Orbán: Nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak minket (FRISSÍTVE)

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük - jelentette ki Orbán Viktor az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren, mintegy négyszázezer ember előtt elmondott beszédében, amelyben arról is szólt, hogy az 1956-os magyar forradalommal az egész világ jobb lett. Szónoklata elején a kormányfő köszöntötte a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, a szlovák állampolgárságától megfosztott százéves Tamás Aladárnét.

A miniszterelnök - akit a tömeg Viktor, Viktor skandálással fogadott - 1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok szabadságért hullott vére, majd azt mondta, "itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig". Az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők adtak erőt a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szabad világtól elválasztó aknazár és szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez - méltatta beszédében a szabadságharcosokat

Orbán Viktor

, aki szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb. 1956. október 23-án - folytatta - a Kossuth Lajos téren történt meg az az addig elképzelhetetlennek tűnő csoda, hogy mindenki, még a párttagok többsége is felfedezte: becsület nélkül nem lehet élni. Október 23-a azonban minden évben arra is emlékeztet, hogy az 1956-os forradalmat leverőknek - akik szégyennek, bűnnek minősítették, ha valaki polgár, ha valaki keresztény vagy bármilyen vallásos családból származott - a törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég 2006. október 23-ára gondolni: "lovasroham, könnygáz, vasbotok, gumilövedékek és utána a brutalitásban élen járók kitüntetése és megjutalmazása" - sorolta a kormányfő - akinek szavait hangos pfújolás fogadta a tömeg részéről -, majd megjegyezte: "jó ha ezt észben tartjuk". A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont a szocializmus bukása és a nyugati világ gazdaságának 2008-ban kitört válsága között, és azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. A szocializmusról is kiderült, nem a saját lábán állt, hanem egy világbirodalom zsinórján függött, a tartózsinór azonban elszakadt - vagy a marok gyengült el -, és az egész építmény lezuhant - magyarázta, majd azzal folytatta, hogy 2008-ban a nyugati világ gazdaságáról derült ki, hogy nem a saját lábán állt, hanem "egy pénzvilág-birodalom hitelzsinórján" függött, de ez a zsinór is elszakadt, összetörve sok nemzetgazdaságot. Európa ma a feje búbjáig eladósodott, a saját dogmái kötik gúzsba, a világban jelenleg zajló változással azonban el fog dőlni, "ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren, és ki az, aki visszanyerve szabadságát partot ér", ahogyan az is, hol állandósul a felfordulás, és hol lesz szilárd a jövő - vázolta a miniszterelnök Európa mostani helyzetét, jelezve, hogy szerinte a kontinens még nem döntötte el, hova álljon, Brüsszelben még nem tudják, "a fékre lépjenek vagy a gázpedálra". Megítélése szerint Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke. "Köszönet azoknak, külön köszönet a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki" - tette hozzá, köszöntve a Kossuth Lajos téri - a rendőrségi becslés szerint négyszázezres - tömeget, amelyben ott voltak az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért szervezett békemenet résztvevői is. Az Európai Unióra rátérve a kormányfő azt mondta, Brüsszelben szép számmal találni olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a "megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba" akarnak újra életet lehelni, akik azt akarják, hogy csak az emberek viseljék a válság terheit. "Ezt nem fogadhatjuk el" - nyomatékosította, nagy tetszést kiváltva ezzel hallgatóságában. A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy bármilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzák a magyarokat - jelentette ki, közölve azt is, hogy az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország is elfogadja, a kettős mércét viszont nem. "Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal" - hangsúlyozta a kormányfő. Kijelentette: ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor - mint mondta - nekünk mai magyaroknak sincsen okunk kételkedni a saját erőnkben.

A válság szélviharában

A miniszterelnök a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit sorolva azt mondta: 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltak visszarántani Magyarországot a csőd széléről, 20 évvel a rendszerváltás után új alkotmányt adtak a nemzetnek, és 90 évvel Trianon után sikerült a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságot. Orbán Viktor úgy folytatta: az elmúlt két évben a "válság szélviharában" is képesek voltak faragni az adósságból, a pénzvilág ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelték a minimálbért, csökkentették a családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200 ezer embernek. "És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" - fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy "el lehet innen menni", hanem, hogy "haza lehet ide jönni". "Mindenkit visszavárunk" - jelentette ki. A hegy valóban magas, de van út a tetejére - fogalmazott a kormányfő, aki a "csüggedőket", a "megfáradtakat" és a "reményvesztetteket" arra emlékeztette: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták. Ők valóban kisemmizettek és jövőtlenek voltak, de nem törődtek bele a kilátástalanságba, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat, fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát - jelentette ki. "Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek azt kívánta, október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, hogy "annyira élünk csak, amennyire Magyarország él". A kormányfő beszédét a szokásos "Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" fordulattal zárta. Orbán Viktor az állami ünnepség színpadjára a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjével, a százesztendős

Tamás Aladárné Szűcs Ilonával

, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjével érkezett karonfogva, az ünneplők pedig hosszas tapssal fogadták őket. A kormányfő méltatta a tanítónő munkásságát, és emlékeztetett arra, hogy Tamás Aladárné visszavette magyar állampolgárságát, amiért a szlovák állam megfosztotta őt szlovák állampolgárságától. Ezt a tömeg hangos pfújolással fogadta. "Dicsőség a bátraknak" - köszöntötte a kormányfő Tamás Aladárnét, aki azt mondta: "Üdvözletet hozok a Felvidékről, a felvidéki sorstársaimtól, akikkel együtt harcolunk az igazunkért". A miniszterelnök előtt

Balás-Piri László

, a Kelet- és Közép-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet. Balás-Piri László, akit forradalmi tevékenysége miatt 1957-ben két és fél évi börtönre ítéltek, kijelentette: ma olyan vezetői vannak az országnak, akik megbecsülik 1956 emlékét. "Őrizzék és melengessék is tenyerükben ezt a mágikus örökséget, amit nem lehet dollárra meg euróra váltani, de erőt és önbizalmat adhat a jelen és a jövő generációinak az idők végezetéig" - fogalmazott.