Kikukorékolták a törököt Szegedről a Gyöngyök és gyémántok vetélkedő versenyzői + FOTÓK
2012. december 17., hétfő
Tizenegyedszer hirdette meg a szegedi Rókusi Általános Iskola a Gyöngyök és gyémántok műveltségi vetélkedőt, amely idén az egri várat 1552-ben sikeresen védő hősökre és az 1613-ban erdélyi fejedelemmé választott Bethlen Gáborra emlékezett. A versenyre 30 csapat nevezett, s az első forduló eredménye alapján 15 csapat mérte össze a tudását, ügyességét és kreativitását a december 9-én megrendezett döntőn.
2012. december 9-én, advent második vasárnapján, rendezte meg a szegedi Rókusi Általános Iskola a Gyöngyök és gyémántok „két pogány közt egy hazáért” vetélkedő döntőjét. Adventi hangulatban, a lobogó két gyertyaláng fényében ismét a múltba tekintettek a verseny résztvevői. Nagy időutazásra vállalkoztak, hisz a magyar történelem azon százötven évére emlékeztek, amikor eleinknek két pogány közt egy hazáért kellett küzdeniük. E hősies küzdelemnek bizony voltak fényes pillanatai. 1552-ben – 460 évvel ezelőtt mondatott ki az egri várban, hogy a haza nem eladó, s ha vér kell vérrel, ha élet kell, élettel védi meg a maroknyi sereg a várat, s a hazát, bizonyságát adva, hogy a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők szívében.
Bethlen Gábor udvarában
1613-ban került az Erdélyi fejedelemség élére az a
Bethlen Gábor
, kinek udvarában fényes volt a lant, s a kard; ki pallosával, szép szavával óvni, nevelni akart. Aki megfogalmazta a kor cselekvő emberének szóló bölcs üzenetét: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” S maga is ennek szellemében cselekedett, esélyt adva arra, hogy a három részre szakadt Magyarország magyarsága a történelmi viharokat túlélhesse. S mindeközben az ország harmadán a török volt az úr. S a százötven esztendő elegendő időnek bizonyult arra, hogy mély nyomot hagyjon maga után. E török kulturális örökség is felsejlett az adventi fényekben.
A lobogó gyertya lángja mellett kitárta kapuit az emlékidézés egy különös szentélye, a XXI. század emberét megszólító - modern, a múlt tanulságait bemutató, különleges múzeum, amely maradandó emléket állított az egri várvédők hősies küzdelmének; bemutatta a végvárak, a végvári katonák életét; falai közé varázsolta Bethlen Gábor udvarát. A kiállított tárgyak és a megjelenített események segítségével bepillantást kaptunk a török hódoltság korának mindennapjaiba is. Azt is megtudtuk, milyen kulturális hagyaték őrzi a 150 éves török uralom emlékeit a Kárpát-medencében. E múzeum gazdag anyagát a versenyző csapatok gyűjtötték össze az első fordulóban rendkívüli műgonddal megoldott feladatok eredményeként. A korabeli énekmondók mintájára, Két pogány közt egy hazáért címmel históriás éneket kellett költeni, zenét szerezni hozzá, majd a hangszeres kísérettel előadott művet CD-re írni, és a kottával együtt az elküldendő csomagba helyezni. A kor egyik csatáját ábrázoló monumentális csatakép megfestése sem volt kis feladat. A korabeli harci eszközök fegyvertárának virtuális PowerPoint bemutatóját tartalmazó CD elkészítésével is akadt tennivaló bőven. Egy – Bethlen Gábornak köszönhetően – külföldön tanuló diáknak a fejedelemhez írt köszönőlevelével is meg kellett birkózni. Az erdélyi erődtemplomok mennyezetét díszítő motívumokból rajzzal és rövid leírással megtöltött mintakönyv, egy – Gül babáról szóló – török história szövege alapján szerkesztett török–magyar szótár és Nagy Szulejmán szultán díszes fűszertára is a csomagba került. És oda kellett még férnie a török kultúra varázsdobozának is, amely a 150 éves török uralom emlékét őrzi. Végül a döntőn a gyöngyöket és gyémántokat rejtő falak élettel teltek meg, s a rókusis diákok által bemutatott táncos, zenés, színes élőképek, s a versenyzők által megoldott kreatív feladatok elénk varázsolták az embert próbáló idők hőseit, s megidézték mindennapjaik szépségeit, küzdelmeit. A verseny döntőjében a határon innen és túlról érkezett csapatokra számos különleges feladat megoldása várt. A már korábban alkotott históriás énekben kellett megénekelni a százötven év történetét, részt kellett venni az Eger elleni ostromban, s hajdútánccal ünnepelni az Egerben aratott fényes győzelmet. Egy erdélyi nyomda mestere mellett segédkezve a csapatok elkészítették egy különleges nyomtatvány pecsétjét is. De a török örökség bemutatása során is számos érdekes, sok ötletet igénylő feladat megoldása várt a gyerekekre. Ilyen volt a karagöz, vagyis a török árnyjáték, amelynek keretében egy-egy történetet meséltek el a versenyzők az otthon elkészített figurák mozgatásával. Szulejmán szultán titkos fűszertárában is kutakodtak a csapatok a fűszerminták felismerése közben.
Turbántekerés és a kukorékoló suszter
A verseny végére maradt a turbántekerésben való jártasság bizonyítása, ami két csapattag számára jelentett elfoglaltságot. S hogy társaik se unatkozzanak, jött a meglepetés feladat: egy kakast kellett kartonból „elővarázsolni” és egy hosszú vesszőre erősíteni. Hogy miért? „Az érckakas sokak számára a szabadság, a győzelem jelképe, a bátorság és a leleményesség diadala. Meseszerű történet, amely újra és újra életre kelti a győri vár töröktől történő visszafoglalásának históriáját. Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a vár tornyát ékesítő kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte.” Amint elkészültek a turbánok, az így már törökké változott társat kellett az egész termen keresztül, hangos kukorékolással a zsűri asztalához kergetni. Ezzel a csapatok végleg kiűzték a törököt, s így befejeződött a vetélkedő is. A zsűri elvonulhatott, értékelhetett, s hamarosan megszületett a verseny végeredménye. Már az első fordulóban, a csapatok által beadott pályázati anyag igényes elkészítése jelezte, hogy valamennyi csapat komolyan vette a felkészülést, nagyon szorossá vált a verseny. Végül Csallóközből a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola Dulbend nevű csapata végzett az élen, szoros versenyben maga mögé utasítva a szintén dunaszerdahelyi Nazar Boncuklari és a 3. helyet megszerző, baksi Szent Miklós Katolikus Általános Iskola Mehtap nevű csapatát. Ezen a napon ismét bebizonyosodott, hogy alkotni és teremteni képes nők és férfiak csodákra képesek. Csodákra, melyek a gyermeki szívben születnek. Hiszen e program keretében nemcsak tudásuk gyarapszik, nemcsak ötleteik, kreatív gondolkozásuk gazdagodik, hanem egy nagyszerű lehetőség adódik a határon innen és túl élő magyar gyerekek közötti „kézfogásra” is. Az első három helyezett csapat mellett ugyanis Csanádpalota, Füzesgyarmat, Hódmezővásárhely, Gyula, Kovászna, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Szatymaz és Székelytamásfalva diákságát képviselő csapatok találkoztak, versenyeztek az öreg Rókusi patinás falai között és ismerkedtek egymással a versenyzőket felkészítő tanárok, értük izguló szülők, hozzátartozók és vendéglátók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
