B. Nagy: Október 30-áig megegyezünk Botkával!

Egy hete jelentette be 397 milliárdos egyensúlyjavító csomagját Matolcsy György, ennek hátteréről, valamint a járások kialakításáról és az ELI-projekt jövőjéről kérdeztük B. Nagy László kormánymegbízottat.

Még a múlt héten ismertette a nemzetgazdasági miniszter azt az intézkedési tervet, melynek eredménye közel 400 milliárdos megtakarítás lehet a 2013-as évben. Miért volt erre szükség, s mit mutat ez a magyar gazdaság állapotot illetően? – faggattuk először

B. Nagy László

Csongrád megyei kormánymegbízottat. „Az alkotmány rendelkezéseire is visszavezethető ez a lépés, hiszen az egyik fontos alaptörvényünk kimondja, hogy az ország adósságát csökkenteni kell, ennek a végső célja az 50 százalék alatti határérték. Mikor felállt a kormány 2010-ben, 82-83 százalékról indultunk, most tartunk 77 százaléknál. A másik fontos vállalása országunknak Európa felé történt azzal, hogy 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány alatt tartja a magyar állam a költségvetés működését. Ezek a kötelezettségek alapvetően befolyásolják a mozgásteret politikailag és gazdaságilag is” – kezdte sorolni azokat az okokat, melyek előhívták

Matolcsy György

hol egyensúlyjavítónak, hol megszorítónak titulált csomagját. Mint megtudtuk, a 2012-es költségvetés tervezésnél tavaly magasabb növekedéssel számolt a kormányzat, mivel az unió, ezen belül Németország gazdasági helyzete, kilátásai, növekedési üteme pozitívabb volt, mint ahogy most az bekövetkezett. „Mivel a gazdasági rendszerünk, kapcsolataink 80 százaléka az EU-hoz, ezen belül is nagyrészt Németországhoz kötődik, így a költségvetés tervezésénél igazodni kell a külföldi piacaink, az EU várható növekedéséhez, amit az idei büdzsé kialakításánál 1,6 százalék körül prognosztizáltak elemzők. Most olyan változások mennek végbe főleg az euróval fizető országok tekintetében, hogy az EU gazdaságának az előrejelzésekhez mérten jelentősen csökkent a teljesítménye” – folytatta a sort B. Nagy.

Fogyasztás helyett törleszt a magyar

A Csongrád megyei kormánymegbízott a határainkon belüli helyzettel kapcsolatban kitért arra, hogy a magyar gazdaság belföldi növekedését a fogyasztási hajlandóság fokozódása indította volna el. „Az egykulcsos adórendszerrel jelentős összeg maradt a lakosság pénztárcájában, és a kedvező vállalkozói adórendszerrel a vállalkozói szférában is. Viszont e folyamatot nem növekvő fogyasztás kísérte, hanem egy újfajta gondolkodás nyert teret – tegyük hozzá, hogy egyébként helyesen: az emberek nagy része az eladósodottságát kezdte el csökkenteni, ehhez párosultak a kormány devizahiteleseknek nyújtott kedvezményei is, így végül 300 ezer ember menekült ki az adósságválságból. Akinek pedig még így is maradt megtakarítása, az sem fogyasztásra fordította, hanem befektette. Magyarországon most már 1000 milliárdnyi államkötvényt értékesítettek magánszemélyeknek.” A politikus szerint a fent említett folyamatok miatt, illetve hogy a 2013-as költségvetés fő számai is be vannak szorítva az említett 3 százalékos hiánycél alá – ráadásul az EU kilátásai sem javulnak jövőre –, mindenképpen indokoltak a reformok. Mindezt még tetőzi, hogy az eddig banki hitelekből finanszírozott gazdasági növekedés már nem perspektíva. „Banki kölcsönökből nem tudunk, és nem is akarunk növekedést finanszírozni, mert ez az adósságot is emeli. Ráadásul Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok inkább kivonják a tőkét, saját anyabankjuk megmentésre fordítják azt, így már közel 2000 milliárd forint hagyta el az országot” – emelte ki.

A járásokkal jól járunk?

