Fiatalkori stressz – kezeljük megfelelően!

Serdülő és fiatalok számára különleges dolog a veszélyt, a kockázatot, szorongást is rejtő izgalom élménye. A viselkedési hozzászokások és depedenciák gyakran ilyen élményeken át hozzák létre a szexuális, a bűnöző jellegű vagy az önkárosító magatartásformákat hozzászokásokat ebben a korban.

A fiatalkori stresszre és kezelésére sokan nem fektetnek nagy hangsúlyt, pedig a következmények beláthatatlan hatással lehetnek gyerekeinkre. Az alkoholhoz, a droghoz sok fiatal csak akkor fordul, amikor semmilyen más segítséget nem talál stresszes állapotának kezelésére, segítséget nem kap, de lehet, hogy nem tudja hova és kihez lehet fordulni. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy ezekhez a szerekhez való fordulás megoldást jelent számukra. A szorongás a lehangoltság, a bűntudat, az üresség, a reménytelenség tartós érzése egyfajta űrt képez az emberben, amelyet a kémiai anyag vagy a szenvedélyszerű viselkedés könnyen kitölt. A serdülők és fiatalok nemcsak „oldó” kémiai hatásokkal vagy játékkal tudnak szabadulni a feszültségtől, hanem serkentőszerek révén is, amelyek dinamizálják, felszabadítják agresszív késztetéseiket, élénkké és munkabíróvá teszik őket. Ez a serkentőszerek, a speed tabletták lélektani mechanizmusa. Máskor a révület, a hallucináció, a különleges élmény fontos számukra. Ez kompenzálja szürke örömtelen hétköznapi világot, ilyenkor a hasis, az LSD vagy a kokain az alkalmazott szer. Nagyon gyakori hajlamosító tényező a szerhasználat, abban az értelemben, hogy az egyik kémiai visszaélési lehetőség, mintegy előkészíti a talajt egy másik esetleg súlyosabb következményekkel járó szerhasználat felé. Mai ismereteink szerint különösen a dohányzás és a fiatalkori ivás hajlamosító. A drogbetegek többsége először ezen az ártalmatlan vagy szokványos szereken át gyakorolja be azt a mintát, hogy valamit megeszik füstben elszív, lenyel vagy szervezetébe fecskendez,és akkor kellemes lesz a közérzete, sajátos élményekhez, örömökhöz jut. Ez az előiskola a piacon elérhető kábítószerek kipróbálásához, majd pedig a hozzászokáshoz vezet. A nyugati országokban és egyre inkább nálunk is terjed az úgynevezett designer típusú droghasználat. A szó divattervezőt jelent, és arra utal, hogy a különféle kábítószerekkel már sok tapasztalatot szerzett fiatalok megkonstruálják a lélektani szükségleteiknek megfelelő kémiai szerkompozíciót. Isznak, gyógyszereket, altatókat, erős nyugtatókat vesznek be, keverik hasissal, marihuánával, ha hozzájutnak, szednek hozzá morfinszármazékokat is. Időről időre ugyanaz az ember is változtat a keveréken. Ha valamihez nem tud hozzájutni, hasonló szerrel pótolja, így igen nagyok az egyéni különbségek a szerhasználatban. A designer droghasználat nagyon megnehezíti a kezelést, hiszen különböző hatásmechanizmusú hatású szerektől kell a drogosok szervezetét méregteleníteni. Sok különböző hatás és mellékhatás ellen kell orvosságot találni. A designer drogjelenség a lélektani tényezők hatását látszik aláhúzni. Sok megfigyelést mutat azonban a társas lélektani szociálpszichológiai hajlamosító tényezőkre is. A drogok esetében ez azt jelenti, hogy a szert mindig valamilyen kis csoport, kortárscsoport közvetíti, e csoporton belül gyakorolja be, tanulja meg a szerhasználatot a fiatal. Ebből ered, hogy a fiatalok gyakran olyan kémiai anyagokat és kábítószerré tesznek, amelyek másutt nem is ismeretesek, nem szerepelne a rendőrségi droglistákon, vagy éppen elképzelhetetlenek, például azért, mert közvetlen hatásuk annyira kellemetlen (öngyújtó gáz). A csoportban gyakran a hányást, a rosszullétet is elviselik a fiatalok, mert ettől várják a későbbi megnyugvást megkönnyebbülést. Jellemző a szerves oldószerek használata, bizonyos ragasztószerek gőzét használják, vagy egyes gyógyszerek, növényi főzetek válnak divatossá (nadragulya, beléndek). Néha tapasztalt szerhasználók tanítják be a kezdőket, és adnak közvetlen modellt, mit kell tenni a szerrel, sokszor egész rítus alakul ki csoportokban, ahogy előkészítik a szert a használatra, hogyan kell használni, mit kell érezni. A lélektani veszélyeztető tényezők érthetővé teszik, hogy a megelőzés fontos feladata a fiatalok lelki védelme akár családi, iskolai, társadalmi szinten. Természetesen a védekezés és a megelőzés szükségessége ezzel nem múlik el, mert különböző életkorokban más és más veszélyeztető körülmények állhatnak elő. Tehát a megelőzésnek, illetve felvilágosításnak társadalmi szinten sokféle feladata van, hogy a fiatalok az őket érő stressz hatásokat ők maguk tudják kezelni és ne forduljanak tiltott szerekhez.

Jelen cikk a Szegedi Ifjúsági Ház Kulturális, Fejlesztő és Médiaközpont Nonprofit Kft. TÁMOP -6.1.2-11/1-2012-0453 pályázat keretében oktató jelleggel készült

(X)