalékos felhasználója lesz. A kivitelezési munkák, a kútfúrások 2013 második negyedévében indulnak.