Bayer Zsolt nem izgatott közösség ellen

Bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség a Bayer Zsolt ellen közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést - közölte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész csütörtökön az MTI-vel.

Bayer Zsolt

ellen a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a szigethalmi késeléssel kapcsolatban született írása miatt érkezett feljelentés, az ügyészség azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította. A megbízott fővárosi főügyész közleményében emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy 1992-es állapította meg határozatában állapította meg azt a zsinórmértéket, amely a véleménynyilvánítás szabadságának és a közösség elleni izgatás bűntettének elhatárolására alkalmas. Az Ab-döntés alapján kialakult egy töretlen bírói gyakorlat, amely az ilyen bűncselekmények jogi megítélését mára egységessé tette - tette hozzá.

Ibolya Tibor

felidézte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy 2003-as döntésében kifejtette: "nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget". Az ügyészség minden olyan ügyben, amelyben e hármas követelmény megvalósul, megindította, megindítja a büntetőeljárást - írta a megbízott fővárosi főügyész. Ennek egyik friss példájaként említve meg azt az eljárást, amelyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon

Polgár Tamást

közösség elleni izgatás bűntettében bűnösnek mondta ki. Ebben az ügyben a terhelt olyan konkrét kijelentést tett, amely a megkövetelt hármas elemet az ügyészség álláspontja és az első fokú bíróság döntése alapján is megvalósítja. A Tomcat néven ismert blogger, Polgár Tamás a vitatott bejegyzésben azt írta: "Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!" Ez az a konkrét magatartási forma, amely a kialakult bírósági gyakorlat szerint a közösség elleni izgatás megállapításához szükséges - magyarázta Ibolya Tibor. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügyészség korábban több ügyben megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, hanem felmentő ítéletek születtek. Az ügyészségnek mint büntetőügyekben eljáró állami szervnek, büntetőjogi kérdésekben kell állást foglalnia. Egyéb állásfoglalásra nem terjed ki a hatásköre - zárta közleményét a megbízott fővárosi főügyész.

Fazekas Géza

ügyészségi szóvivő szerdán közölte, két magányszemély is feljelentést tett közösség elleni izgatásra hivatkozva a cikk miatt. A Magyarországi Cigányok Országos Fóruma (MCF) pedig jelezte, hogy hétfőn tesz feljelentést. Bayer Zsolt a szóban forgó, január 5-ei írásában a szigethalmi esetre utalva úgy fogalmazott, hogy "gyáva, undorító, kártékony állatok" késeltek. Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. (…) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!" - zárta írását. A publicista kedden válaszolt a bírálatokra, és azt írta, hogy szándékosan félreértették a mondatait. "Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból" - fogalmazott keddi írásában Bayer Zsolt.