A hallgatói szerződéssel is külföldre vágynak a diákok + FOTÓK

Bár a hallgatói ösztöndíjszerződés hazai munkavállalásra kötelezi az egyetemi képzést szeptemberben megkezdő diákokat, sokan terveznek hosszabb időre külföldre menni a diploma megszerzése után. Az SZTE elsőéveseinek is kikértük a véleményét, a legjobb esetben is csak semlegesen reagáltak a felsőoktatásban végbement változásokra.

4774 állami finanszírozásban felvételt nyert hallgató kezdhette ösztöndíjszerződéssel tanulmányait idén a Szegedi Tudományegyetemen - ezzel a korábban röghöz kötésként emlegetett, kötelező magyarországi munkavállalást is szignózva. A szerződés két fő kritériuma ugyanis az, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt szerezzen diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszereséig itthon keresse a kenyerét. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét fogja követelni a renitens tanulótól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A felsőoktatási törvénytervezet ellen ugyan itt Szegeden is foggal-körömmel,

tüntetéssel

, sőt még

éhségsztrájkkal

is hadakoztak a hallgatók, a

felmérések szerint

bevezetése mégsem rettentette el a diákokat a felsőoktatástól. Az SZTE elsőéves hallgatóihoz fordulva azt azért felderítettük, hogy (a demonstrációk leggyakrabban használt szavát idézve) továbbra sem rózsás a helyzet a szerződés általános megítélését illetően. Kevesen fogadják el a friss diplomásokat itthon tartó rendelkezést, lehetőségeiket korlátozó béklyóként tekintenek a szerződésre. Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) megkérdezett hallgatói szerint a témát már ők is kibeszélték egymás között - nem tudnak a karon olyan személyről, aki ne akarna elmenni legalább rövidebb ideig külföldre a diplomázást követően.

Alkotmányellenes

Balajthy Anna (a fotón lévő szőke lány)

nehéz szívvel írta alá a szerződést, egyedül az a tudat nyugtatta meg, hogy az Alkotmánybíróság is jogellenesnek tartja bizonyos pontjait - reméli, hogy mire végez már eltörlik azt. A fővárosból érkezett, ÁOK-n elsőéves lány diploma után azonnal venné a kalapot, Nyugat-Európába, de leginkább az Egyesült Államokba utazna ki. Amennyiben sikerülne tartósan elhelyezkedni, valószínűleg végleg kint is maradna. "Ti tudtok olyanról a szakon, aki nem akarna elmenni az egyetem után?" - tette fel a kérdést a Tanulmányi és Információs Központ kávézójában ücsörgő népes asztaltársaságának. Nem tudtak.

Kinti fizetésből könnyen visszatéríthető

Nem írta alá a szerződést az asztal túlsó végén lévő ÁOK-s szaktárs, Balázspiri Ádám sem, hiszen ő eleve költségtérítéses képzésben kezdte tanulmányait. Mint mondta, ez olyan, mintha előre fizetné ki részletekben a szerződés miatti "bírságot", hiszen ő is külföldben gondolkodik. A kizárólag képzési költség finanszírozására felvehető diákhitel II., valamint a család segítsége teszi lehetővé számára az igen magas önköltségű képzés kifizetését. "Nyilvánvaló, hogy erőszakkal nem fognak tudni mindenkit itt tartani, főleg azért, mert a kinti fizetésből minden nehézség nélkül vissza tudjuk téríteni a kért összeget. A legnagyobb motiváció az itthoni munkavállalásra a fizetések és a körülmények javítása lenne, innen kéne kezdeni a rendrakást" - emelte ki a hallgató.

Nem korlátoz