Közélet

Hegyi Péter játékvezetőket nevel, terápia után kutat, és Nobel-díjasokat „szállít”

Hegyi Péter játékvezetőket nevel, terápia után kutat, és Nobel-díjasokat „szállít”

2013. február 10., vasárnap
Hegyi Péter játékvezetőket nevel, terápia után kutat, és Nobel-díjasokat „szállít”

Az európai játékvezető-képzésben dolgozik, építi az új rendszert, Szegedre hozta a hasnyálmirigy-kutatás európai műhelyét, Nobel-díjasokkal népszerűsíti a tudományt, aktívan ápolja a népi kultúrát, és nem utolsósorban öt gyermeket nevel. Hegyi Péter akadémiai doktorral készült interjúnkban még a fogadási csalások is szóba kerültek.

A hivatását tekintve kutatóorvosként dolgozó

Hegyi Pétert

a Magyar Labdarúgó-szövetség ajánlása alapján az UEFA a játékvezetői bizottságának a

tagjai közé választotta.

A szegedi kutató nagyon komoly hobbiként foglalkozik játékvezetéssel, de elhivatottságából jut még a tudomány menedzselésére, a néptáncra is, és mindemellett még öt gyermek édesapja is.

- Mi lesz a fő feladata ebben a bizottságban?

- Nem lehet elégszer mondani, hogy mekkora megtiszteltetés ez nekem, és külön köszönet illeti az MLSZ-ből

Puhl Sándort, Hanacsek Attilát

és

Berzi Sándort

, hogy engem jelöltek, hiszen az UEFA mindig a tagállamok jelölései alapján választja ki a tagokat. Kétfajta játékvezetői testület, bizottság van a szervezetben: az egyik főként a küldésekért, az ellenőrzésekért felel, ezek döntései, határozatai elsősorban az elit játékvezetőkre vonatkoznak. Amelyikbe én bekerültem, annak a testületnek az a feladata, hogy Európában egységesítse a játékvezetői képzést, valamint olyan rendszert dolgozzon ki, hogy az arra mentálisan alkalmas emberek minél gyorsabban eljuthassanak az elitbe. Tehát egy iskolarendszer vezetése, egységesítése a feladta annak a 16 főnek, aki benne van e bizottságban.

- Mennyiben követi a modern futballt a játékvezetés, mi most a modern játékvezetési stílus, illetve melyek az e területet érintő legfontosabb változások az utóbbi időben?

- A jó játékvezető olvasni tudja a játékot, követi azt, így a futball változásait is követi a játékvezetői stílus. A legnagyobb különbség a ma és az elmúlt évtizedek labdarúgása között a gyorsaság. A fizikális képzést teljesen más szemléletben kell kezelni. Most már külön edzők dolgoznak a játékvezetőkkel, személyre szabottan küldik a programot, az edzéstervet. A játék sebessége olyan szintre fejlődött, hogy ma már nem teljesíthető az az elvárás, hogy a játékvezető az egész pályát kontroll alatt tartsa. Egy-egy indítás, szélső megindulás, kitörés után lehetetlen utolérni a játékot, hatékonyan követni annak menetét. Ezt úgy kompenzálták eddig, hogy az asszisztens szerepe a les és a bedobás mellett szélesedett, a szabálytalanságokat is követnie és jeleznie kellett. Most már eljutottunk egy olyan stádiumba, amikor már ez is kevés, ezért vezették be a hat játékvezetői rendszer. A rendszer szereplői az egyes számú játékvezető, az oldalvonalnál a két asszisztens, a kapuknál álló kiegészítő játékvezetők és a félpályánál álló negyedik számú játékvezető, akit régebben tartalék játékvezetőnek hívtak, őt a cseréknél lehet látni a televíziós közvetítésekkor. Ennek a hat embernek a felügyelete alá tartozik a játéktér, és most már akár a félpályán álló bírónak is kötelessége jelezni, ha valami olyat lát, ami elkerülte az első számú játékvezető figyelmét. A hat játékvezetős rendszerben továbbra is a vezető játékvezető hozza meg a végleges döntést, öt társa pedig minden szituációban segíti, hogy jó döntés születhessen.

- Az alapvonalnál állókat gólbírónak hívja a média.

