Illatok a parfümös üvegből és a konyhából – két művészet kapcsolódási pontjai + FOTÓK

Akárcsak a parfümökkel, az ételek ízével és illatával is számtalan érzelmet ki lehet fejezni. A parfümipar és a gasztronómia egyéb kapcsolódási pontjairól Zólyomi Zsolt parfümőr, Mautner Zsófia és Jókuti András gasztrobloggerek beszélgettek.

Az illatoknak és a kulináris világnak nagyon szoros kapcsolata van, hiszen a parfümipar számtalan kulináris alapanyagot használ, van is kifejezetten egy ilyen vonala, mely kizárólag ezeket alkalmazza. A Szegedi Tudományegyetem JGYPK stíluskommunikátor szakos hallgatóinak tartott előadáson az is kiderült, hogy a vanília rendkívül jól passzol a sárgarépához, és nemcsak egy parfüm esetében, hanem a konyhában is érdemes e két, első olvasatra egyáltalán nem összeillő alapanyagokat párosítani. A Nemzetközi íz- és illattrendek címmel hirdetett rendezvényen

Zólyomi Zsolt

parfümőrtől,

Mautner Zsófia

és

Jókuti András

gasztrobloggerrektől azt is megtudtuk, hogy mindkét területen rendkívül fontos a kiváló minőségű alapanyagok használata. A három legdrágább konyhai alapanyag egyikével, a vaníliával ismerkedtek először a résztvevők. Mautner Zsófia, a Chili & Vanilia gasztroblog szerzője elárulta, nem csak édes ételekhez használják, hanem például répából vagy borsóból készített sós étkekhez is, a vanília ugyanis kiemeli ezen zöldségek édeskés ízét, Jókuti András pedig egyes halétkekhez tartja kiválónak. Igaz, nem beszéltek össze Zólyomi Zsolttal, de hazánk egyetlen parfümőre egy olyan kreálmányt szagoltatott meg a közönséggel, mely répamag kivonat alapból készült és vaníliát is tartalmazott.

Az sem mindegy, hogy honnan származik a vanília, a parfümőr a madagaszkárit tartja a legjobbnak, de a konyhában jeleskedők sem mindegy, hogy mit használnak. Mautner Zsófiától megtudtuk, a Tahitről származónak virágosabb, lágyabb az illata, s van olyan is, aminek gyümölcsösebb. Ahogy egy parfüm megalkotása akár hosszú évek munkájába is telhet, egy recept kidolgozása sem megy egyik napról a másikra. A Világevő blog szerzője, Jókuti András elmondta, akár hónapokon keresztül is folyhat egy-egy recept begyakorlása egy versenyre. Például akár azt is stopperrel mérik le, hogy mikor kell a sütőbe tenni, s pontosan mikor kell kivenni. Egy francia családi manufaktúra 1270 óta készít konyakot, ahova meghívtak parfümőröket – köztük Zólyomi Zsoltot is – és végigkövették miként is készül a konyak, végigszagolták például a szőlőtőkéket is, és természetesen meg is kóstolták a manufaktúra termékét. Arra kérték a parfümőröket, hogy készítsenek a benyomásaik alapján illatokat. Zólyomi Zsolt elmondta, amit körbeadott illatmintát a környékbeli föld illatát hordozta magában. Illat szempontjából számára e két művészeti ág, a kulinária és a parfüméria találkozásának egyik legizgalmasabb pontja volt ez. Érdekes példája a találkozásnak egy különleges alapanyag, a tonkabab is. A gasztronómiában főként érdességek készítésénél kerül elő ez az összetett aromájú, markáns fűszer. Illatában a vaníliát is idézi, így természetesen a parfümipar is hasznosítja. Ahogy Zólyomi Zsolt fogalmazott, ettől az összetevőtől „nem lesz ragadósan édes” az illat. A csillagánizsnak is helye van a konyha mellett a parfümgyártásban is. Mautner Zsófia elmondta, a keleti konyha levesekhez vagy épp szójaszószos mártásokhoz használja ezt a fűszert, míg hazánk egyetlen parfümőrét az ánizslikőr illata ihlette meg, s arra gondolt, hogy akár parfümöt is készíthetne belőle. Ám megelőzték, vagyis még ha a boltok polcain nem is találkozhatunk ilyen parfümmel, már megalkották. A Nemzetközi íz- és illattrendek című rendezvényen az is kiderült, hogy az alapanyagok eltarthatóságában is közös a gasztronómia és a parfümkészítés művészete. Mautner Zsófia és Zólyomi Zsolt egyaránt arról beszélt, hogy egy évnél tovább nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes eltartani az alapanyagokat. Természetesen fűszerek esetében nem feltétlen arról van szó, hogy megromlanak, de színük mellett zamatukat is vesztik.