Az „aradi Golgotára” emlékeztek Szegeden is + FOTÓK

A 163 éve kivégzett, 13 aradi vértanú önfeláldozása a világ minden szabadságszerető népének példa lehet – hangzott el az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapján szombaton délután az Aradi vértanúk terén.

Az 1848/49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án Aradon,

Kossuth Lajos

szavaival a „magyar Golgotán” végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. Pesten ugyanezen a napon – mely a bécsi forradalom kitörésének évfordulója is –

Batthyány Lajosra

, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökére is halál várt – idézte fel ünnepi beszédében

Palánkainé Sebők Zsuzsanna

, a Somogyi-könyvtár igazgatónője.

Újra csendes…

Az igazgatónő arról is beszélt, a magyar szabadságharc akkor is kitartott, mikor a forrongó Európa már elcsendesült. A szabadságharc költőjeként is tisztelt Petőfi Sándor szinte az utolsó percig nem adta fel a reményt, a legkilátástalanabb helyzetben sem szűnt meg költeményeivel bizakodást önteni a nemzetbe. Miután azonban a fiatal Ferenc József trónra lépett, és a cárhoz fordult segítségért, a túlerő árnyékában egyre kevésbé lehetett hinni a kedvező befejezésben… „Az önvédelmi háború nem elbukott, hanem leverték” – emelte ki Palánkainé Sebők Zsuzsanna. A világosi fegyverletétel után a megtorlás ezrek bebörtönzését, százak kivégzését és rengeteget száműzöttet jelentett. Később a nemzetközi tiltakozások nyomán Haynautól megvonták a halálos ítéletek jogát, majd menesztették is.

A szabadságharc egyik fővárosa