- Tévesen, ez egy nagy félreértés. A kiegészítő játékvezető feladatainak mindössze öt százaléka a gól követése. A kiemelt szerepe, hogy a büntetőterületen és annak közelében zajló eseményeket felügyelje, ha nem tud odaérni az egyes számú játékvezető. Itt az a cél, hogy kevesebb hiba legyen a büntetőterületen belül. És kiváltja az asszisztensek feladatkörét is, azok már ismét jobban tudnak koncentrálni a leshelyzetekre. És igen, ha már ott áll, akkor nézi a gólvonalat is, mikor olyan helyzet alakul ki.

- Kérdeznem kell, mert sajnos aktuális az egyre dagadó fogadási csalások ügye, melyben a játékosok mellett játékvezetők is érintettek, ennek van szegedi vonatkozása is, hiszen az utolsó NB I-es szegedi csapat két játékosának lebukásával robbant ki a hazai bundabotrány.

- A megelőzés tekintetében annyit lehet tenni a játékvezetésben, hogy a megfelelő karaktereket kell kijelölni adott pozíciókra, akiknek az életvitelük, élethelyzetük szinte kizárja annak lehetőségét, hogy bármi módon is érinthetné őket a csalás. Itt azért el kell mondanom azt is, hogy az én kiválasztásomnál, majd az UEFA döntésénél is minden bizonnyal rendkívül fontos szerepe volt a civil életben betöltött szerepemnek, amit az európai és magyar orvostudományban, az akadémiai életben viszek. Elhivatottságból, hobbiként csinálom a játékvezetést, nem ebből élek. Fontos a játékvezetők kiválasztásban, de már a képzésben is, hogy olyan karakterekre építsünk, számítsunk magasabb szinten, akiknél minimalizálható, hogy eltévelyednek. Sajnos, amíg ember az ember, a gyarlóság jelen van, ezt teljesen megszüntetni nem lehet. De az a cél, hogy már az én területemen, a játékvezetők képzésének struktúrájában is olyan rendszereket dolgozzunk ki, hogy a jogtalan előnyszerzésnek a lehetősége drámaian visszaszorítható legyen.

- Áttérünk a szakmájára, kutatóorvosként a hasnyálmirigy területén dolgozik a Szegedi Tudományegyetem orvoskarán, itt mi most a legnagyobb kihívás?

- Jóval több a hasnyálmirigy-megbetegedések száma, mint amennyit korábban gondoltunk. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás a leggyakoribb sürgős felvételi indikáció a gyomor és bélrendszeri betegségek között. Az elmúlt 10 évben 30 százalékkal nőtt a felvételre kerülő betegek száma. A hasnyálmirigy-betegségek mindhárom fő területéről – a heveny gyulladás, a krónikus, azaz idült gyulladás és a hasnyálmirigyrák – elmondható, hogy nincs még specifikus gyógyszeres terápia. Nekem is és kollégáimnak is az a célunk, hogy találjunk olyan támadáspontokat, teszteljünk olyan vegyületeket, amivel gyógyíthatóvá válik a megbetegedés.

- Az Európai Hasnyálmirigy Társaság központjának a vezetője lett 2012-ben, amelynek így szeged lett a székhelye is, mi a feladat?

- Az, hogy az Európában folyó kutatásokat összefogjam, kövessem az eredményeket, keressem a kapcsolódási pontokat. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas puzzle-kirakót, amely sok millió elemből áll. A puzzle egyes részeinek kirakása a pankreász-kutatóhelyeken történik szerte a kontinensen és a világban. A mi feladatunk, hogy ezeket átlássuk, felfedezzük a kötődési pontokat, illetve a különböző részek beilleszthetőségét, összekapcsolását elősegítsük, így közvetett módon támogassuk, hogy közösen minél hamarabb ki tudjuk rakni azt a puzzle-t, ami a betegség kezelését mutatja majd meg.

- Szkeptikusként felmerül a kérdés, hogy lehet-e előre látni egy konkrét időkorlátot, azaz meg lehet-e mondani, mikor lesz meg a gyógymód?

- Látva azt az erőfeszítést, befektetett energiát, amit az a rengeteg ember végez ezen a területen, úgy gondolom, hogy 10-15 éven belül meglelhetjük egyes betegségek terápiáját, de ez inkább egy jóslás. Persze ennek sok összetevője van, nem véletlenül figyelmeztetik a tudósok a döntéshozókat, hogy a kutatásokba befektetett pénz kamatostul jön vissza.

