Vizsgálat indult az ELTE-n a hallgatói listák ügyében (FRISSÜL!)

A Hallgatói Hálózat hétfő esti budapesti vonulása után tovább zajlanak a fővárosban a felsőoktatási elégedetlenség eseményei. Listázás az ELTE-n, felsőoktatási kerekasztal, rendőrség - felsőoktatási hírfolyam.

20.39: ELTE BTK HÖK: hamis a lista

A szervezet elnöksége határozottan visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (BTK) hallgatói önkormányzata bármikor, bármilyen formában hallgatókat diszkriminált, vagy listát készített vallási, etnikai vagy világnézeti hovatartozásukról. A hallgatói önkormányzat (HÖK) elnöksége a szervezet hivatalos Facebook-oldalán tette közzé reagálását kedd délután. Azt írták, soha nem tagadták, hogy a gólyatáborban részt vevő hallgatókról regisztrációs adatbázist készítenek. Ez a jelentkezők által feltöltött adatokon kívül két információt tartalmazott, a gólyatábori csapatbeosztást jelölő őrsszámot, illetve a kollégiumi jelentkezést. Hangsúlyozták: elutasítják azokat a vádakat, hogy ezeken kívül bármilyen más adatot rögzítettek a táblázatokban. A közleményben felszólították az ATV-t, hogy bizonyítsa a hivatkozott listák hitelességét; mint megjegyezték, ezt már hétfőn is kérték a csatornától. Amennyiben nem a televízió munkatársai készítették "a birtokukban lévő hamis listákat", nevezzék meg a forrásukat - tették hozzá. A közleményben figyelmeztettek: ha ez nem történik meg, és az ATV nem kér bocsánatot szerda éjfélig, akkor a cikkben érintett jelenlegi hallgatói érdekképviselők a bírósághoz fordulnak hitelrontás, rágalmazás és becsületsértés miatt. Hozzáfűzték: az atv.hu-n megjelent cikk számtalan valótlanságot tartalmaz az egykori és jelenlegi hallgatói képviselőkről. Ebből is látszik, hogy az ELTE és a hallgatói önkormányzatok ellen "politikai hátterű lejárató hadjárat" folyik - jegyezték meg. A közleményben üdvözölték az ELTE döntését, hogy vizsgálatot indít az ügyben, hozzátéve: ehhez minden segítséget megadnak, remélve, minél hamarabb fény derül a rágalmazás hátterére. Az atv.hu kedden arról írt: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon. Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese az MTI kérdésére azt közölte: az egyetem azonnali vizsgálatot indított az esetleges hallgatói listák ügyében, és minél előbb tisztázni szeretné a helyzetet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid azt mondta, szervezetük addig nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta az ügyet.

18.33: ORFK: "szükséges, mértéktartó és arányos" intézkedéseket hajtottak végre a rendőrök

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint "szükséges, mértéktartó és arányos" intézkedéseket hajtott végre a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfő este az egyetemi hallgatók fővárosi rendezvényén. A rendőrség honlapján kedden közzétett közleményben az ORFK azt írta: az NNI közérdekű üzem működésének megzavarása előkészület vétségének gyanúja miatt hétfőn ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást indított, miután Facebook-bejegyzésekből arról értesültek, hogy egyes hallgatók Budapesten öt Duna-híd "szükséges elfoglalására" készülnek. Az ORFK emlékeztetett továbbá, hogy a rendezvényen - a médiumok beszámolói szerint - a résztvevők a "Szimpatikus rendőrség!" szlogent skandálták, ebből is következően - mint fogalmaztak - "a rendőrség fellépését megfélemlítőnek nevezni nem más, mint megalapozatlan hangulatkeltés". A diákrendezvényen személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedés nem történt. A BRFK a hallgatók több főútvonalat érintő vonulását eseménymentesen biztosította. A főváros közlekedésében fennakadás nem volt, közúti közlekedési baleset nem történt, hídfoglalásra nem került sor - olvasható az ORFK közleményében. Hétfőn a tüntetés szervezői, az egyetemfoglalók arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az NNI munkatársai megjelentek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kampuszán, és az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés kezdete előtt. A fővárosi tüntetésen a hallgatók átvonultak a Petőfi és a Szabadság hídon, létszámuk több száz fős volt. Mint írták, "megfélemlítő jellegű" az, hogy "nyomozók lepték el az egyetemet", ami szerintük "indokolatlan és túlzó volt". Az egyetemisták szerint részben Dezső Tamás dékán fellépésének volt köszönhető, hogy a diákok kihallgatása nem a rendőrség épületeiben, hanem az egyetemen zajlott le, és senkit sem állítottak elő. A nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és kik alszanak rendszeresen az egyetemen - írták a tüntetés szervezői közleményükben.

