Alaptörvény-ellenes a hajléktalanok közterületen élésének tiltása
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Az MSZP, az LMP, A Város Mindenkié Csoport és a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) egyaránt üdvözölte az Ab-döntést, egyúttal további, a hajléktalanok helyzetét javító intézkedéseket sürgettek.
Az Ab kedden közölte az MTI-vel, hogy hétfőn meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására. Az első két ügyben
Szabó Máté
, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Az Ab megállapította, összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie - közölte a testület a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló, az Országgyűlés által tavaly december végén elfogadott törvény utólagos normakontrollja kapcsán. Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. A határozathoz
Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla
és
Szívós Mária
alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
Szabó Tímea
LMP-s országgyűlési képviselő és
Somfai Ágnes
fővárosi frakcióvezető-helyettes az MTI-hez eljuttatott közleményükben hangsúlyozták: a testület indoklásként azt mondta ki, amit az LMP már régóta hangoztatott: "a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie". A további lehetőségeket vázolva azt írták, hogy a rendészeti megközelítés helyett végre a szociálpolitika eszközeivel kell megkezdeni a hajléktalan emberek súlyos helyzetének megoldását. Valódi megoldást a hajléktalanságot megelőző lakáspolitika, egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítása, illetve a hajléktalanokat segítő emberléptékű szociális rendszer kialakítása jelenthet - zárták a közleményt. Az MSZP szerint harcolni nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen kell, az pedig embertelen és álszent viselkedésre vallott, hogy a kormány büntette a fedél nélkülieket.
Lendvai Ildikó
, az emberi jogi bizottság szocialista tagja azt írta: az MSZP elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány ne trükközzön, "ne próbálja javítani a javíthatatlan paragrafusokat", és a hajléktalanokat segítő szervezetek bevonásával keresse a segítségnyújtás bővítésének lehetőségeit. A párt felszólította azokat az önkormányzatokat, amelyek "élen járnak a hajléktalanok és szegények üldözésében", hogy semmisítsék meg a törvénysértő rendelkezéseket. A Város Mindenkié, a főként hajléktalanokat tömörítő érdekvédő csoport közleményében azt írta: az Ab határozata fontos győzelem a jogállamnak, a hajléktalan embereknek és mindenkinek, aki az elmúlt években szót emelt a fedél nélkül élők hatósági üldözése ellen. A csoport a közleményben felszólította a kormányt és a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy egy lakáspolitikai reform keretében foglalják törvénybe a kikényszeríthető lakhatási jogot, radikálisan emeljék a lakásfenntartási támogatást, és intézkedjenek egy kiterjedt szociális bérlakáshálózat kialakításáról. A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet szerint az Alkotmánybíróság határozatának eredményeképpen meg kell szüntetni a megbírságolt hajléktalanok ellen folyó eljárásokat. Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényből az következik, hogy az Ab akkor járt volna el helyesen, ha elrendeli a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. A TASZ úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.
