A szolgalmi jog hazai áldozatai

Novák Pál szatymazi agrármérnök, lótenyésztő szakmérnök évek óta pereskedik az FGSZ Földgázszállító Zrt.-vel, mert nem tudtak megegyezni a lovas birtokát átszelő gázvezeték után járó kártalanítás összegéről. Magyarországon több tízezer gazdát érint valamilyen formában a földjein keresztül lefektetett olaj, vagy gázvezeték. A szolgalmi jog nem ismerete miatt legtöbbször aprópénzzel kártalanítják őket, holott jóval nagyobb kártalanítás illetné meg a kárvallottakat.

Novákék 7,5-8 hektáros, egybefüggő területe egy helyrajzi szám alatt bejegyzett ingatlan, mely lakóépületként és állattenyésztő telepként szerepel a bejegyzésben. A birtokot átlósan két gázvezeték is átszeli. Az egyiket még az 1980-as évek elején telepítették, amiről a lakók, amikor 1994-ben ideköltöztek, nem is tudtak. Ma sincs bejegyezve sehol, semmilyen tulajdoni lapon, mintha nem is létezne. A Mol fektette le a vezetékeket annak idején, amikor azonban az ingatlan szolgalmi bejegyzési kérelmét – több ezer másik telekkel együtt – beterjesztette a Földhivatalhoz, akkor a hivatal a szatymazi telkek egy részénél elutasította a bejegyzést, a MOL pedig elmulasztotta ezt a határozatot megfellebbezni, így nem jegyezték be a szolgalmi jogát. Senki nem foglalkozott az üggyel, és Novákék sem tudtak róla mindaddig, amíg a Földgázszállítóknál el nem kezdték tervezni az új vezetéket. A család ekkor levelet kapott, melyben az állt, járuljanak hozzá egy gázvezeték szolgalmi jogának bejegyzéséhez.

Új gázvezetéket építenének, de a régiről sem tudtak

A család nem ment bele, mert úgy érezték, ebből csak hátrányuk származhat. A levélből először az sem derült ki, milyen vezetékről van szó, csak egy szénhidrogén-vezeték bejegyzéséhez kérték a hozzájárulásukat. Csak később tudatosult bennük, hogy a birtokot keresztülszeli egy régi, 60 centiméteres átmérőjű nagynyomású gázszállító-vezeték, ami Városföldet köti össze Algyővel. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az új vezeték nyomvonalának a kijelölése. Novákék megpróbáltak más, számukra kedvezőbb nyomvonalat kialkudni, mert amikor megvették a birtokot, pontosan eltervezték, mit akarnak építeni, és az egyes épületeket hova telepítik. Az építmények két kivétellel el is készültek. Hátra volt még egy trágyatároló, amelynek meg is volt az építési engedélye, továbbá szeretettek volna egy fedett lovardát kialakítani a területen, hogy komplett szolgáltatást tudjanak nyújtani. A gazda szerint a vállalkozása akkor lenne igazán életképes, ha egész évben működhetne valamilyen formában. Novákék hiába birtokolják a területet, mivel ide egy nagynyomású gázvezeték került, meghiúsultak a család fejlesztési tervei, a birtokot nem tudják arra használni, amire tervezték. A jogszabály ugyanis tiltja, hogy a földtulajdonosok bármit is építsenek a vezetékek nyomvonalán és annak 20-60 méteres biztonsági sávjában, még fák telepítése sem engedélyezett. Természetesen vannak egyéb korlátozások is, amik megnehezítik a tulajdonosok dolgát. A gázvezeték üzemeltetője számára még a bejutást is biztosítani kell a területre, arra az esetre, ha bárminemű gond adódik, akkor be tudjanak avatkozni. A gázvezeték teljesen keresztülhúzta Novákék terveit, nem is kicsit.

Idehaza aprópénz, külföldön milliók

A konfliktus akkor mélyült el, amikor a Central Geo Bányamérési Kft. – a vezetéképítéssel megbízott OTF Fővállalkozó Zrt. birtokrendezési ügyekre szakosodott alvállalkozója – 2007-ben jelezte Novákéknak, hogy újabb gázszállító-vezetéket fognak elhelyezni a telkükön, és ezért 780 ezer forintot ajánlott nekik kártalanításul, de ezért a telek több mint a felének, azaz négy hektárnak a szolgalmi jogait akarta megszerezni. Az FGSZ anyavállalata, a Mol ekkor kezdte ugyanis előkészíteni a szőregi gáztározóhoz vezető, Városföldtől Algyőig húzódó, úgynevezett stratégiai gázvezeték építését. Az építtetőnek mindig van a szolgalmi eljárások lebonyolításával megbízott cége, akik közvetlenül ajánlatot tesznek az érintetteknek, hogy melyik területen mennyiért szándékoznak szolgalmat alapítani. Kétszer kellene tárgyalni egy delikvenssel, akinek a földterülete beleesik a gázvezeték nyomvonalába. Először a vezeték elhelyezése, majd pedig annak üzembe helyezése után a folyamatos működés idejére kellene kártalanítani a gazdákat az elszenvedett korlátozások miatt. Idehaza rendkívül alacsony összegeket szoktak megállapítani, meséli az agrárszakember, mindössze pár tízezer forintot, míg a Lajtán túl a gazdának élete végéig megoldódtak az anyagi gondjai, ha hasonló helyzetbe kerül. Szántó vagy gyepművelés megengedett az ilyen területen, de tarlót égetni például már tilos és mélyművelést sem szabad végezni. Az 50 centiméternél mélyebb szántás már tilos. Nem csoda, hogy a vezetékek telepítését engedélyező, és a működésüket is felügyelő szolnoki Bányakapitányság kiakadt, amikor megtudta, hogy Novákék 80 cm mélyszántással telepítették az erdősávot a birtok köré. A gond az, hogy egy nagynyomású gázvezetékek megsérülése esetén a csövekben lévő több mint 60 bar nyomás komoly robbanásveszélyt jelent több kilométeres körzetben. A Mol által tulajdonolt, annak gázvezetékeit üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél viszont azt mondták, Novákék telkén is voltak nyomvonaljelzők – mint mindenütt, ahol üzemelő vezeték fut a földben –, azokat látniuk kellett volna a telek megvásárlásakor. „Sem az erdőmérnök, sem a hatóság emberei nem látták a jelzéseket” – állítja

Novák Pál

. Szerinte az az igazi rejtély, vajon az FGSZ szakemberei, akik heti rendszerességgel a vezetékek repülőgépes nyomvonal-ellenőrzését végezték miért nem vették észre évekig azt, hogy ők erdőt telepítettek a vezetékre, és többek között egy nagyobb istállót is építettek a biztonsági sávban, természetesen azt is jogerős építési engedély alapján. Amikor egy igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő is kijelenti azt, hogy ami nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban az olyan, mintha nem is létezne, márpedig ez a régi vezeték még csak széljegyként sem lett bejegyezve.