Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Mennyire biztonságos az algyői gázmező? + FOTÓK

Mennyire biztonságos az algyői gázmező? + FOTÓK

2013. március 27., szerda
Mennyire biztonságos az algyői gázmező? + FOTÓK

Az algyői gázmező – bár kétségtelenül veszélyeket is rejt magában, mégis a megye egyik legbiztonságosabb üzeme, állítják a szakemberek. Arra voltunk kíváncsiak, ha mégis bekövetkezne a tragédia, a katasztrófavédelem mennyire készült fel a legrosszabbra, milyen stratégiai tervek nyomán kezdődne meg a mentés és a kárelhárítás, mit tudnak erről a helybeliek, illetve érintené-e a szegedieket is a beavatkozás.

Alapvetően 3 szakmai területre bontható a katasztrófavédelem, magyarázza

Gáti Ádám

tűzoltószázados, a katasztrófavédelem megyei iparbiztonsági felügyelője, ebből egyik az iparbiztonság, a másik a tűzoltósági, illetve a polgári védelmi főfelügyelőség. A katasztrófavédelemnek, amely szorosan kötődik az algyői területhez, az ipari parkhoz, 3 további szakterülete van: az egyik a veszélyesáru-szállítás, a másik a kritikus infrastruktúra védelme, a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme, illetve maga a veszélyesüzemi-szakterület. Mind a három köthető az algyői cégekhez. A területen található felső küszöbértékű veszélyes üzemekre és alsó küszöbértékű veszélyes üzemekre megvannak a vonatkozó hatályos jogszabályok. Szigorú törvények, kormányrendeletek, s egyéb miniszteri rendeleti előírások szabályozzák működésüket.

Katasztrófa esetén mindenki tudja a dolgát

A felső küszöbértékű üzemeknek rendszeresen készíteniük kell biztonsági jelentést. Ennek része a belső védelmi terv, amely részletesen leírja, minek kell megfelelniük, mivel kell rendelkezniük. Arra a területre külsővédelmi tervkötelezettséget is előírnak az önkormányzat számára, ennek hatásterülete a lakosságot is elérheti. Fontos megjegyezni, hangsúlyozza a szakember, hogy itt nem veszélyességi övezetek, hanem hatásterületek érik el a lakott területeket. Ez annyit jelent, hogy sokkal kisebb a hőhatás, a lökéshullám veszélye. Amivel számolniuk kell, ami bekövetkezhet, ez a robbanás, a lökéshullám, illetve a hőterhelés. Mérgező anyagok jelen vannak, de nem olyan mértékben, hogy ezeknek a hatása érhetné a lakosságot. A külsővédelmi tervet a polgári védelmi szakterület készíti, ami már konkrétan tartalmazza a lakossággal szemben foganatosított védelmi intézkedések különböző fokozatait, egészen a kitelepítésig. Az említett létesítmények miatt Algyő is rendelkezik hasonlóval. Léteznek külön gyakoroltatási, nyilvánosságra hozatali jogszabályi feltételek, amelyeket az önkormányzatoknál is elérhetővé kell tenni, hogy ezekbe a lakosság betekintést nyerhessen. A katasztrófavédelem számára kötelező, és a külsővédelmi terv részét is képezi a lakosságot tájékoztató kiadvány elkészítése és eljuttatása a címzettekhez. Ezt minimum 5 évente meg kell tenni. Minden egyes lakónak, a polgármesteri hivatalnak, a közintézményeknek meg kell kapniuk ezen kiadványokat. Közérthető módon, mindenki számára érthető formában jutnak el az üzenetek a címzettekhez, amelyből kiderül, milyen üzemekről van szó, ezek mivel foglalkoznak, milyen veszélyeztetést jelentenek a lakosság számára, továbbá milyen cselekvési normákat kell követni, ha bekövetkezik a katasztrófa. Az iparbiztonsághoz kötődik a lakosság tájékoztatásán kívül a monitoring rendszer is, amellyel Algyő teljes mértékben rendelkezik. Érzékelőket építettek ki, amelyek azonnal jeleznek, ha a szénhidrogén gázok a szabadba kerülnek. Különböző riasztási szintek léteznek: vannak előre betáplált üzenetek, sima szirénahangjelzések, illetve élőszavas hangjelzést is lehet továbbítani a lakosság részére.

