Közélet

Magyarországi és szerbiai innovációs stratégiák + FOTÓK

Magyarországi és szerbiai innovációs stratégiák + FOTÓK

2012. december 11., kedd
Magyarországi és szerbiai innovációs stratégiák + FOTÓK

A Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében meghirdetett INTERRIS szegedi záróeseményén bemutatták az egy éve futó projekt eredményét, amelynek célja, hogy a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség stratégiájának mintájára a Vajdaságban is megszülessen a regionális innovatív stratégia, és a két szomszédos ország vállalkozói e téren is szorosabbra fűzzék az együttműködést.

A magyar fél a BSC nevű újvidéki partnerrel közösen dolgozta ki a záró dokumentumot. Maróti Pétertől, a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatójától megtudtuk, hozzájuk hasonlóan az újvidékiek is szolgáltatásokkal látják el a vállalkozásokat. A fő célkitűzés egyrészt az volt, a Vajdaságban is megszülessen egy innovációs stratégia, hogy ott is 10 éves távlatban ezekkel a vállalkozásokat támogató szolgáltatásokkal elő lehessen állni. Másrészt a két stratégiából egyfajta közös metszetet hozzanak létre, hogy a dél-alföldi régiónak és a Vajdaságnak elkészüljön egy innovációval kapcsolatos közös stratégiája is. A legfontosabb eredmény egy közös felmérés volt, melynek során cégeket, szervezeteket kérdeztek meg az innovációs tevékenységekkel kapcsolatban, valamint a szerb és a magyar vállalatok határon átnyúló kooperációját vizsgálták. Szemügyre vették, melyek azok a közös területek, amelyeket aztán a következő években együtt tudnak fejleszteni annak apropóján, hogy Szerbia is hamarosan megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

Magyar oldalon mintegy 100 szervezetet, főleg kis- és közepes vállalkozást kerestek meg, s általános meglepetésre azt tapasztalták, nagyon hasonló eredmények születtek a határ mindkét oldalán. Igyekeztek az innovációban érdekelt cégeket megkeresni és megtudni, foglalkoznak-e egyáltalán és milyen mértékben innovációval, ismerik-e a régióban működő szolgáltatókat, amelyek a segítségükre lehetnek eligazodni ezen a területén. Megvizsgálták, hogy a magyarországi vállalkozások a kutatás-fejlesztésben vagy az innovációban szerbiai vállalatok irányában milyen terveket szőnek, milyen a jelenlegi együttműködés közöttük. Meglepő volt tapasztalni, hogy a szerbiai vállalkozások hasonló arányban szeretnének magyarországi partnerekkel az innováció és a kutatás-fejlesztés terén kooperálni, mint ahogyan a magyarországiak is nyitottak voltak a déli szomszéd irányában. Az igény hasonló, a feladat pedig az –– s ebben rejlik a valódi lehetőség –, hogy a jövőben elősegítsék ezen partnerek egymásra találását. Elkészült egy olyan közös stratégia is, amely legalább 10 évre meg tudja határozni a két régió innovációs stratégiai tevékenységét.

A közös projekt stratégiai dokumentumnak is beillik

Az újvidéki partner projektmenedzsere Marija Vujaković elmondta, a határon átnyúló projektről van szó, amely az innovációs stratégia fejlesztését célozta meg. Mint kiderült, teljesen véletlenül találták meg a magyar projektpartnerüket, a kiírás lezárása előtt 15 nappal sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Ennek ellenére nagyon jó választásnak bizonyult döntésük, mert sikerült minden kitűzött feladatot maradéktalanul megvalósítaniuk. A közös pályázattal az volt a cél, hogy a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség mintájára a Vajdaságban is kidolgozzanak egy regionális innovatív stratégiát. 1190 kérdőívet küldtek szét szerbiai vállalkozásoknak, a kérdések többnyire a határon átnyúló innovációs együttműködésre vonatkoztak. A mintegy 160 beérkezett válasz alapján megállapítható, hasonló eredményeket kaptak, mint a szegediek, ami csak azt bizonyítja, jól állították össze a kérdőíveket. Nehéz lenne ugyanis kívülről megrendezni, hogy ennyire egybevágó válaszok szülessenek. Ez mindamellett bizonyíték arra, hogy a két régió nagyon sok hasonlóságot is mutat. Természetes és magától értetődő lenne, ha a közös cél érdekében a jövőben még szorosabbra fűznék a kapcsolatokat. Az újvidéki partner azt szeretné, ha a rendkívül nagy alapossággal és körültekintéssel készült, minden szigorú európai standardnak megfelelő projekt elnyerné a tartományi kormány politikai támogatását is. Semmi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági kormány stratégiai dokumentumként fogadja el az anyagot, és felgyorsítva a folyamatokat már a jövő évtől megkezdje a fejlesztési akcióterv megvalósítását. A Duna Régió Stratégia is prioritásként kezeli az innováció-fejlesztést. A két partner úgy dolgozott egy éven keresztül, hogy erről nem is tudott. A közös eredmények és a záró tanulmány kiválóan beleillik a Duna Régió Stratégia célkitűzései közé. Ilyen vonatkozásban a tartományi kormány kész dokumentumként felhasználhatja az anyagot további pályázati források elnyerésére, hangsúlyozta Marija Vujaković, a BSC központ igazgatója. A 15 százalék önerővel meghirdetett pályázaton összesen 101 ezer eurót nyertek, ebből valamennyivel több, mintegy 53 ezer jutott a projektvezető szegedieknek.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.