A (n)agyelszívás - külföldre vándorolnak a magyar szakemberek

A szakképzett ápolók és gyógytornászok tömeges kivándorlása miatt éveken belül komoly problémák mutatkozhatnak országszerte az egészségügyben. Az agyelszívás és a friss munkaerő nyugatra áramlása emellett számos szakmát érint, az itt keletkezett űrt pedig nem tudják betölteni a hazánkban egyre elenyészőbb számban letelepedő migránsok.

Életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül elmondható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi munkavállalás, esetleg letelepedés iránt is az országban. A fejlődő országokban a munkahelyek gyarapodása nem tud lépést tartani a növekvő népességgel, az informatika, a televízió és a telekommunikáció elterjedésével pedig egyre több csatornán csábítanak a jobb életszínvonal, a munkalehetőség felé.

Matiscsák Attila

, a SOTE szociológus szakembere Maradni vagy menni? címmel tartott előadást Szegeden a SZAB-székházban, ahol a fiatalok kivándorlásának arányáról, lehetséges okairól és következményeiről is beszélt.

London, a hetedik legnagyobb magyar város

A szociológus szerint az utóbbi években jelentősen nőtt a külföldi munkavállalók száma hazánkban, csak 2011-ben közel 22 ezer magyar hagyta el az országot. A térképen ábrázolva rajzolható egyfajta keletről nyugati irányba tartó áramlás, egyértelműen az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpont, azonban sokan Oroszországban, vagy Nyugat-Európában próbálnak szerencsét. A statisztikai adatokkal jól kimutatható okok - mint például a magasabb átlagfizetés és életszínvonal vagy a jobb egészségügyi ellátás - mellett azonban a probléma jóval összetettebb, hiszen az adott szociális helyzet, egy válás vagy hosszabb betegség, de csak egy külföldön élő ismerős élménybeszámolója is arra sarkallhat valakit, hogy külföldre menjen. "A kivándorlók száma exponenciálisan nőhet, hiszen lassan mindenkinek lesz egy ismerőse, aki járt már valamelyik külföldi országban, és egy jó élménnyel esetleg a hezitálókat is rávehetik a cselekvésre" - magyarázta Matiscsák Attila. Magyarország alapvetően egy kivándorló ország, ahol a távozók számát már évek óta nem képes kompenzálni a keletről érkezettek aránya, akiknek nagyobb része le sem telepedik, hanem továbbvándorol Nyugat-Európába, főként Németországba vagy Nagy-Britanniába. "Körülbelül 2007-ig a határon túli magyarok betelepülése javította a demográfiai adatokat, az utóbbi években azonban éppen az ellenkezője figyelhető meg: az egykor Romániából érkezők egy része is visszatér a jobb életszínvonal miatt, de a nyugati országokban is jelentős magyar kolóniák alakultak ki. Londont kis túlzással a hetedik legnagyobb magyar városnak is lehet nevezni" - mondta a szociológus. Legégetőbb hiány az egészségügyi szektorban figyelhető meg a szakképzett munkaerő iránt: az ápolók és gyógytornászok külföldön itthoni fizetésük többszörösét kereshetik, a rezidensek jelentős része pedig még a szakvizsga megszerzése előtt külföldi munkát vállal. "A megkérdezett ápolók 72,3 %-a tervez külföldi munkavállalást, ami kilátástalan helyzetet teremthet az egészségügyben. Ápolóknak emellett kevesen is mennek, nagy a képzésben a lemorzsolódás és a pályaelhagyás aránya egyaránt. Utánpótlásuk csak hosszú évek gyakorlatával rendelkező fiatalokkal lehetséges, soraikat pedig nem lehet a képzetlen, keletről érkezett betelepülőkkel pótolni" - hangsúlyozta a szociológus. Egy érdekes adat az agyelszívás gazdasági hozadékából: bizonyos számítások alapján Nagy-Britanniában a szakképzett bevándorlók több hasznot termelnek, mint az ország északi-tengeri olajkitermeléséből származó teljes bevétele.