Közélet

Márton-napi vigasságot tartottak Ópusztaszeren + FOTÓK

Márton-napi vigasságot tartottak Ópusztaszeren + FOTÓK

2012. november 10., szombat
Márton-napi vigasságot tartottak Ópusztaszeren + FOTÓK

Újbort kóstoltak, libát kerestek, és igazi libalakomát ültek mindazok, aki szombaton kilátogattak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Márton-napi libatorjára.

“Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. Márton-napon már a középkorban országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.

Szent Márton

napjára általában megforr az újbor. “A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás. A régiek úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba.

Újborkóstolás és libakeresés

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Szent Vince Borrend vezette a Rotundától a felvonulást a skanzenig, ahol az újbort lopózták meg, és a libakereső versenyt is megrendezték. „A vicevessző vágásakor szép szemeket, jó termést jósoltunk, de egy februári fagy és az aszály meg a hőség jelentősen megtizedelte a bortermést, cukorfokban előkelő, de savakban és léhozamban szegény termésünk lett, de ami megmaradt, az koncentrált, jó minőségű bor lett” - mondta el

Kelemen Ferenc

, a borrend alelnöke, aki a Csongrád megyei borászok sorában maga is bemutatta termését. Mivel a szüret a körülmények miatt jó egy hónappal hamarabb kezdődött, így a kékfrankos vörösborból is kóstolhattak a kilátogatók.

A skanzenben, miután bemutatták az újbort, elkezdődhetett a libakereső verseny, a területen öt szárnyast rejtettek el egy-egy kas alá, azt kellett meglelniük a jelenlévőknek. Közben a borrend borászainak – a szegedi Újvári Mihálynak, a csongrádi Gulyás Ferencnek, László Kókai Magdolnának,Füzesi Ferencnek, Kelemen Ferencnek és Pusztai Csabának – a borait kóstolhatták a jelenlévők. A szomszédos Szeri Csárda pedig igazi Márton-napi fogásokkal várta a vendégeket: falusi libaleves csigatésztával, kemencében készített, libahúsos töltött káposzta, tanyasi fokhagymás libacomb, vörösboros párolt káposztával és sült fahéjas almával.

A hagyomány

A Savariában (mai Szombathely területén) született Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Harcos szellemű, katonai erényekkel is büszkélkedő térítő pap volt, emlékét helynevek, kápolnák őrzik a mai napig. A legenda szerint amikor hírét vette, milyen magas egyházi méltóságra szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A libák azonban gágogásukkal, szárnyverdesésükkel óriási zajt csaptak, és ezzel elárulták rejtekhelyét. Innen ered a Márton-napi libafogyasztásunk, a történet azonban igen mély gyökerekkel bír.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.