Közélet

Mindenki előtt megnyílik az alsóvárosi ferences kolostor + FOTÓK

Mindenki előtt megnyílik az alsóvárosi ferences kolostor + FOTÓK

2012. szeptember 5., szerda
Mindenki előtt megnyílik az alsóvárosi ferences kolostor + FOTÓK

Látogatóközpont nyílik szeptember végén a szeged-alsóvárosi ferences kolostorban. Az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a vendégek bejárhatják szinte az egész épületet, a gyógynövénykerttől a templomon át egészen a kiállítótermekig. Az újításokat Kiss Didák házfőnök mutatta be a sajtó munkatársainak, akik a körút során számos érdekességet megtudhattak a rendről és a templom történetéről.

Szeged történetének szerves részét képezi az

Assisi Szent Ferenc

alapította, több mint nyolcszáz éves

ferences szerzetesrend

. Az Alsóvároson található, 1503-ban felszentelt Havas Boldogasszony templom és kolostor (a Pannonhalmi Bencés Főapátság után) hazánk második legnagyobb középkori eredetű épületegyüttese, amely a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik. Bár a hatalmas épület mellett szinte mindennap elhaladunk, a falak mögött zajló élet sokáig rejtve maradt a kíváncsi szemek előtt. A templom felszentelésének ötszázadik évfordulóját egy kiállítással ünnepelték meg, ekkor merült fel, hogy a ferencesek életét és a templom történetét a külvilágnak is megmutassák.

Itt termett az első paprika

A várhatóan szeptember végén nyíló látogatóközpont lehetőséget nyújt, hogy a csuha felöltése nélkül is végigjárhassuk az öt évszázadot átvészelt épületet. Szerda délután egy sajtónapon mutatta be Kiss Didák házfőnök a bejárásra kijelölt helyszíneket, számos érdekes dolgot elárulva a templom történetéről, és az itt élők hétköznapjairól. "A szerzetesrend már a kemény életet élő, mindenféle kényelmet nélkülöző Szent Ferenc halála után is lazított a szigorú szabályokon, az itt élők életmódja azóta sokat változott. Maga az alapító is nagyon elcsodálkozna a változásokon, de biztos vagyok benne, hogy minden idelátogatónak tudunk valami érdekességet mutatni" - hangsúlyozta a házfőnök a gyógynövénykertben, amelyet évszázadok óta gondoznak az itt lakók. Talán kevesen tudják, de a hungarikumnak számító fűszerpaprikát is itt, ezen épület falai között termesztették elsőként az országban. A Kolumbusz hajóján Európába érkezett növényt az 1600-as években kezdték termeszteni Szegeden, melyet gyógyszerként is használtak: maláriát, hideglelést és hasmenést is kezeltek vele, utóbbi esetben egy adag pálinkával is felturbózták hatékonyságát. "Bár egykor négyszáz hektáron termett a paprika itt Szegeden, az utóbbi időben veszélyes mélyrepülésbe kezdett, összesen talán ötven hektárnyi területen nő már csak. Szerencsére elmondható, hogy ahogy évszázadokkal ezelőtt, úgy most is termesztik a kolostorba ezt a növényt, bízzunk benne, hogy közös erővel ismét felemelhetjük ezt a rendkívül jó minőségű, hungarikum fűszert" - mondta Somogyi György paprikanemesítő.

It vot a viz

Bár számtalan átalakításon esett túl az évszázadok során, a kolostor a mai napig őriz több évszázados elemeket. Az első három, földszintet szegényesen bevilágító ablak most is jól látható az épület oldalában: ugyanúgy néznek ki, mint a Mátyás király visegrádi palotáján láthatóak, így feltételezhetően ugyanazok a kőfaragók dolgozhattak mindkettőn. Látható továbbá az egykori román stílusú templom egy része is az udvarban, a rózsaablakok és falak mellett a fennmaradt zárókő segítségéven egy háromdimenziós képen szeretnék majd rekonstruálni az épületet. Bemutatták az első világháborúban ágyúként is "szolgált" Paprika-harangot, melynek helyreállítása a helyi paprikatermesztők segítségével valósulhatott meg - jótékonyságuknak köszönhetően a 700 kilós harangot a fűszernövény motívumával is díszítették. A templom ajtajára vésve pedig azt is megtekinthetjük, milyen magasan állt a víz 1879 március 12-én, árvíz idején - a nyelvújítási mozgalmat kissé szabatosan kezelő személy jelzése mellé "a viz it vot" üzenetet hagyta. Nem csak ez az egyetlen kapcsolata a ferences kolostornak Mátyás királlyal. Három termet megtöltő kiállítás is nyílik az itt található muzeális értékekből, melynek az egyik legékesebb darabja a magyar király palástjából készült miseruha, a Mátyás casula. Itt tekinthető meg továbbá az ország egyik legrégibb ülőbútora, Marchiai Szent Jakab széke, valamint a szerzetesrend kínai missziójából hazahozott tárgyak is. A látogatók érintőképernyő segítségével tájékozódhatnak a látottakról, továbbá naponta 10-től 18 óráig idegenvezető bemutatásával járhatják be a kolostort. Négy filmet is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek a ferencesek kínai és kárpátaljai misszióját, a kommunista éra alatti elnyomását és a templom építését mutatja be. Az iskolásoknak a tanulás mellett játékos, interaktív feladatokkal is készülnek, melyhez külön termet alakítottak ki a kolostoron belül.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.