Egyedülálló programot indítottak a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának szakemberei annak érdekében, hogy érdemben és jól működő klaszterek jöjjenek létre Magyarországon, illetve a dél-alföldi régióban. Tóth Róbert, a DARDÜ tervezési projektmenedzsere úgy látja, a projekt elsősorban a tudásátadásban tud segíteni.
A klaszterek működése, múltja, jelene és jövője állt annak a szakmai fórumnak a középpontjában, amit az SZTE Gazdaságtudományi Kar szervezett, s amelyen közel nyolcvan, a témában érintett szakember és érdeklődő hallgatók vettek részt. A Rektori Hivatal épületében megtartott, a GTK által életre hívott új program célja, hogy minél több szempontból világítsa meg a kérdéskört, ezáltal közreműködjön a hazai klaszterek eredményesebbé és hatékonyabbá tételében. „Magyarországon először
Lengyel Imre
, az SZTE GTK professzora és kutatócsoportja dolgozta fel részletesen a klaszter témakörének nemzetközi tapasztalatait és azok hazai alkalmazhatóságát, s írta az azóta is használt alapvető publikációkat. Ezt követően indult be hazánkban a klaszterpolitika, ami később sajnos más irányt vett, mint ami az elméleti háttérből, illetve a fejlett országok gyakorlatából levezethető lett volna. Országos szinten, valamint Dél-Alföldön is létrejöttek pályázati forrásból finanszírozott klaszterek, működésük és eredményességük azonban jelentősen elmarad attól, amit a klaszterlét determinál. Az SZTE GTK most azt a missziót vállalta, hogy tudásával igyekszik felkarolni ezeket. Tesszük ezt azért, mert a Szegedi Tudományegyetem stratégiájában is egyre inkább központi szerepet kap az oktatás és a kutatás mellett, hogy az intézmény a lehető legteljesebb mértékben próbálja kielégíteni a helyi gazdaság és társadalom igényeit” – világította meg a kezdeményezés motivációit
Lukovics Miklós
egyetemi docens, ötletgazda.
Lukovics Miklós kiemelte: 2008-ban régiónkban 30 körüli klaszter alakult, 2011-ben hasonlóképpen, ám sajnálatos módon a 2008-asok szinte teljesen eltűntek a három évvel későbbi pályázati időszakra, a forráslehívást követően. A szakember szerint ebből is látszik, hogy gyökeres változásra van szükség ezen a területen. Ez a kép sokkal árnyaltabb
Tóth Róbert
szerint. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) tervezési projektmenedzsere portálunknak kifejtette, sok olyan klaszter működik, melyek a második pályázati kiíráson is indultak. „Több, egymástól független tényező befolyásolja azt, ha esetleg megszűnik egy klaszter. Külföldön is előfordul, hogy két-három év után egyszerűen kiderül, hogy az adott együttműködés nem tényleges piaci igényekre épül, vagy épp a menedzsment alkalmatlan a klaszter működtetésére” – magyarázta. Vannak pozitív példák is, a nyugat-magyarországi Pannon Autóipari Klaszter több mint egy évtizede működik sikeresen. Tóth Róbert hozzátette, a klaszterfejődés területén a nyugati országokhoz képest jelentős késében vagyunk, hiszen ott más a nyolcvanas években megalakultak a klaszterek, míg nálunk csak az azt követő évtizedben. A nyugat-európait országokhoz képest más különbségek is vannak, ott sokkal több klaszter jött létre kutatás-fejlesztés és innovációs céllal. „A finanszírozás szempontjából is vannak eltérések, Magyarországon sokkal nagyobb szerepe van a pályázati forrásoknak” – közölte a tervezési projektmenedzser. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található adatokból kitűnik, hogy a klaszterek, vállalti együttműködések kialakítását, fejlesztését célzó DAOP-1.2-es kiírásra 68 darab pályázat érkezett, ebből 44-et, támogattak, s 42-vel szerződést meg is kötöttek. Ezen belül Csongrád megyében 23 hatályos szerződés van, több mint 797 millió forint értékben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.