Klinghammer Szegeden: Színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban + FOTÓK

Mindenáron való színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban – jelentette ki Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár csütörtökön Szegeden.

A politikus az életen át tartó tanulásról szóló, a MELLearN (Magyar Egyetemi Lifelong Learning Network) – Felsőoktatási hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület által szervezett 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia nyitóelőadásán azt mondta, a kormány döntése alapján átalakulási folyamat megy végbe a hazai felsőoktatásban, az egyetemi élet a minőség jegyében újul meg. Kifejtette, a felsőoktatás tömegesítése rövid távon megoldást kínált a munkaerő-piaci gondok megoldására, azonban a folyamat a képzés szerkezetének torzulásához vezetett. Ma is fiatalok ezrei jutnak piacképtelen végzettséghez, miközben a műszaki és a természettudományos területen nincs elég hallgató.

Klinghammer István

hangsúlyozta: sürgetően szükség van olyan lépésekre, amelyek megakadályozzák, hogy fontos képzési formák kiessenek az oktatás struktúrájából, különben nem lesz megfelelően képzett munkaerő a gazdasági növekedéshez. Hozzátette, az állam feladata a képzési szakok intézménytípusokhoz rendelése. Meg kell határozni, mely intézmények azok, amelyek a naprakész tudásanyag átadásával szakembereket képeznek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a közigazgatás számára, illetve amelyek ezen túllépve nemzetközi szintű tudományos műhelyként működnek. Közölte továbbá, okosan és célirányosan kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, s a tömeges képzés nem mehet a tehetséges hallgatók oktatásának rovására.

Szabó Gábor,

a házigazda Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia elnöke köszöntőjében azt mondta, személyes meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatásban az élethosszig tartó tanulás nem kapja meg az őt megillető szerepet. "Magyarország sajnos sereghajtónak számít ebben a témában, a nemzetközi összehasonlításban nem éri el azt a színvonalat, amit valamit is magára adó országnak el kellene érnie. A felsőoktatás pedig különösen halmozottan hátrányos helyzetben van ebben a tevékenységben, ezért tartom kiemelten fontosnak a kétnapos szakmai fórumot, mely a felsőoktatás perspektíváira mutat rá, hívja fel a figyelmet. Büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem is kiveszi a részét ebből a folyamatból – fogalmazott az akadémikus, aki a MELLearn következő elnöke lesz. A konferenciát szervező és befogadó SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző kar dékánja,

Galambos Gábor

Szabó Gábor rektorral szemben optimizmusának adott hangot, mondván: a felsőoktatás tudja, mi a teendője az élethosszig tartó tanulás témakörében, amire szüksége lenne, az a humán erőforrás, az infrastruktúra és a pénz. "A 'lifelong learning' felkarolása, a felnőttképzés bevezetése, megerősítése a felsőoktatás egyik fontos kihívása. Komoly kérdés viszont, lesz-e rá fizetőképes kereslet. Valószínű, hogy Magyarországon elsősorban azok vennének ebben részt, akiknek problémájuk van a szakmájukban vagy egyéb téren, így feltehetően nem fogják tudni finanszírozni tanulmányaikat. Az államra vár a feladat, hogy megsegítse az egyetemeket" – szögezte le a professzor, hozzáfűzve, az SZTE JGYPK szakirányú továbbképzésekkel, felsőoktatási szakképzésekkel és OKJ-s képzésekkel várja azokat, akik bekapcsolódnak az élethosszig tartó tanulásba. A kétnapos szegedi szakmai rendezvény hazai és nemzetközi előadói a felsőoktatás és a felnőttkori tanulás témakörét veszik górcső alá a minőség, a finanszírozás és a nyitottság szempontjából. Az előadók között mások mellett

Bihall Tamás

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke,

Csépe Valéria

, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese,

Polónyi István

, a Debreceni Egyetem és

Csapó Benő

, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerepel, illetve Németországból érkezett

Dieter Dohmen

, az FiBS – Institute for Education and Socio-Economic Research elnöke, valamint

Anna Spexard

a Humboldt Egyetem képviseletében.