- A tavalyi Szent-Györgyi Albert-emlékévhez kapcsolódóan 9 Nobel-díjas látogatott Szegedre, a nagyszabású konferencia fő szervezője ön volt. Felmerül a kérdés, van-e reális esély, hogy a közeljövőben ismét legyen Nobel-díjasunk, és ne csak vendégként...

- Először is el kell mondanom, hogy a tavalyi sikeres látogatás hozományaként, nézve a diákok lelkesedését az ügyben, azon dolgozunk, hogy ne csak egyszeri alkalom legyen ez a látogatás, hanem minden évben ide tudjunk csábítani a városunkba a tudományos elit néhány képviselőjét. Rendkívül elhivatott vagyok Szeged városával kapcsolatban a művészet, a sport, a tudomány területén, mert szerintem egy kalapból nemcsak kivenni kell, hanem bele is kell tenni, hogy a következő generációk is találjanak benne értékeket. Visszatérve a kérdésre, hogy

Szent-Györgyi

a maga nagyságával, zsenialitásával Szegeden lehetett Nobel-díjas, az

Klebelsberg Kunó

stratégiáján is múlott, azon, ahogy az egykori kultuszminiszter felmérte, hogy az ország fejlődéséhez, oktatás, egyetem, tudomány kell, és célul tűzte ki, hogy hazacsábítja, itthon tartja a kutatókat, és biztosítja számukra a munkájukhoz a feltételeket. Ezért nekünk is azt kell tennünk, hogy ide kell csábítani, és itthon kell tartani a jövő nagyreményű kutatóit, kutatásait. Ahhoz, hogy az országnak vagy a városnak újra Nobel-díjasa legyen, elengedhetetlen egy ilyen stratégia. Nevek sorolása nélkül ki merem jelenteni, hogy van néhány olyan kutató Magyarországon, akik esélyesek lehetnek a díj elérésére. Fontos, hogyha ide jönnek a Nobel-díjasok, akkor ne csak színházat lássanak, hanem színészeket is.

- Beszélt a művészetről is, ön komolyan néptáncol, jut még erre ideje?

- Majdnem mindent meg lehet oldani, de a napi 24 órát megnövelni 25-re még nem sikerült. Viszont a 24 órában elhivatottsággal sokkal többet megtudunk valósítani, mint gondolnánk. Vallom, hogy a kultúrát is ápolni kell, szerencsére városunkban a Szeged Táncegyüttes ebben országosan és nemzetközi szinten is kiváló munkát végez. Régen

Nagy Albert

nevéhez fűződött az iskola vezetése, ma

Gombos András

viszi tovább az örökséget, ahol rengeteg oktató, több mint 1000 diák, felnőtt ápolja a hagyományt. A néptánccal a fiatalok nemcsak táncot tanulnak vagy mozognak, hanem fejlődik bennük a múlt tisztelete, az értékek megbecsülésének fontossága. Dolgozunk azon, ha tavasszal újra sikerül megszerveznünk egy tudományos látogatást, akkor ismét megmutathassuk a vendégeknek a magyar népi kultúra szépségét.

- Öt gyermek követi apa szerteágazó, értékes munkáját odahaza.

- Talán ezzel kellett volna kezdenem: nincs elég hely és idő arra, hogy kifejezzem köszönetemet a családomnak, feleségem és öt gyermekem végtelenül toleráns, türelmes, és támogatja a tevékenységemet a sport, a tudomány és a művészet területén is, e nélkül nem is tudnám csinálni.

- Mi a gyermekeknél a felállás – hogy maradjunk a futballnyelvnél?

- Négy lány és egy fiú, mindegyikben csatárvér. A négy hölgy ráadásul tinédzser, és meg kell mondjam, sok nehéz mérkőzést levezettem már, de egyik sem állított olyan feladat elé, mint a négy lány menedzselése, nevelése. Azonban a legkisebb sikerük is óriási büszkeséggel tölt el, ami minden fáradozást megér. Az utat válasszák ki maguknak, mi pedig segítjük őket abban, hogy az úton észrevegyék az értékeket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.