Máté-Tóth András: Történelmi jelentőségű a pápa lemondása

„Prófétai tettnek is nevezhető, hogy a pápa úgy döntött, átadja a helyét” – értékelte XVI. Benedek bejelentését Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató. Az SZTE-s tanszékvezető az utódok latolgatását még korainak tartja, s emlékeztetett, a modern kori pápaválasztások során nem gyakran jött be a „papírforma”.

„Teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint

Szent Péter

utóda” – fogalmazott

XVI. Benedek

.

Joseph Alois Ratzinger

hétfői bejelentése

meglepetést okozott, hiszen mindössze egyetlen eset ismert, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa, 1294-ben

V. Celesztin pápa

tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. A modern kori pápaság történetében azonban nem volt példa arra, hogy a pápa életében pápaválasztó tanácskozásra kelljen összegyűlnie a világ bíborosainak – hangsúlyozta

Máté-Tóth András

katolikus teológus, valláskutató, aki arra számít, napokon belül kiderül, mikorra hívják össze a konklávét, vagyis a 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését. A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője az utód személyét illetően korainak tartja a találgatásokat, ám Benedek bejelentése több tekintetben is új utakat nyithat meg a katolikus egyház életében.

Prófétai tett a pápai bejelentés

XVI. Benedek hétfői bejelentése nyomán több agyházi és állami vezető is elismerően szólt, volt, aki evangéliumi üzenetnek neveztet azt. Például az orosz Pravoszláv Egyházban „a személyes bátorság és alázat” lépéseként értékelik,

Ronald S. Lauder

, a Zsidó Világkongresszus elnöke szerint a döntés a „legnagyobb tiszteletet” követeli meg, míg

Timothy Dolan

bíboros, New York érseke úgy fogalmazott, hogy „lemondása nem más, mint újabb jelen annak, hogy nagy gondját viselte az egyháznak”. „Új egyházi dimenziót nyitott meg” a pápa döntése – ezt pedig

Christoph Schönborn

bécsi érsek nyilatkozta. Ezekkel az értékelésekkel maximálisan egyetért Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató. „Manapság sokan úgy gondolkoznak, hogyha valaki megkaparint egy hivatalt, azt addig tartja a markában, amíg csak lehet, amíg csak el nem veszik tőle. Ezek az államfői és hasonló elismerő szavak – amelyek egyre csak szaporodnak – mind-mind fejet hajtanak egy olyan emberi nagyság előtt, amely képes nagyobbra tartani azt az ügyet, azt a szent célt, ami a katolikus egyház esetében az evangélium képviselése, mint a saját központi szerepét ebben. Ez prófétai tettnek is nevezhető” – összegezte az egyetemi professzor. Hogy milyen hosszútávú kihatásai lesznek a pápa lemondásának, egyelőre nem tudható biztosan, ám Máté-Tóth szerint azt lehet vélelmezni, hogy ezzel a pápa az utódjai számára is úgymond megnyitotta a lehetőséget arra, hogy mások is élhetnek ezzel az eszközzel. „Nagyon fontos tudni, nem egy munkakör a pápának a pozíciója, hanem egy szolgálat. Más pápák is ugyanígy állnak ehhez, akárcsak a papi és szerzetesei hivatáshoz. Más vallások esetében is az ilyen transzcendentális elkötelezettségű hivatásokhoz úgy állnak hozzá, hogy onnan nincs kilépés. Most, hogy a pápa bejelentette, hogy egészségi állapota és a modern idők kihívásai azt követelik, hogy egy más végezze ezt a szolgálatot, ezzel azt is megmutatta, hogy nem csak elvileg létezhet nyugállományba vonult pápa” – részletezte.

