A holnap sebészeiért aggódnak a hazai szakemberek

Gyakorlatilag minden második magyar sebész részt vesz a Magyar Sebész Társaság 61. Kongresszusán, melyet szeptember 13. és 15. között rendeznek meg Szegeden, a Forrás Hotelben. A szervezők a sebészutánpótlás iránti aggodalmuknak is hangot adtak.

Lázár György

, a kongresszus elnöke, az SZTE Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára a sajtótájékoztatón elmondta, a Magyar Sebész Társaság kétévente megrendezett kongresszusa a társaság legnagyobb szakmai fóruma, melyen a társtársaságok képviselői is részt vesznek. A tudományos tanácskozás közel hétszáz regisztrált résztvevője révén az elmúlt évek legnagyobb sebész szakmai rendezvénye tizenöt külföldi meghívott előadóval, többek között Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Spanyolországból, Csehországból, Romániából és Szerbiából.

Ijesztő…

Oláh Attila

, a Magyar Sebész Társaság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az egyik legégetőbb problémája a sebésztársadalomnak az, hogy tíz-húsz év múlva vajon kik fognak részt venni az ilyen konferenciákon. A társaság elnöke hangsúlyozta, ijesztő méreteket ölt a fiatal orvosok elvándorlása. A tudóstársadalom egyik legfontosabb feladata átadni azt a tudást, amivel rendelkezik, de a legnagyobb kérdés az, lesz-e kinek… A professzor kiemelte, szerény lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni a fiatal kezdősebészeket. „Nem sok érv van a kezünkben a kollégáink itthon tartására” – panaszolta a professzor, hiszen Nyugat-Európa – főként Anglia, Németország és Ausztria – tárt karokkal várja a magyar orvosokat, a jó szakembereket. A 2012-ben Magyarországot elhagyó fiatal orvosok száma minden eddig rekordot meghalad, a becslések szerint 1200 szakember fogja külföldön tovább dolgozni. A statisztika valóban riasztó: azok közül, akik már egyszer vállaltak munkát külföldön, 95 százalékuk nem tér haza. A Magyar Sebész Társaság kifejezetten a fiatalok támogatására létrehozott egy alapítványt, melynek működéséhez ebben az évben már 10 millió forint gyűlt össze. Az alapítvány célja, hogy bekapcsolják a fiatal sebészeket a nemzetközi vérkeringésbe, hogy kijussanak külföldi kongresszusokra, különböző tudományos rendezvényekre. Annak a 40 év alatti fiatal sebésznek, akinek van egy elfogadott előadása vagy bejelentett munkája egy ilyen kongresszuson, az alapítvány teljes regisztrációját, útiköltségét és ott tartózkodását bizonyos összeghatárig támogatja. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a szegedi Sebészeti Klinika is munkatársai támogatására. A professzorok hangsúlyozták, az a cél, hogy külföldi tapasztalatszerzés után visszatérjenek a sebészek Magyarországra, és itthon kamatoztassák az ott megszerzett tudást.

Slágerből hiányszakma

Lázár György hozzátette: érzik a felelősségét a problémának. Az idei kongresszust a rezidensek és orvostanhallgatók ingyen látogathatják, a 35 év alatti fiatal sebészek pedig kedvezményesen, ami annál is hasznosabb, hiszen a szegedi kongresszus a Magyar Sebész Társaság és az IASGO (International Association of Surgeons, Gastroenterologists and Oncologists) nemzetközi részvételű továbbképző tanfolyama is egyben. A klinika a Magyar Sebész Társasággal közösen két díjat ad át a legjobb 35 év alatti előadónak, mint megtudtuk, a fiatal szakemberek precíz, magas színvonalú munkákat nyújtottak be. Lázár György portálunknak úgy nyilatkozott, a magyar sebészellátottság rendkívül rossz, jóllehet mindenki azt gondolja, hogy a sebész egy népszerű pálya, ma viszont a hiányszakmák között tartják számon. „A szegedi Sebészeti Klinika ennek ellenére abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden állása be van töltve. Ez nagy öröm. Akik Szegeden végeznek diákok, és sebészek akarnak lenni, megvan a lehetőségük, és hála Istennek, jelentkeznek. Nem minden egyetemi intézet van ebben a szerencsés helyzetben. Ez a mi szakmai munkánkat is dicséri, bízom benne, hogy meg is tudjuk tartani a fiatalokat” – hangsúlyozta a professzor.

Sok még a tennivaló

Oláh Attila elmondta, a sebésztársaság magában foglalja a mellkas-, ér-, szív- és hasi sebészetet gyakorló szakembereket is. A kongresszuson a minimálisan invavíz, laboroszkópos sebészet, az emlő- és májsebészet is hangsúlyt kap, főleg azok a területek, ahol valamilyen robbanásszerű változás következett be az elmúlt években. A tanácskozás egyik fő témája a vastag- és végbélrák, illetve ezek májáttéteinek sebészi kezelése. A professzor hozzátette: belgyógyász, onkológus és radiológus kollégák meghívásával egy teljes körképet szeretnének adni a betegség jelenlegi kezelési spektrumáról, ezért külföldi szakembereket is meghívtak. Évente 5500-6000 vastag- és végbélrák esetet diagnosztizálnak, jelentős részük sajnos már előrehaladott stádiumban van, amikor a beteg életének megmentésére már nincs lehetőség, ezért az egyik legfontosabb feladat nem elsősorban sebészi, hanem a belgyógyászati szűrőprogramok bevezetése lenne – hangsúlyozta Oláh Attila. Hozzátette: a vastagbélrák az egyik olyan daganattípus, ami egy korai stádiumban – még mielőtt a rosszindulatúság kialakul – a polipok eltávolításával teljes mértékben meggyógyítható, illetve megelőzhető a rák kialakulása. A korai rákok kezelésénél is nagyon jó eredményeket lehet már elérni. Mindezzel együtt nagyon sok még a tennivaló, az európai rangsorban a daganatos halálozások tekintetében nagyon rossz helyen áll Magyarország.