16.58: EMIH: a belügyminiszterhez fordul a Tett és Védelem Alapítvány az állítólagos adatbázisok ügyében

Konzultációt kér Pintér Sándor belügyminisztertől és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól a Tett és Védelem Alapítvány a keddi sajtóhírekben szereplő, a hallgatók zsidó származását feltüntető állítólagos adatbázisok ügyében - tájékoztatta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) az MTI-t. A közlés szerint a zsidó közösséggel szembeni jogsérelmek elleni fellépésre létrejött alapítvány megvizsgálja a büntetőfeljelentés lehetőségét is, mert sajtóhírek szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzatánál (HÖK) illegális listákat vezettek. Ezeken feltüntették az egyetemisták világnézetét, politikai preferenciáit és esetleges zsidó származását is. Erről az ELTE egy zsidó identitású hallgatója tájékoztatta az alapítványt. A közlemény rámutat: ha igaz az atv.hu keddi cikkében említett listák létezése, az a legsúlyosabb alkotmánysértés, és a listák készítői több súlyos bűncselekményt is megvalósítanak. Gondatlan adatkezelésre utal a cikkben elhangzó védekezés, miszerint valakik utólag manipulálták a HÖK által vezetett hallgatói adatlistákat, ez esetben pedig a személyes adatokkal visszaélés valósul meg - tették hozzá. Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője a közleményben úgy fogalmazott: "Minden eszközzel elejét kell vennünk, hogy 90 évvel a Turul Szövetség gyászos működése után újra zsidólisták készülhessenek az egyetemeken. De meg kell tenni a szükséges lépéseket akkor is, ha a cikk készítői valamilyen tisztázatlan célú provokáció áldozatai lettek." Az atv.hu kedden arról írt: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon. Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese az MTI kérdésére azt közölte: az egyetem azonnali vizsgálatot indított az esetleges hallgatói listák ügyében, és minél előbb tisztázni szeretné a helyzetet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid azt mondta, szervezetük addig nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta az ügyet.

16.23: Az ORFK-hoz fordul a honvédelmi albizottság elnöke

Az országos rendőrfőkapitánytól kér tájékoztatást Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága ellenőrző albizottságának szocialista elnöke a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai által kihallgatott egyetemistával szembeni eljárásról. Harangozó Tamás a kedden írt levelében - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - arra vár írásbeli választ Papp Károlytól: igaz-e, hogy egy hallgatót a metró területén történő igazoltatása után előállítottak és fogva tartottak a VI. kerületi rendőrkapitányságon? A bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, valamint hatását felügyelő albizottság vezetője annak vizsgálatát is kezdeményezi a levélben, hogy "a felsőoktatás védelmében szervezett, 2013. február 18-án lezajlott utcai demonstráció miatt vagy azzal összefüggésben sor került-e bárki személyi szabadságának korlátozására". Felhívta a figyelmet arra, hogy sajtóhírek szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elsőéves hallgatóját a metróból kiszállva megállította az NNI civil ruhás munkatársa, akinek a kezében a lány nevét tartalmazó papír volt. "Miután bemutatkozott, odalépett hozzá egy másik NNI-s munkatárs, autóba ültették és kezdetét vette egy nagyjából 5 órás kihallgatás" - olvasható a levélben, amely szerint a hallgató elmondta, hogy a nyomozók "neveket akartak hallani", illetve azt akarták megtudni tőle, milyen hídfoglalásra készülnek a diákok. Az ellenőrző albizottság elnökének levele szerint a hallgató nem kapott jegyzőkönyvet a kihallgatásról. Harangozó Tamás arról is tájékoztatta az országos rendőr-főkapitányt, hogy élve országgyűlési képviselői jogállásával, a legfőbb ügyész törvényességi vizsgálatát kezdeményezi az ügyben.

