Párbeszédet kezdeményeznek a szegedi és makói jelzálogkárosultak + FOTÓK
2013. február 2., szombat
Harminc család otthonát is viheti a bank, most a károsultak párbeszédet kezdeményeztek, hogy a peren kívüli megoldásokat megbeszéljék. A kivitelező és a pénzintézet azonban nem képviseltette az egyik érintett társasházba összehívott lakossági fórumon.
„Tragikus ez a hidegháború, amit velünk művelnek” – fogalmazott egy hetvenen felüli károsult a szombati lakossági fórumon, melyet az egyik érintett társasházban tartottak. Ahogy
Szegeden a Korondi és a Bakay Nándor, míg Makón egy Bajza utcai társasház harminc családját fenyegeti a bírósági végrehajtás. A károsultak egy projektcégen keresztül vásárolták meg lakásukat, s nem tudták, hogy keretjelzálogjog terheli azokat. Mivel a kivitelező nem fizetett időben és eleget a banknak, elveszíthetik otthonukat. A Szegedi Törvényszék első fokú részítélete szerint 31 alperesnek összesen 224 millió 712 ezer forintot, továbbá késedelmi kamatokat kell a felperes pénzintézetnek kifizetnie. Ennek értelmében a tulajdonosok tűrni kötelesek, hogy a bank az igényét a végrehajtási eljárás során kielégítse az ingatlannyilvántartásban a bank javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálog alapján.
„Nincs pénzünk, nem tudjuk megvédeni magunkat”
Egy hetvenen felüli nő a fórumon elmondta, mindenüket eladták, férje szívbetegsége miatt költöztek a Korondi utcai liftes házba, ahol közel az orvosi rendelő is. Egyszerűen fogalma sincs, hogy mit csináljon, hiszen pénze nincs és a másodfokú eljárás sem kecsegtet sikerrel. A férje nem bírja idegileg a lakásuk körüli huzavonát, míg a fiatalabb családoknál akár a házasságuk is rámehet, erre is van már példa. Solymosi Lajosné tovább harcol, fellebbez a Szegedi Törvényszék első fokú részítélete ellen. „A bank arra utazik, hogy nincs pénzünk, s így megvédeni sem tudjuk magunkat” – jegyezte meg, hozzátéve, már csak az isteni csodában bízhatnak. A szerződést megkötő közel harminc ügyvéd felelősségét is említette, úgy látja, nem kaptak megfelelő felvilágosítást arról, hogy a szerződésben szereplő per- és tehermentes kifejezés megtévesztő, hiszen a keretjelzálogjog terheli az ingatlant. Az ügyüket képviselő Maklári András portálunknak elmondta, már benyújtották fellebbezésüket. „Előterjesztésünk arra irányul, hogy ügyfeleimnek van olyan nyilatkozata a kivitelezőtől, ami szerint ő megjelölte, hogy mely bankszámlákon lévő összeget kéri tartozásuk jóváírásra. A bank nem azt válaszolta, hogy nem áll rendelkezésre a bankszámlán az összeg, hanem, hogy számára nem beazonosítható a befizető személye. Azt gondolom, a bank emiatt nem utasíthatta volna el. A másik – amit nem tud feltehetően figyelembe venni a bíróság –, hogy megpróbáltuk azokat a szerződésszegéseket összegyűjteni, amivel a pénzintézet, mint hitelező és a kivitelező közötti kölcsön- és jelzálogszerződésben felmerültek” – részletezte az ügyvéd. Maklári álláspontja szerint a pénzintézet nem járt el kellő körültekintéssel, hiszen hagyta, hogy a kivitelező olyan szerződéseket kössön, amelyek nem a közöttük lévő kölcsönszerződés szerintiek. Ezen kívül nem követte megfelelően figyelemmel azt sem, hogy a részletek miért nem érkeznek meg pontosan a bankhoz, ami végül a tartozás felhalmozódásához vezetett. Az ügyvéd úgy kalkulál, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt megszülethet a másodfokú ítélet az ügyben. Maklári hangsúlyozta, minden érintett család esete különböző, ő csak a Solymosi családét ismeri minden részletre kiterjedően.
A károsultak megegyezésre törekszenek
Úgy tűnik, hogy a Raiffeisen elzárkózik a megegyezés elől, az árverezés a célja – hangzott el a fórumon, ahol a kivitelezést végző vállalkozók sem jelentek meg. Miklán András közölte, a három társasház építtetője, Csala Attila azzal hárította el a meghívást, hogy dolgozik, míg Lengyel Gábor arra hivatkozott, hogy nem látja értelmét a jelenlétének, akik őt eddig megkeresték, azokkal nyitott volt a tárgyalásra, de együttesen nem kívánt beszélni a károsultakkal. A pénzintézet a meghívásra adott válaszában kifejtette, nem a bank a felelős a kialakult helyzetért, ezért sem akarták munkatársaikat „egy vélhetően felfokozott hangulatú” fórumnak kitenni. „A mi célunk a párbeszéd, a közös megoldáskeresés, és nem utolsó sorban az érintett lakók megnyugtatása lett volna. Úgy gondoljuk, létezhet peren kívüli megállapodás a bank és a lakók között, mint ahogy több más pénzintézet esetében meg is történt hasonló esetekben” – közölte Miklán András. Hozzátette, nem céljuk a vállalkozók vagy éppen a bank befeketítése. A bank szándékait szeretnék megismerni a károsultak, nevezetesen, hogy valóban utcára akarják-e őket tenni. Arra is kíváncsiak lennének, hogy a békés rendezést milyen formában képzeli el a Raiffeisen, hiszen a pereskedés egyértelműen nem a legjobb megoldás. „Miért engedte a bank, hogy a vállalkozó a minimálár kevesebb, mint feléért értékesítse a lakásokat? Nem nehéz kitalálni, hogy így sosem térülhetett meg a kihelyezett hitel…” – hangzott el a fórumon, ahol azt is nehezményezték, hogy a pénzintézet rendre banktitokra hivatkozott, amikor tájékoztatást szerettek volna kérni. A lakások elárverezését azért sem tartják helyes megoldásnak, mert a lakók a saját költségükön fejezték be azokat, ezzel mintegy 60%-kal növelte a lakás értékét. Azt sem értik, minként fordíthatta a Raiffeisen késedelmi kamatra a vevői pénzeket, miközben a hitelt felvevő projektcég írásban közölte, hogy kinek a lakására kívánja jóváírni az összeget. Sok szegedi és makói család sorsa, élete függ a bank hozzáállásától, a jelzálogkárosult családok többsége úgy ítéli meg, tárgyalásokra lenne szükség a felek között, alternatív lehetőségek felvázolására, mely az érintettek otthonának megmentését eredményezheti. Elhangzott, van már facebookos közösség is Projekthitelből Visszamaradt Jelzálog Károsultak Országos Fóruma néven, ahol a hasonló esetekkel foglalkoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
