Az LMP szerint a következő uniós fejlesztési ciklusra tervezett szegedi nagyberuházások – déli Tisza-híd, hullámtér rekonstrukciója, távhőszolgáltatás átalakítása – esetében már most elő kell készíteni a polgárok bevonását a tervezési folyamatokba.
Szeptember vége az állampolgári részvétel hete már évek óta, s ehhez kapcsolódóan beszélt az LMP szegedi szervezetének két politikusa,
Szentistványi István
önkormányzati képviselő és
Málovics György
területi szóvivő a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra tervezett kiemelt jelentőségű városfejlesztési projektekről, illetve a részvételi demokráciáról. „A pénteki közgyűlés 9. napirendi pontja tárgyalja majd az Európai Unió 2014-2020-as pénzügyi keretéhez kapcsolódó szegedi nagyberuházásokat. Ezek között négy olyan projekt is szerepel, amely az Odessza városrészt érinti” – indokolta a sajtótájékoztató helyszínválasztását – az újszegedi Alsó kikötő sort – Szentistványi, hozzátéve, hogy az itt élő mindennapjaira komoly hatásokat fejthetnek majd ki ezek a fejlesztések, a déli Tisza-híd építése, a hullámtér rekonstrukciója, a szociális városrehabilitáció és a távhőszolgáltató rendszer fejlesztése. „Mikor a közgyűlési döntések előkészítésénél a polgárok bevonásának fontosságát hangsúlyozzuk, és a részvételi demokrácia jelentőségéről beszélünk, igen gyakran érkezik az önkormányzat felől az időhiányra hivatkozó kifogás. Ezért kérjük a városházát és a polgármesteri hivatalt, hogy már most kezdjen el azon gondolkodni, dolgozni, hogy ezekhez a nagyprojektekhez már az előkészítő szakaszban kapcsolja hozzá a megfelelő polgári részvételi módszert. Az erre vonatkozó felhívást a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén támogatta” – mondta el Málovics György, aki kiemelte, hogy egy ilyen részvételi tervezés mellett folyó hosszú távú városépítés könnyebben háttérbe szorítja azokat a lobbiérdekeket, melyek főként az adott befektetői csoportnak kedveznek, és nem kizárólag a városlakóknak.
Szentistványi István megemlítette még egy másik problémát a pénteki közgyűlési pontok között. Elmondása szerint az 1.2-es napirend az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotásaként van aposztrofálva, de e címszó alatt a tiltott közösségellenes magatartások szabályzásáról szóló rendelet módosítása kapcsán az ingatlanok előtti rendezetlen környezet miatti büntethetőség is „becsúszott”. „Ez is eklatáns példája annak, hogyan kerülnek be már évek óta bújtatva, a részvételi demokrácia minimális elvárásait sem figyelembe vevő módosítások. Bár az átlagpolgár joggal gondolhatja, hogy az állattartással kapcsolatos rendelkezésekről dönt majd a közgyűlés, miközben a rendelettervezet három területre terjed ki: haszonállatok, kedvtelésből tartott állatok tartása és az ingatlan előtti terület tisztán tartása. Utóbbi a problémás, mert szerintünk azon túlmenően, hogy egy kissé elrejtve kerül a közgyűlés elé a lakosságot igen nagy számban érintő tervezet, nem tisztázottak a részletek sem. Tulajdonképpen arról szól a 1.2-es napirendi pont harmadik területe, hogy 50 ezer forint helyszíni bírsággal és 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal büntethető, aki nem gondoskodik a háza előtti gyommentesítésről, a fű kaszálásáról, a síkosságmentesítésről, hóeltakarításról” – vázolta a problémát az önkormányzati képviselő, hangsúlyozva, hogy épp e kérdésben merül fel sok olyan tisztázatlan részlet, amit egy jól működő részvételi demokráciával, az emberek bevonásával tisztázni lehetne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.