15.58: A HÖOK a hivatalos válaszig nem vesz részt a felsőoktatási kerekasztal ülésein

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem kapott hivatalos választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától a felsőoktatási kerekasztallal kapcsolatban a hétvégi közgyűlésén megfogalmazott felvetéseire, amíg ez nem érkezik meg, addig nem vesznek részt sem a plenáris, sem a munkacsoportok ülésein - közölte Nagy Dávid elnök kedden az MTI-vel. A hallgatói szervezet vezetője a szaktárca közleményére reagálva azt mondta: ha felvetéseik teljesültek volna, akkor nem kellett volna kérni őket. Ha egy nappal a kerekasztal előtt vagy aznap érkezik a meghívó, az nem tekinthető időpont-egyeztetésnek - jegyezte meg. Emellett továbbra is várják a kormány válaszát arról, hogy elfogadja-e azt a feltételt, miszerint a kerekasztal témái között szereplő kérdéseket nem szabályozza annak fennállása alatt, kivéve a külön megegyezést. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden közölte az MTI-vel, hogy az eredeti ütemezésben folytatódnak a felsőoktatási kerekasztal tárgyalásai, a következő munkacsoport ülését február 21-én tartják. Közleményükben azt írták, hogy a HÖOK - zömében technikai jellegű - kívánalmai már eddig is teljesültek: a felsőoktatási kerekasztal plenáris, illetve munkacsoporti ülései előre egyeztetett időpontokban zajlottak, a tárgyalások utáni sajtótájékoztató biztosította a nyilvánosságot. A kerekasztal - amely a hallgatók legitim érdekvédelmi szervezetének és a kormánynak az egyeztető fóruma - hivatott dönteni az adott kérdés rendezéséhez szükséges jogszabály-módosításokról is - rögzítették. A tárca szerint a munka folytatásának nincs akadálya, a hallgatók és a kormány egyaránt a további együttműködésben érdekelt. Az oktatási államtitkárság az ágazat valamennyi szereplőjét a párbeszéd folytatására ösztönzi.

15.36: Emmi: folytatódnak a felsőoktatási kerekasztal tárgyalásai

Eredeti ütemezésben folytatódnak a felsőoktatási kerekasztal tárgyalásai, a következő munkacsoport ülését február 21-én tartják - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-t. Közleményükben azt írták, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - zömében technikai jellegű - kívánalmai már eddig is teljesültek: a felsőoktatási kerekasztal plenáris, illetve munkacsoporti ülései előre egyeztetett időpontokban zajlottak, a tárgyalások utáni sajtótájékoztató biztosította a nyilvánosságot. A kerekasztal - amely a hallgatók legitim érdekvédelmi szervezete és a kormány egyeztető fóruma - hivatott dönteni az adott kérdés rendezéséhez szükséges jogszabály-módosításokról is - rögzítették. A tárca szerint a munka folytatásának nincs akadálya, a hallgatók és a kormány egyaránt a további együttműködésben érdekeltek. Az oktatási államtitkárság az ágazat valamennyi szereplőjét a párbeszéd folytatására ösztönzi. Kiemelték: a felsőoktatás megújítása során a kormány az érintett felekkel a lehető legnagyobb egyetértésre törekszik. Ennek megfelelően a felsőoktatási kerekasztal stratégiai, tartalmi kérdéseket vizsgáló munkacsoportja február 21-én, a finanszírozásról egyeztető munkacsoportja február 26-án tanácskozik. A felsőoktatási kerekasztal következő plenáris ülésének időpontját rövidesen meghirdeti az államtitkárság. A HÖOK akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Erről a szervezet soproni közgyűlésén döntöttek szombaton. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a közgyűlés után az MTI-vel közölte: feltételként szabják, hogy a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folyjanak; a plenáris üléseket - ha a résztvevők konszenzussal máshogy nem döntenek - legalább öt munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre, a kormány - és ha szükséges, bármely más résztvevő - biztosítsa az érdemi munkához szükséges anyagokat, beleértve a hiteles statisztikákat és hatástanulmányokat is, ha pedig ezek nem elérhetők, gondoskodjon a beszerzésükről. A hallgatói szervezet elvárása, hogy a közvélemény hiteles és gyors tájékoztatása érdekében a kormány a plenáris és munkacsoporti ülések tartalmilag pontos emlékeztetőit minél hamarabb, de legkésőbb öt munkanapon belül hozza nyilvánosságra. Rögzítették, hogy a közös megegyezéssel születő döntésekre a felsőoktatási kerekasztal minden résztvevője magára nézve kötelezőként és végrehajtandóként tekint, a döntésekben meghatározott ütemezés szerint eljárva.

