Mindenki előtt megnyílik az alsóvárosi ferences kolostor + FOTÓK
2012. szeptember 5., szerda
Látogatóközpont nyílik szeptember végén a szeged-alsóvárosi ferences kolostorban. Az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a vendégek bejárhatják szinte az egész épületet, a gyógynövénykerttől a templomon át egészen a kiállítótermekig. Az újításokat Kiss Didák házfőnök mutatta be a sajtó munkatársainak, akik a körút során számos érdekességet megtudhattak a rendről és a templom történetéről.
. Az Alsóvároson található, 1503-ban felszentelt Havas Boldogasszony templom és kolostor (a Pannonhalmi Bencés Főapátság után) hazánk második legnagyobb középkori eredetű épületegyüttese, amely a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik. Bár a hatalmas épület mellett szinte mindennap elhaladunk, a falak mögött zajló élet sokáig rejtve maradt a kíváncsi szemek előtt. A templom felszentelésének ötszázadik évfordulóját egy kiállítással ünnepelték meg, ekkor merült fel, hogy a ferencesek életét és a templom történetét a külvilágnak is megmutassák.
Itt termett az első paprika
A várhatóan szeptember végén nyíló látogatóközpont lehetőséget nyújt, hogy a csuha felöltése nélkül is végigjárhassuk az öt évszázadot átvészelt épületet. Szerda délután egy sajtónapon mutatta be Kiss Didák házfőnök a bejárásra kijelölt helyszíneket, számos érdekes dolgot elárulva a templom történetéről, és az itt élők hétköznapjairól. "A szerzetesrend már a kemény életet élő, mindenféle kényelmet nélkülöző Szent Ferenc halála után is lazított a szigorú szabályokon, az itt élők életmódja azóta sokat változott. Maga az alapító is nagyon elcsodálkozna a változásokon, de biztos vagyok benne, hogy minden idelátogatónak tudunk valami érdekességet mutatni" - hangsúlyozta a házfőnök a gyógynövénykertben, amelyet évszázadok óta gondoznak az itt lakók. Talán kevesen tudják, de a hungarikumnak számító fűszerpaprikát is itt, ezen épület falai között termesztették elsőként az országban. A Kolumbusz hajóján Európába érkezett növényt az 1600-as években kezdték termeszteni Szegeden, melyet gyógyszerként is használtak: maláriát, hideglelést és hasmenést is kezeltek vele, utóbbi esetben egy adag pálinkával is felturbózták hatékonyságát. "Bár egykor négyszáz hektáron termett a paprika itt Szegeden, az utóbbi időben veszélyes mélyrepülésbe kezdett, összesen talán ötven hektárnyi területen nő már csak. Szerencsére elmondható, hogy ahogy évszázadokkal ezelőtt, úgy most is termesztik a kolostorba ezt a növényt, bízzunk benne, hogy közös erővel ismét felemelhetjük ezt a rendkívül jó minőségű, hungarikum fűszert" - mondta Somogyi György paprikanemesítő.
It vot a viz
Bár számtalan átalakításon esett túl az évszázadok során, a kolostor a mai napig őriz több évszázados elemeket. Az első három, földszintet szegényesen bevilágító ablak most is jól látható az épület oldalában: ugyanúgy néznek ki, mint a Mátyás király visegrádi palotáján láthatóak, így feltételezhetően ugyanazok a kőfaragók dolgozhattak mindkettőn. Látható továbbá az egykori román stílusú templom egy része is az udvarban, a rózsaablakok és falak mellett a fennmaradt zárókő segítségéven egy háromdimenziós képen szeretnék majd rekonstruálni az épületet. Bemutatták az első világháborúban ágyúként is "szolgált" Paprika-harangot, melynek helyreállítása a helyi paprikatermesztők segítségével valósulhatott meg - jótékonyságuknak köszönhetően a 700 kilós harangot a fűszernövény motívumával is díszítették. A templom ajtajára vésve pedig azt is megtekinthetjük, milyen magasan állt a víz 1879 március 12-én, árvíz idején - a nyelvújítási mozgalmat kissé szabatosan kezelő személy jelzése mellé "a viz it vot" üzenetet hagyta. Nem csak ez az egyetlen kapcsolata a ferences kolostornak Mátyás királlyal. Három termet megtöltő kiállítás is nyílik az itt található muzeális értékekből, melynek az egyik legékesebb darabja a magyar király palástjából készült miseruha, a Mátyás casula. Itt tekinthető meg továbbá az ország egyik legrégibb ülőbútora, Marchiai Szent Jakab széke, valamint a szerzetesrend kínai missziójából hazahozott tárgyak is. A látogatók érintőképernyő segítségével tájékozódhatnak a látottakról, továbbá naponta 10-től 18 óráig idegenvezető bemutatásával járhatják be a kolostort. Négy filmet is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek a ferencesek kínai és kárpátaljai misszióját, a kommunista éra alatti elnyomását és a templom építését mutatja be. Az iskolásoknak a tanulás mellett játékos, interaktív feladatokkal is készülnek, melyhez külön termet alakítottak ki a kolostoron belül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
