Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

A felsőoktatási anomáliákról vitatkoztak Szegeden + FOTÓK

A felsőoktatási anomáliákról vitatkoztak Szegeden + FOTÓK

2013. március 20., szerda
A felsőoktatási anomáliákról vitatkoztak Szegeden + FOTÓK

Nemcsak a felsőoktatásban van szükség átfogó reformokra, hanem a közoktatásban is, méghozzá olyan szakszerűen előkészített, az érintett felek véleményét is meghallgató és figyelembe vevő koncepcionális változásokra, amelyek a mostani kapkodás és rögtönzés helyett valódi szakemberekre, nem pedig a politikára bízzák az oktatás átalakításának kérdését - hangzott el a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium felsőoktatásról rendezett kerekasztal-beszélgetésén.

Kiss Paszkál

egyetemi docens arról beszélt, mi az, ami megkülönbözteti az egyetemet végzett diplomást, milyen társadalmi pluszfeladatok és szerepek hárulnak rá. Kutatásokra hivatkozva támasztotta alá, hogy a diplomások elégedettebbek az életükkel, aktívabban részt vesznek a társadalmi és a politikai életben, ilyképpen a közösség elitjét képezik. Az egyetemeknek a jövőben arra is fel kell készülniük, hangsúlyozta az oktató, hogy ne csak diplomásokat, jó szakembereket képezzenek, hanem pluszfeladatként valódi értelmiségieket is.

Aki kimarad, az lemarad

A kutatók, tudósok felelőssége, hogy elmagyarázzák a társadalomnak kutatásuk következményét, hangsúlyozta

Russell-lel

szólva

Csapó Benő

egyetemi tanár. El kell mondani az embereknek, milyen veszélyeket rejt magában például a nukleáris energia használata, s milyen katasztrófát idézhet elő annak szakszerűtlen használata. Egyre inkább felértékelődik a tudás, a felsőoktatás szerepe a világban, viszont sohasem vált ennyire nyilvánvalóvá, hogy aki nem tart lépést, nem zárkózik fel, az tartósan és behozhatatlanul lemarad ebben a versenyben. Európa-szerte csökken a műszaki végzettségűek aránya, s egyre kevesebben választják a természettudományokat. Ez Csapó Benő szerint részben annak tudható be, hogy a gyerekek nem tanultak meg rendesen olvasni, így aztán egyre nehezebb számukra megérteni, értelmezni a tananyagot. Az elmondottak főleg a természettudományokra és a matematikára vonatkoznak, ezek oktatására különös hangsúlyt kell fektetni, ahogyan azt Skandináviában vagy a délkelet-ázsiai országokban már korábban nagy sikerrel megtették. A felsőoktatásban jelentkező gondokat, anomáliákat tehát már a középiskolában kell orvosolni.

Ne a kormány mondja meg, milyen szakra van szükség

Boros Tamás a Miérthallgatók szervezete nevében szólalt meg. Kiemelte, mennyire fontos lenne egy asztalhoz ültetni a felsőoktatás szereplőit. Ők, mint hangsúlyozta, nem a reformok ellen tiltakoznak, csak az ilyen ad hoc módon végrehajtott, előkészítetlen rögtönzések és döntések ellen emelik fel a szavukat. Ne a kormány mondja meg, mire van szükség, és mire nincs, milyen szakok szűnjenek meg, és milyen keretszámoknak kell majd megfelelni. Beszélhetünk-e jogbiztonságról, ha decemberben jelentik be, mi lesz februártól? - érvelt Boros. Jogos igénynek tartja, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a felsőoktatás szereplői és a munkáltatók, már csak a jobb, hatékonyabb gyakorlati képzés okán is. Ugyanakkor szükséges lenne jobban összehangolni az egyetemek és a középiskolák közötti kapcsolatot, mert akkor nem fordulhatna elő, hogy minimum tudással kerüljenek be hallgatók a felsőoktatásba. Az oktatásból nem forrást kell kivonni, hanem inkább többet invesztálni, mert az többszörösen megtérülő befektetés lesz.

„IC-professzorok”

Málovics György egyetemi docens a felsőoktatásról szóló szubjektív benyomásait osztotta meg a hallgatósággal. Szerinte 2010-ben indult el a máig tartó durva folyamat, amely szinte már a teljes felsőoktatási rendszer létét fenyegeti. A felsőoktatás kapcsán szerinte félfeudális rendszerről beszélhetünk, amelyből többek között hiányzik a teljesítményértékelés és a minőségbiztosítás, miközben az elvárások sem kiegyensúlyozottak/kiegyenlítettek. Anomáliaként említette a különböző teljesítményekért járó azonos juttatást, vagy a hasonló teljesítményekért járó eltérő juttatást, hiszen mindkét jelenség meglehetősen deprimálóan hat az oktatókra. Málovics szólt az „IC-professzorokról”, akik egyazon munkáért két fizetést vesznek fel, a teljesítmény nélkül is pozíciókon lévők hatalmáról, a merev, lassan változó és hierarchikus akadémiai szféra begyepesedett szokásairól, az újra és a változásokra kevésbé nyitott és fogékony felsőoktatásról, amelyben ma borzasztó és megengedhetetlen folyamatok zajlanak. A vitában többen is bírálták a kormányzat értelmiség- és elitellenes, populista politikáját, a szakmai kompetenciát nélkülöző, pökhendi módon meghozott döntések ráerőltetését a felsőoktatásra, szóvá tették a jogbiztonság hiányát, legnagyobb problémaként pedig a tudás hiányát jelölték meg.
SZTE felsőoktatás Csapó Benő Szeged egyetem Kiss Paszkál Boros Tamás Málovics György Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium Szegedi Tudományegyetem

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo