Közélet

A Jobbik szegedi ünnepe: A 12 pont még mindig aktuális

A Jobbik szegedi ünnepe: A 12 pont még mindig aktuális

2013. március 14., csütörtök
A Jobbik szegedi ünnepe: A 12 pont még mindig aktuális

A tizenkét pontban felvetett követelések máig fájóan aktuálisan a magyar nemzet számára - mondta Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke a párt szegedi szervezetének 48'-as ünnepségén csütörtök délután.

Tekintettel a rossz időre, az Aradi vértanúk tere helyett Oroszlán utcai székházában tartotta 1848-as megemlékezését a Jobbik szegedi szervezete csütörtök délután. A párt ünnepségének díszvendége

Gyüre Csaba

, a Jobbik alelnöke volt, aki Petőfiék 12 pontját a mai helyzethez aktualizálta - mint mondta, nemzetünk teljes függetlenségét sem akkor, sem azóta nem sikerült kivívni. "Különleges nép a magyar, nem tűri a rabigát, szereti a szabadságot és ragaszkodik is hozzá. Itt a Kárpát-medencében számtalan népnek voltunk az útjában, melynek köszönhetően ötszáz éve küzdünk a szabadságunkért, hol a török, hol a Szovjetunió, hol pedig egy másik unió ellen kell, hogy felvegyük a harcot" - hangsúlyozta beszédében az alelnök. Mint mondta, a harcot csak akkor adjuk fel, ha elfelejtjük, mi a tétje - ez utóbbiról pedig gondoskodtak azok, akiknek köszönhetően a hazaszeretet fogalma lassan kiveszett a tankönyvekből, és régi nemzeti jelképeink önkényuralmi, tiltott dolgokká váltak.

Mit kíván a magyar nemzet?

Gyüre Csaba szerint a márciusi ifjak által megfogalmazott 12 pont a mai világban is aktuális problémákra hívja fel a figyelmet. Beszédében felsorolta a magyarságot jelenleg is sújtó legfontosabb részeit: A sajtó szabadsága napjainkban is vitatható, hiszen csak a kiváltságos milliárdosoknak van véleménynyilvánítási joga, 2006-ban az utcára vonuló emberek nem párbeszédre nyitott felet, hanem rendőrsorfalat és gumilövedéket kaptak. Nincs felelős minisztériumunk, inkább felelőtlen, hiszen a kormány tagjai kiprivatizáltatták az állami vagyont, a rezsiköltségek pedig a nyugati cégek hasznára az égbe szöktek - magyarázta az alelnök. A nemzeti őrsereg kérdésében úgy nyilatkozott: a Magyar Gárda és az azt megelőzően alakult őrsereg nem félelmet és anarchiát, hanem rendet volt hivatott teremteni, tagjai pedig ugyanabból az indokból léptek a szervezetbe, ami a hazafiságtól fűtött honvédet is a harctérre vezette. A közös teherviselés nem létezik úgy, hogy a milliárdosok offshore cégekbe menekítik vagyonukat, miközben az átlagember számára azt bizonygatják: meg lehet élni 47 ezer forintból is. Nemzeti Bank csak papíron létezik, az MNB külföldi érdekeket szolgál ki, nem a magyarokét. Katonáinkat ne vigyék el külföldre: hirdeti a Jobbik már évek óta, hiszen parlamenti pártként egyedül áll ki azért, hogy a magyar katonákat szállítsák haza missziós tevékenységeikről. Nem szolgál semmilyen magyar érdeket a honvédség afganisztáni szerepvállalása, így nincs is ott helyük tovább - hangsúlyozta Gyüre Csaba. Végül az erdélyi unió kérdése is sorra került, hiszen ez ismét igen aktuális kérdéssé vált: a határon túli magyarság egységét csak az autonómia kiharcolásával érhetjük el, önmagában pedig a kettős állampolgárság bevezetése nem elég, egységes nemzet megteremtése a cél - mondta az alelnök. "Gyermekünk nevelésével kell kezdeni az építkezést: hogyha tudja, mit jelent az, hogy haza, vagy Isten, hogyha megtanítjuk tisztelni az emberi értékeket, akkor a mostani romokból egy új társadalmat építhetünk fel. Ha olyan bátrak leszünk, mint 150 éve, lesz erőnk összefogni, hinni a magyar nemzetben, akkor nagy dolgokra vagyunk hivatottak" - emelte ki Gyüre Csaba.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.