Arabok vásárolják fel a vajdasági földeket?

Arab befektetők szemet vetettek a zsíros vajdasági földekre, amelyek európai viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Fremond Árpádot, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét és a mezőgazdasági bizottság tagját kérdeztük a magyar gazdák jelenlegi helyzetéről és a külföldi befektetőkkel kötött államközi megállapodásról.

– Állítólag szerb vásárlók, nepperek járják a vajdasági településeket, és a piacinál jóval magasabban áron vásárolják fel a magyaroktól a jól termő bácskai földeket. Úgy hallottuk, kialakulóban van egyfajta összefogás a magyar gazdák körében, hogy a tulajdonukban lévő termőföld ne kerüljön idegen kézre, s azt elsősorban magyaroknak ajánlják fel?

– Arról nincsen tudomásom, hogy valakik szervezetten járnának, s keresnék fel a vajdasági termelőket, hogy felvásárolják tőlük a termőföldet. Azonban, minden kétséget kizárva megállapítható, hogy az utóbbi években megnőtt a kereslet a vajdasági termőföldek iránt. Ha valaki szeretné eladni a termőföldjét, azt először a földszomszédjának kell, hogy felajánlja, ha ő nem veszi meg, akkor adható csak el más vevőnek. Véleményem szerint a vajdasági magyar gazdák egységes állásponton vannak a termőfölddel kapcsolatban, mely szerint a föld nem eladó, s ha csak egy mód van rá, azt mindenki megtartja.

– Arról is beszélnek, hogy a Vajdaságban állítólag arab befektetőknek több ezer hektár földet adtak bérbe hosszabb időre. Mi a VMSZ vagy a többi magyar párt álláspontja ebben az ügyben, továbbá szándékoznak-e tenni valamit a magyar tulajdonban lévő földek megőrzése, megtartása érdekében?

– A VMSZ nincs a külföldi befektetők ellen, s nem is volt, azonban ha termőföldről van szó, akkor mindent meg kell tennünk annak megőrzése érdekében. A termőföld óriási természeti kincs, mely természeti kincs lesz 100 és 500 év múlva is. Ezért a Vajdasági Magyar Szövetség frakciója Belgrádban nem támogatta azt az egyezményt, mely Szerbia kormánya és az Egyesült Arab Emírség kormánya közt köttetett meg. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata, az Al Dahra, állami birtokokat vásároljon Szerbiában, illetve állami termőföldet vegyen bérbe 30 évre, mindezt pályáztatás és árverés nélkül. Egyébként eddig is külföldi cégek felvásárolhattak hazai cégeket, melyeknek a tulajdonában volt termőföld. Ezt pályáztatás útján tehették meg, a magánosítási folyamat keretein belül. A most elfogadott egyezmény értelmében azonban nincs pályázat, hanem a külföldiek előzetes egyeztetés alapján a Szerb Kormánnyal tesznek szert bizonyos mennyiségű termőföldre, s a jövőben az egyezmény értelmében nincs határ, bármikor újabb állami birtokokat vehetnek tulajdonukba. Jelen pillanatban még nem lehet pontosan tudni, hogy ez az egyezmény milyen hatással lesz a hazai termelőkre és termelésre, ezért nem tudta azt a Vajdasági Magyar Szövetség frakciója támogatni.

– A magyar kormány nemzetben gondolkodik, ígéretei közt szerepel a határon túli gazdálkodók felkarolása és támogatása. Szóba jött-e esetleg a magyar kormány részéről valamilyen konkrét segítség?

– A Vajdaságban igen széleskörű összefogás alakult ki a magyar mezőgazdasági egyesületek között. A szervezetek egy szövetségbe tömörülve igyekeznek képviselni a termelők érdekeit. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elképzelése szerint létre kellene hozni egy földvásárlási alapot, mely elsősorban a fiatal magyar gazdákat segítené a földvásárlás terén. Az alapot bárki támogathatná. Az, hogy az elképzelés mikor valósul meg, az a jövőben kiderül, azonban egy biztos, nagy szükség lenne egy ilyen alapra, hisz jelenleg az országban egyáltalán nem működik a gazdákat segítő földvásárlási program.