B. Nagy László szerint a kialakult helyzetben az állam elsősorban magán kezdi a spórolást. Minden területen meghatároz el nem költhető tartalékokat, ráadásul további szűkítések várhatóak az államigazgatásban, ez érvényes lesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra is, amely alá a kormányhivatalok tartoznak. Így biztos, hogy több pénzük nem lesz a megnövekedett feladatok ellátásra. Ehhez szorosan kapcsolódik a járási rendszer jövő évben történő kialakítása. Botka László polgármester a legutóbbi szegedi közgyűlésen azt mondta, hogy az állam a járásokkal nem spórol, mert például Szeged vonatkozásában miután átveszi a Huszár utcai ingatlant, az ott dolgozó 88 fő helyet 187-et alkalmaz majd, ezért ő nem írja majd alá a kormányhivatallal a megállapodást, hanem rendkívüli közgyűlést hív össze. „Szeged polgármesterének igaza van abban, hogy mivel az átvétel-átadás folyamata vagyont, vagyoni értékhez kapcsolódó jogokat érint, a közgyűlés felhatalmazását kéri ehhez. A számok is helytállóak, 388 fős Csongrád megyei járási hivatali rendszer van engedélyezve, finanszírozva. A legnagyobb járási székhely Szegeden működik 187 fővel. De ez nem azt jelenti, hogy a városban felemeljük a hivatalnokok számát 187-re, hanem a szegedi járáshoz tartozó településeket érintő feladatok ellátásához kapcsolódik, s minden településtől ’érkezik’ hivatalnok. Ez tehát nem létszámnövekedés, hanem -csökkenés, hiszen a jövő évben az érintett önkormányzatoknál ennyivel kevesebb embert kell finanszírozni. Több ízben tárgyaltunk Szeged várossal, a polgármesterrel és a jegyzővel, nagyon közel állunk ahhoz, hogy megállapodjunk. Kérdéses még a Huszár utcában lévő önkormányzati szervezetek, az adóiroda és a szociális, gyámiroda sorsa, melyek önkormányzati feladatokat fognak ellátni. Jómagam felajánlottam ingyen és bérmentve ingatlanokat a két iroda elhelyezésére. Azt is hozzátettem, hogy nem kell a törvény hatályba lépésekor, január 1-jén elköltözniük, lesz egy-két hónapjuk az átrendeződésre. A létszámban megegyeztünk, a vita a költözés részletei körül forog, de október 30-ig meg fogunk egyezni, nekem november 15-ig törvényi határozattal kell rendelkeznem az átvételről, de nem szeretnék eddig eljutni, engem a megegyezés vezérel” – szögezte le a Csongrád megyei kormánymegbízott.

Az ELI nemzeti prioritás

Az elmúlt időszakban sok minden látott napvilágot a Szegedre tervezett lézerközponttal kapcsolatban, erről is faggattuk B. Nagy Lászlót. A politikus kiemelte: a fő probléma abból adódik, hogy a lézerközpont építését 2015 végéig kellene befejezni az eredeti tervek szerint, de már az előkészületek során közel 8-9 hónap csúszás keletkezett 2008-tól napjainkig. A félelmek abból indultak ki, mi történik akkor, ha nem zárul le 2015-ig a projekt, illetve a csúszások miatt veszélybe kerülne a brüsszeli finanszírozás. „Most ott tartunk, hogy biztosan lesz ELI, beadták a kormánynak a megvalósítási tervet, közben folyik a tárgyalás az EU-val, hogy a csúszás miatt hogyan lehet a szerződést és a finanszírozás ütemét megváltoztatni. Közben a felmérésekből kiderült, hogy a másik két szomszéd lézeres projektjéhez képest egyáltalán nem vagyunk lemaradva. Technikailag egyébként arról van szó, hogy a beruházás egyrészről áll egy építészeti, másrészről egy eszközbeszerzési területből. Ha csúszik a rendszer, akkor a berendezések beszerzése, beépítése – ami a legdrágább része a projektnek – átesne 2016-ra, viszont az eredeti terv szerint az elszámolás 2015-ben befejeződne. Így felmerült, hogy a pénz elveszhet, és a berendezéseket az országnak saját forrásból kellene fedeznie, ami közel 20 milliárdos tétel. Ezért kérjük Brüsszelt a pénzek kétütemű lehívására” – magyarázta a B. Nagy. Nem kerülhettük meg végül az aktuális belpolitikai kérdést, miszerint a közelmúltban két helyközi választást bukott el a Fidesz az MSZP-vel szemben, legutóbb a hűség városában, Sopronban. A párt igazgatója,

Kubatov Gábor

szerint az eredmény egyáltalán nem tükrözi az országos viszonyokat. Vajon mit gondol minderről B. Nagy László? „Nem emlékszem olyan négyéves ciklusra az elmúlt időszakokban, hogy annak közepén ilyen erős legyen a kormánypárt, mint most. Az, hogy két időszaki választáson két település így döntött, nem feltétlenül az országos preferenciákat tükrözi, a közvélemény-kutatások adatai már sokkal inkább. Ezeket a számokat országosan biztosabbnak, pontosabbnak látom. Félidőben nagy népszerűségesésen szokott átesni a kormányzó erő, ez a mostani Orbán-kormány esetében sokkal csekélyebb, mint a megelőző kabineteknél” – zárta gondolatait.