A pápa határozottan reagált a botrányokra, nem tussolta el azokat

Benedek pápa időszakát botrányok is övezték, melyekre a katolikus egyházfő határozott és egyértelmű válaszokat adott, ezzel mindenképp újat hozott az egyház életében. „A pápa nevéhez hosszútávon is hozzá fog kapcsolódni, hogy pedofil botránnyal kapcsolatos mindenfajta titkolódzást megszüntetett, és a lehető legradikálisabban az egyházi és a civil bíráskodás közegébe utalta ezt az egész súlyos tematikát. Nagyon lényeges momentum, hogy a katolikus egyház az ő irányítása alatt ebben a kérdésben teljes mértékben szakított azzal a korábbi hagyománnyal, amely úgy gondolkodott, hogy inkább ne derüljön ki, mert rontja az egyház presztízsét és az evangéliumhirdetés hitelességét” – hangsúlyozta a katolikus teológus, valláskutató. Mindez megjelent a belső egyházi utasítások szintjén is, s bár az egyház szomorúan tapasztalta, hogy ilyen esetek előfordulnak, mégis az ügyintézéssel kapcsolatos teljes nyíltságot és tisztaságot szorgalmazta. Ugyanez igaz a Vatileaksre, vagyis a bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatására, amikor is a pápa inkább megszenvedte ezt a botrányt, minthogy eltussolni igyekezzen azt.

Gyorsan változó világunk egyre jobban a vallásra fókuszál

A katolikus teológus, valláskutató hangsúlyozta, nem tiszte megmondania, hogy mire van szükség az egyház modernizációja kapcsán, de felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt az elmúlt 10-15 esztendőben a vallás egésze nagyon erősen a társadalmi, kulturális és politikai érdeklődés homlokterébe került. „Ilyen értelemben a szekularizációs tézis, amelyik azt jelezte előre, hogy minél modernebb egy társadalom, annál inkább visszaszorul a vallás a közéletből és bekerül a privát szférába, nem jött be. Ennek az ellenkezőjét látjuk, hiszen a legszekularizáltabb Nyugat-Európában is a vallási tematika miden nap ott szerepel a szalagcímekben. Mindez hatalmas kihívást jelent a világ legnagyobb vallási intézménye, a katolikus egyház számára” – közölte. Máté-Tóth András úgy látja, az új pápának ebben a rettenetesen sebesen változó világnak a közegében egyfajta stabilitást képviselnie, az értékeknek az állandóságát, s figyelembe kell venni azt, hogy a vallási intézmények kijelentései iránti érdeklődés rapid módon megnövekedett.

Korai az utód személyének latolgatása

A találgatás inkább sportág, míg a fogadások a következő pápa személyéről inkább megmosolyogtatóak a tanszékvezető szerint. Az kétségtelen, hogy mindenki szóba kerülhet, aki aktuálisan a Vatikánban, vagy valamely nagy világegyházi intézményben vezető szerepet játszik, de nem feltétlenül ez a logika érvényesül. Máté-Tóth emlékeztetett,

II. János Pál pápa

megválasztása meglepetés volt, ő nem tartozott az esélyeseknek még csak a tágabb körébe sem, ezért a tanszékvezető nem ad sokat a találgatásokra.

Erdő Pétert

, Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, prímást az APA osztrák hírügynökség az esélyesek közé sorolta. Ezzel kapcsolatban Máté-Tóth András kifejtette, tudjuk a magyar történelemből, hogy újra és újra törekvések voltak arra nézve, hogy legyen magyar személy az egyház élén. Hogy ez most ez megvalósulna-e, nem tudja, de nyilvánvalóan csodálatos, szavakkal alig kifejezhető élmény lenne ez a magyar katolikusok számára. „A fogadások pedig belehelyezik ezt az egész témát egy olyan diskurzusba, amely az ügyhöz talán nem eléggé méltó. A mai világban azonban az ember megszokja, hogy vallási kérdésekkel kapcsolatban is a profán megközelítések a szokványosak, vagyis nem szabad ezen fintorogni, inkább mosolyogni kell ezen” – értékelte azt az információt, hogy immár fogadásokat is lehet kötni a következő pápa személyére.