15.29: Péterfalvi: az ELTE BTK HÖK listája sérti az emberi méltóságot és az érintettek jó hírnevét

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának listája sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét és becsületét. A Péterfalvi Attila elnökletével működő hatóság kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta, álláspontjuk szerint a jogsértés a személyes adattal való visszaélés vétségének törvényi tényállását is kimerítheti. Közölték: a hatóság állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból értesült arról, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket. Erre utalva arra hívták fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok a törvény értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges - fűzték hozzá. Jelezték azt is, hogy a sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint a törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is. Mint írták, ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét, becsületét; a becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jó hírneve csorbul. Kitértek arra is, hogy a polgári törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, így az érintett az említett törvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben. Közölték, a hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés, súlyára tekintettel a büntető törvénykönyvbe ütköző, visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete - írták. A NAIH szerint felmerülhet továbbá a büntető törvénykönyvben meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, ha az érintett feljelentést tesz - írták. A hatóság emlékeztetett arra, hogy hasonló esetek előfordultak már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban, továbbá a hatósághoz is érkeztek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy különböző honlapokon a szerkesztők különleges adatokat - vélt származásra, szexuális életre vonatkozó adatokat - tettek közzé.

15.26: A HAT tiltakozik "a hallgatói listázás" ellen

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) kedden tiltakozását fejezte ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzatának állítólagos "listázása" ellen, egyúttal követelte, hogy a diákokkal szimpatizáló oktatókat, tanárokat semmiféle atrocitás, megtorlás ne érje, "a hatalom emberei semmilyen indokkal ne zaklassák őket". A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: megengedhetetlen, hogy a legsötétebb diktatúra eszközeivel éljenek egyesek, ezzel a diákokat mélyen megsértve emberi mivoltukban. A HAT "egyöntetűen tiltakozását" fejezte ki amiatt is, hogy a jogaikat gyakorló diákokat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendőrei "zaklatják". Állásfoglalásukban kiemelték: a HAT szerint mindenfajta megfélemlítési kísérlet és jogtalan adatszerzés (igazoltatás, mobilszám követelése) az alapvető emberi jogokkal megy szembe. Elítélték az ELTE hallgatói önkormányzati (HÖK) elnökét, aki - közlésük szerint - a rektornál jelenti fel azokat az egyetemi oktatókat, akik szimpatizálnak a hallgatói tiltakozó akcióval. A Hálózat a Tanszabadságért szerint a HÖK elnöke a pozíciójával él vissza, amikor pressziót próbál gyakorolni a dékánra és a rektorra éppúgy, mint az események résztvevőire, azt kifogásolva, hogy más egyetemek közalkalmazott oktatói nem vehetnének részt az ELTÉ-s eseményeken - olvasható a közleményben. A hétfői hallgatói megmozdulás szervezői korábban azt közölték az MTI-vel, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai megjelentek hétfőn az ELTE Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) Múzeum körúti kampuszán, ahol az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés indulása előtt. Az atv.hu kedden arról írt: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektor helyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon. Fábry György, az ELTE kommunikációs rektor helyettese az MTI kérdésére azt közölte: az egyetem azonnali vizsgálatot indított az esetleges hallgatói listák ügyében, és minél előbb tisztázni szeretné a helyzetet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid azt mondta, a szervezetük addig nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta az ügyet.

14.39: Vizsgálat indult az ELTE-n a hallgatói listák ügyében

Azonnali vizsgálat indult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az esetleges hallgatói listák ügyében - mondta Fábri György, az intézmény kommunikációért felelős rektorhelyettese kedden az MTI-nek. Közlése szerint az egyetem rektora, miután kedden reggel a sajtóból értesült bizonyos hallgatói listákról, azonnal vizsgálóbizottságot hozott létre. A testületben a rektori vezetés vesz részt, és amint eredményre jutnak, rögtön tájékoztatják a nyilvánosságot - ígérte Fábri György. A rektorhelyettes kijelentette: az az egyetem érdeke, hogy minél előbb tisztázzák a helyzetet. Hozzátette: az egyetemnek a törvény alapján és a szellemiségét tekintve is az a megkérdőjelezhetetlen álláspontja, hogy az ELTE-n a pártpolitikának nincs helye. Ehhez az egyetem rendkívül következetesen tartja magát - tette hozzá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta a hallgatók listázásával kapcsolatos ügyet - közölte Nagy Dávid elnök kedden az MTI kérdésére. Az atv.hu kedden azt írta: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki. Az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon. Az MSZP kéri, hogy a tisztánlátás érdekében az ELTE vezetése nyilatkozzon az ügyről, és tisztázza, léteznek-e ilyen listák - közölte Török Zsolt az üggyel kapcsolatban. Az MSZP szóvivője sürgette, hogy ha igaz a hír, az egyetem vezetése nyilatkozzon arról, indít-e vizsgálatot.