Szeged számára is készült külsővédelmi terv

Kérdésünkre, hogy Szegedet mennyire fenyegeti veszély egy lehetséges katasztrófa esetén, Gáti elmondta, a város tavaly került be az algyői üzemek miatt abba a körbe, hogy kötelező volt a számára is külsővédelmi tervet készíteni. A szakember szerint az algyői üzemek miatt nincs meg a reális esély, hogy egy esetleges katasztrófa veszélyeztesse a város területét. Pár utca és a baktói kiskertekből azért néhány bekerült a tervbe. A katasztrófavédelemnek a legrosszabbra is fel kell készülnie, hogy óvintézkedésekkel megelőzzék a bajt. Ami Szeged szempontjából fontos: a logisztikai parkban található egy felső küszöbértékű üzem, ami építési engedélyt kapott a katasztrófavédelemtől, ez a gázturbina. Ha megépül, nyilván ki kell bővíteni, ki kell egészíteni a tervet, és bevonni az új üzemeket. A katasztrófavédelem ilyenkor a hatásterületet adja meg, a tervezés a polgári védelemre hárul. „Mi csak azt mondjuk meg, hova és miért kell külsővédelmi tervet készíteni” –– pontosít Gáti úr. A terv továbbá előírja az évenkénti gyakoroltatást, de 3 évente minden szereplőnek részt kell vennie egy közös gyakorlaton. Ilyenkor a lakosságot is bevonják, akár úgy hogy kimenekítést vagy kitelepítést szimulálnak iskolákból vagy a Borbála Fürdőből. Ördög István őrnagy, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője az elmondottakhoz még hozzáfűzte, az algyői ipartelep kiterjedt területen helyezkedik el, a terület védelméről elsősorban egy létesítményi tűzoltóság gondoskodik. Itt 5 fő a nap 24 órájában szolgálatban áll, ezenkívül 3 fő biztosítja a területen az elsődleges beavatkozást, amihez két új gépjárműfecskendő áll a rendelkezésükre. Mellettük természetesen a szegedi hivatásos tűzoltó-parancsnokság is állandó készültségben van. Ahhoz, hogy a beavatkozások megfelelőek legyenek, a veszélyes létesítményekre, amelyek a beavatkozás szempontjából kritikusak lehetnek, tűzoltásműszaki-mentési terveket készítenek. A beavatkozó állomány gyakorolja, hol vannak a gépjárművek felállítási helyei, hogy a leghatékonyabban be tudjanak avatkozni. A katasztrófavédelem óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az utolsó tolózárig begyakoroljanak minden egyes mozzanatot, ha esetlegesen baj történik, akkor ezeket a technikákat hol helyezzék el.

A ’68-as katasztrófa ma már nem ismétlődhetne meg

A Mol is sokat tesz a biztonság érdekében. Többek között rengeteg belső biztonsági rendszert építettek ki, amely leállítja a technológiákat. Amit a filmeken látunk, figyelmeztet a szakember, hogy egy üzemanyagkút felrobban, az a valóságban nem történhet meg. A technológiákat olyannyira leszakaszolják, hogy jellemzően 6-10 perces kiégés történik. Gyakorlatilag tolózárakkal le tudják szakaszolni a területet, innentől kezdve az éghető anyagutánpótlás, a betáplálás megszűnik, ennek következtében már nem jöhet létre komolyabb katasztrófa. Hogy a hosszan tartó, nagymértékű kárnövekedés ne következzen be, azért találták fel ezeket a biztonsági berendezéseket. Az a fajta kútkitörésnek, ami a 168-as kútnál a ’70-es években bekövetkezett, jóval kisebb az esélye, hiszen a biztonságtechnika rengeteget fejlődött azóta. A főfelügyelővel ellátogatunk a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „agyközpontjába” is, ide futnak be a megye területéről a 105-os segélyhívások. Négy-öt kolléga ügyel a központban, nyugodtabb, csendesebb időszakban kevesebben, magyarázza Ördög István. A hívás után innen, az ügyeletről közvetlenül tudják riasztani a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokat, továbbá itt határozza meg a műveletirányító tiszt, milyen egységek vonuljanak ki az adott káreseményhez. A megyei szerállományról is helyben rendelkeznek, hova, kit tudnak riasztani. A működést segíti egy pajzs nevű riasztórendszer és egy döntéstámogató rendszer. A beavatkozáshoz innen rádión is tudnak segítséget nyújtani, valamint beüzemelésre került egy SMS-küldő rendszer, amellyel az önkéntes tűzoltó- egyesületeket is el tudják érni az adott településeken, miközben megjelölik számukra a káresemény pontos címét és GPS-koordinátáit. Ez nagymértékben gyorsítja a beavatkozás sikerességét, így a helyben lévő, önkéntesen szerveződő egyesületektől is hathatós segítséget tudnak kapni. Az elsődleges beavatkozás esetében ez sokszor döntő lehet. Az ügyeletes a képernyőn folyamatosan látja a megyei szerállományt, így pontosan tudja, mi az, amivel gazdálkodni tud. A katasztrófavédelem szakembereinek szakszerű felkészültsége garanciát jelent Algyő és Szeged lakosai számára, hogy valóban biztonságosnak tudhatják környezetüket.
Gáti Ádám Ördög István katasztrófavédelem Algyő Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság gázkitörés gázmező MOL

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo