Nem fognak tehenek legelészni a Széchenyi téren, még akkor sem, ha egy kormányrendelet szerint az önkormányzat a jövőben nem korlátozhatja csak úgy a haszonállattartást. Rengeteg állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, birtokháborítási, építésügyi jogszabály létezik, amely teljes mértékben behatárolja ezt a kérdést. A téma a legutóbbi szegedi közgyűlésen is napirendre került.
A szigorú előírás kimondja, mi a kis létszámú, mi a nagy létszámú állattartó telep, meghatározza, egy állatnak hány négyzetméterre van szüksége, ezért nem kell attól tartani, hogy majd megjelennek a tehenek, disznók vagy lovak Szeged belvárosában - állítja
Farle Csaba
, az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság megyei igazgató főállatorvosa. Elvben ugyan tarthatnak a polgárok állatokat, ha megfelelnek minden szigorú előírásnak, jogszabálynak, hiszen akkor nem okoznak problémát embertársaiknak. Az igazgató kigyűjtötte az állattartásra vonatkozó rendeleteket, határozatokat, felsorolni is hosszú, mennyi mindennek kell megfelelnie annak, aki ebbe szándékozik belefogni. Külföldön, Ausztriában, Németországban például egyáltalán nem ritka, hogy a falu közepén ott van az istálló tele jószággal, még sincs vita a szomszéddal, a hatóságokkal. A kormánynak is nyilván az a célja, hogy minél több állat legyen az országban, mert oda jutottunk, hogy az utóbbi években drasztikusan megcsappant a sertés-, a juh- meg a szarvasmarha-állomány. Sőt, már azt is megéljük, hogy sok tanyasi ember az áruházban veszi meg a zöldséget meg a húst, holott mindent maga is elő tudna állítani, megtermelni, önellátó lehetne, sőt piacra is jutna. Mégsem csinálja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.