14.12: MSZP: az ELTE vezetése tisztázza, listázták-e a hallgatókat a bölcsészkaron!

Az MSZP szóvivője arra kéri az ELTE vezetését, tisztázza, hogy a bölcsészkar hallgatói önkormányzata (HÖK) valóban listázta-e a diákokat. Török Zsolt az MTI-nek kedden küldött közleményében felszólította Klinghammer István leendő felsőoktatási államtitkárt, az ELTE korábbi rektorát, hogy nyilvánítson véleményt az ügyről. Az atv.hu kedden azt írta: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon. Az MSZP kéri, hogy a tisztánlátás érdekében az ELTE vezetése nyilatkozzon az ügyről, és tisztázza, léteznek-e ilyen listák - közölte Török Zsolt az üggyel kapcsolatban. Az MSZP szóvivője sürgeti, hogy ha igaz a hír, az egyetem vezetése nyilatkozzon arról, indít-e vizsgálatot. Tisztázásra szorul az is, tud-e az egyetem vezetése arról, hogy egy szélsőséges párt beépült a hallgatói önkormányzatba - utalt arra, hogy a cikk szerint a bölcsészkari HÖK a Jobbik bázisának számít, 2005 óta minden elnöke a Jobbik tagja volt. Török Zsolt közleményében felszólította Klinghammer István leendő felsőoktatási államtitkárt, hogy - az ELTE korábbi, 2000 és 2006 közötti rektoraként - nyilvánítson véleményt az ügyről.

12.46: A törvényszéken folytatódik az ELTE hallgatói önkormányzata elleni adatigénylési per

Hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékre tette át a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) kedden azt a polgári pert, amelyben egy diák és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azért perli az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), hogy adja ki a jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) gazdálkodási adatait, köztük például a közéleti és jutalomkeret felosztását. G. Szabó Dániel egyetemi hallgató egy éve fordult az ELTE-hez, a jogi karhoz, az egyetemi és a kari HÖK-höz, hogy a jogi kari HÖK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseire választ kapjon, például a vezetőinek kifizetett juttatásokról, a különböző pénzalapok felosztásáról és a zárszámadásokról. Kérdéseire csak az ELTE vezetősége reagált tavaly áprilisban, javarészt elutasítóan. Ezután a diák a NAIH-hoz fordult, amely 2012 szeptemberében levelet intézett Mezey Barnához, az ELTE rektorához (aki korábban a jogi kar dékánja volt). "A hallgatói önkormányzat mint közfeladatot ellátó szerv költségvetése, zárszámadása, valamint a kifizetések összege (...) közérdekű adatnak minősülnek, így azokat hiánytalanul az adatigénylő rendelkezésére kellett volna bocsátani" - áll a NAIH elnökének, Péterfalvi Attilának az ELTE rektorához címzett levelében, amely "felszólítja" Mezey Barnát a kért adatok (az ELTE jogi kari HÖK 2012-es költségvetése, a kifizetések összesített kimutatása, a 2009-es, a 2010-es és a 2011-es zárszámadás) kiadására. A levél kitér arra is, hogy csak azoknak a személyes adatait lehet kapcsolatba hozni a gazdálkodási adatokkal, akik a HÖK feladat- és hatáskörében jártak el. A keddi tárgyaláson a felperes diák pernyertessége érdekében beavatkozó félként megjelent Péterfalvi Attila is. De az ügy érdemi tárgyalása előtt a bíró hivatalból megállapította, hogy az ügyben nincs hatásköre, miután a törvény szerint az országos közfeladatot ellátó intézmény esetében - amilyen az ELTE is - a törvényszék illetékes. Ezért a bíróság áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. E döntés ellen a felek nem fellebbeztek, így az jogerőre is emelkedett. Péterfalvi Attila a tárgyalás után az MTI érdeklődésére elmondta: a hivatal több mint egyéves fennállása óta ez a második eset, hogy egy közérdekű adatigényléssel kapcsolatos bírósági eljárásba beavatkozóként bekapcsolódnak, de ezt az ügyet több szempontból is nagy jelentőségűnek ítélték. Többek között a tudományegyetem rektorának, a jogi kar korábbi dékánjának jogértelmezése miatt. A NAIH elnöke leszögezte, hogy a HÖK közfeladatot ellátó szerv, ezért képviselőinek díjazása, juttatása közérdekből nyilvános adat. Természetesen ez nem vonatkozik általában a hallgatói juttatásokra, ösztöndíjakra, csupán a közfeladatot ellátó személyekére - emelte ki. G. Szabó Dániel az MTI érdeklődésére elmondta: tudomása szerint összesen mintegy évi 20 millió forintból gazdálkodik az ELTE jogi kari HÖK. Ebből a jutalomkeret hozzávetőleg 7-8 millió, amelynek felosztásáról az elnök és egyik helyettese dönt. A felperes kiemelte, hogy nem a konkrét eset, az abban személyesen érintett HÖK-vezetők az érdekesek számára, ez csupán egy példa, célja az eljárással a rendszer működésének átláthatóbbá tétele.

