Az „aradi Golgotára” emlékeztek Szegeden is + FOTÓK
2012. október 6., szombat
A 163 éve kivégzett, 13 aradi vértanú önfeláldozása a világ minden szabadságszerető népének példa lehet – hangzott el az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapján szombaton délután az Aradi vértanúk terén.
Az 1848/49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án Aradon,
Kossuth Lajos
szavaival a „magyar Golgotán” végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. Pesten ugyanezen a napon – mely a bécsi forradalom kitörésének évfordulója is –
Batthyány Lajosra
, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökére is halál várt – idézte fel ünnepi beszédében
Palánkainé Sebők Zsuzsanna
, a Somogyi-könyvtár igazgatónője.
Újra csendes…
Az igazgatónő arról is beszélt, a magyar szabadságharc akkor is kitartott, mikor a forrongó Európa már elcsendesült. A szabadságharc költőjeként is tisztelt Petőfi Sándor szinte az utolsó percig nem adta fel a reményt, a legkilátástalanabb helyzetben sem szűnt meg költeményeivel bizakodást önteni a nemzetbe. Miután azonban a fiatal Ferenc József trónra lépett, és a cárhoz fordult segítségért, a túlerő árnyékában egyre kevésbé lehetett hinni a kedvező befejezésben… „Az önvédelmi háború nem elbukott, hanem leverték” – emelte ki Palánkainé Sebők Zsuzsanna. A világosi fegyverletétel után a megtorlás ezrek bebörtönzését, százak kivégzését és rengeteget száműzöttet jelentett. Később a nemzetközi tiltakozások nyomán Haynautól megvonták a halálos ítéletek jogát, majd menesztették is.
A szabadságharc egyik fővárosa
A szegedi belvárosban több épület is központi események helyszíne volt. 1849 májusában az előrenyomuló császári haderő elől a magyar kormánynak és az országgyűlésnek menekülnie kellett, és új fővárosnak Szegedet választották. Az 1845-ben épült Kárász-házba – Kárász Benő főispán mai is álló palotájába – költöztették be Kossuth Lajost családjával, valamint a kormányzó hivatalát. Kossuth ennek az erkélyéről mondott köszönetet a szegedieknek a vendéglátásért, és azt hangsúlyozta, hogy Szeged lehet az a pont, ahonnan a szabadság ismét elterjed Európában. A külföldi román emigráció vezetőjével a mai Zsótér-házban tárgyalt a kormányzó a megbékélésről. A mai Szeged étterem épülete kaszárnyaként működött, olyan sok katonai alakulat érkezett Szegedre, hogy a Mars téri laktanya megtelt, és lakóházakban szállásolták el a honvédeket. A kormány és hivatalai után az országgyűlés is a Tisza-parti városba költözött. Az alsóház 180 honatyával a mai városházán működött. A mai közgyűlési teremben szólalt fel többek között Kossuth, Szemere Bertalan miniszterelnök és Battyány Kázmér külügyminiszter – sorolta az igazgatónő. 1848. augusztus 5-én került sor az újszeged-szőregi csatára, mely azonban már az utolsó sikertelen katonai erőfeszítések közé számított.
Ma is erőt adnak
Számos szegedi közéleti szereplője is volt a ’48/49-es eseményeknek. Az országgyűlésben a szabadelvű ellenzék vezéreként képviselte Szegedet Klauzál Gábor, az első felelős magyar Minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedésügyi minisztere. Osztróvszky József nevét is ki kell emelnünk, Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője, akit 1848/49-ben szintén Szeged egyik országgyűlési képviselőjévé választották, később kormánybiztos, majd polgármester is volt. „A vértanúk hazájuk iránti elkötelezettségéből ma is erőt meríthetünk, nemcsak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is” – zárta ünnepi beszédét a szónok. Az ünnepség keretében az emlékezés koszorúit és gyertyáit helyezték el az aradi vértanúk emlékművénél többek között Szeged város, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint pártok és civil szervezetek nevében, illetve Batthyány Lajos Dóm téri mellszobránál és Kovács József 1956-os mártír emléktáblájánál is fejet hajtottak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
