Mezey Barna: állam nélkül nincs felsőoktatás

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás - különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam.

Mezey Barna

- aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora - ezt a Debreceni Egyetemen mondta kedden, a rektori konferencia tanácskozásán. A szerinte egyszerre vállalkozó, költségvetési gazdálkodó és szolgáltató felsőoktatási intézmények jövőbeni finanszírozásáról szólva kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg. A felsőoktatás önfenntartó finanszírozásának kérdéséről az MRK elnöke azt mondta, vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, vannak olyan megoldások, amelyek bizonyos mértékig korlátozni tudják a költségvetési terheket, de "nem létezik olyan felsőoktatás (...), amelyből kivonul az állam", különösen nem Európában. Hangsúlyozta, az értékőrző és nemzetpolitikai szerepet is betöltő stratégiai ágazat, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie. "Azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja" - mondta Mezey Barna. Beszéde végén jelezte, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.

Balog Zoltán: erős tanítói rendre van szükség

Erős tanítói rendre van szükség - idézte Eötvös József egykori oktatási minisztert Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kedden Debrecenben, a Magyar Rektori Konferencia plénumának kihelyezett ülésén. E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is - tette hozzá a tárcavezető. Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte. A diákok érdekeiről szólva a miniszter a legfontosabbnak a felsőoktatáshoz való hozzáférést jelölte meg. Ezt szolgálja az ösztöndíj- és a diákhitelrendszer, hogy szociális helyzete miatt senkinek ne kelljen kimaradnia az oktatásból - mondta, hozzátéve: a diploma értékét a finanszírozás módja is jelzi, ugyanakkor a hitelkonstrukció működtetéséről minden információnak rendelkezésre kell állnia. Az egyetem a nemzeti elitet képzi, az össztársadalmi és az egyéni haszonnak összhangban kell állnia a finanszírozásban is - fejtette ki Balog Zoltán. Az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki; a kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia. Balog Zoltán fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami - mint mondta - 2014-től jelentős változásokat igényel. "Amikor nemzeti célokat megfogalmazunk, összhangban kell lenniük a lehetőségeinkkel" - jegyezte meg Balog Zoltán. Bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis 60 ezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát. A miniszter végezetül arról beszélt, hogy az állam a gazdája az egyetemeknek, s vállalja ezt a felelősséget, amit a rektorokon keresztül gyakorol. Felhívta a figyelmet a szellemi elit képzésnek felelősségére, megjegyezve: "a minőségi élet képességének átadása az elit mindenkori feladata".