23.21: A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megjelentek az ELTE BTK-n

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai megjelentek hétfőn az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán, ahol az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés indulása előtt - közölték a tüntetés szervezői, az egyetemfoglalók az MTI-vel közleményükben. A közleményt a hallgatók a mintegy három órás hétfői tüntetést követő fórumon fogalmazták meg. A fővárosi tüntetésen a hallgatók átvonultak a Petőfi és a Szabadság hídon, létszámuk több száz fős volt. A fórumon "teljesen abszurdnak" nevezték a nyomozóknak azt az érvét, miszerint előzetes értesüléseik szerint a hétfői tüntetés résztvevői azzal, hogy hidakon vonulnának, "hidat foglalnának", megvalósítanák a "közérdekű üzem működésének megzavarását", s ezzel bűncselekményt követnének el. A demonstrálók szerint "a tüntetések természetükből befolyásolják a közlekedést", a rendőrség dolga pedig éppen az, hogy lehetővé tegye a demonstrációk biztonságos megtartását. Emlékeztettek arra, hogy a diákok már többször tartottak olyan tüntetést, ami hidakat is érintett, ez a vád azonban egyszer sem vetődött fel ellenük. December 10-én a hat pont elfogadása után a tanulók a Petőfi hídra vonultak és hosszabb időre megbénították annak forgalmát, két nappal később, valamint december 19-én, a "télirózsás diákforradalom" során is előbb a Margit hídon, majd a Lánchídon haladtak át a résztvevők. A hatóságok eddig mindig a gyülekezési jog szabályai szerint jártak el és a rendőrség biztosította a tüntetők vonulását - tették hozzá. Mint írták, "megfélemlítő jellegű" az, hogy "nyomozók lepték el az egyetemet", ami szerintük "indokolatlan és túlzó volt". Megjegyezték, hogy az egyik egyetemfoglaló a kihallgatás során nem kívánta megadni a telefonszámát. A nyomozó ekkor azzal fenyegette meg a hallgatót, hogy "egyenruhást hív, lopás gyanújával elkobozzák a telefonját és megszerzik a számot", fenyegetését azonban végül nem váltotta be, így kénytelen volt megelégedni egy e-mail címmel. Rámutattak: részben Dezső Tamás dékán fellépésének volt köszönhető, hogy a diákok kihallgatása nem a rendőrség épületeiben, hanem az egyetemen zajlott le és senkit sem állítottak elő. A nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és kik alszanak rendszeresen az egyetemen. A sajtóközleményben az olvasható, hogy azért tüntettek, mert a kormány az alaptörvénybe szeretné foglalni "a jogkorlátozó hallgatói szerződés" és az egyetemi kancellár intézményének lehetőségét, ezzel azonban "a kormány egyértelműen átverné a hallgatókat és választott képviselőiket, a megváltozott alaptörvény pedig ellentétessé válna a hallgatók hat pontjának szellemiségével". Úgy látják, a kormány "gyáva módon alaptörvénybe foglalja azt a rendelkezést, amely nemcsak sérti Magyarország lakóinak alapvető jogait, de hatását tekintve is káros, éppen céljával ellenkező eredményre fog vezetni". A tiltakozók szerint munkalehetőséggel lehet itthon tartani a fiatalokat, nem a tandíj alternatívájaként kínált hallgatói szerződéssel. Az egyetemfoglalók durva beavatkozásként értékelték a kancellári intézmény tervezett bevezetését, ami szerintük lehetőséget ad arra, hogy a kormány "gazdasági döntésekkel bármikor felülírja az egyetemeken folyó szakmai és tudományos munkát".