A Csongrádi borvidéken is kevés szőlő termett, főként a fagy tizedelte a bogyókat. A pusztamérgesi hegyközség területéről a Farkas testvérek pincészeténél – ahonnan a dóm miseborát is hozzák – jártunk, hogy az idei termésről érdeklődjünk.
Farkas István
borász elmondta portálunknak, olyan mértékben károsodtak a fagy miatt a szőlők, hogy lényegében egy nap alatt befejezték a szüretet idén szeptemberben. Az egész térséget jellemezi a kevés termés. „Négy hektár rajnai rizlingről bő 10 mázsányi szőlőt tudtunk szedni. Optimális esetben 80-120 mázsa körül terem ez a terület hektáronként. Ilyen évadban annyit tudok tenni, hogy megpróbálok a maradék pénzből vásárolni szőlőt. Az Alföldön egyáltalán nem, a Balaton-felvidéken korlátozott mennyiségben lehetett hozzájutni, illetve igen drágán, 100-150 forintért kilónként. Megpróbálok majd újbort venni, hogy a meglévő piacaimat megőrizzem. Ez azt jelenti, hogy például Eger környékéről feldolgozott, kierjesztett szőlőt, seprű nélküli bort hozok el, amin további kezeléseket kell hogy végezzek. A mi pincénkben kapja meg a végleges kezelést. Ezt a műveletet a hegyközségi törvény szabályozza. Eger vidéki borként kerül forgalomba majd a termék” – beszélt a lehetőségekről a borász.
„A nagy darálógépbe 80-100 mázsányi szőlő fér bele egy töltés alkalmával. Előkészítettük ugyan, de mivel az egész Alföld térségébe nem tudtunk szőlőt vásárolni, így maradt a hagyományos, kisebb kéziprés. A szárazság miatt ráadásul a lényeredék sem olyan, mint egy normális évben, mikor 70-75 százalékkal kell számolni a feldolgozott szőlő után. Most csak 50-60 százalékos lémennyiséget kapunk. Ez azt jelenti, hogy 100 kiló szőlőből 50-60 liter must lesz, ebből szűrt bor közel 40 liternyi lehet. Ilyen kevés terméskor a szüret rövidebb, de drágább. A fagy egész Csongrád megyét és a Kunságot is érintette. Villány térségét a jég verte agyon, Szekszárdon is csak 40 százalékos termés várható, Balaton-felvidék, Sopron környéke, Eger, az északi vidékek, a hegyoldal ültetvényei átvészelték a fagyok. Az aszály viszont az egész országot érinti, és ez hatással van a léhozamra” – emelte ki Farkas István, aki hozzátette, hogy a minőség viszont kiváló lesz, mivel a cukortartalma a szőlőnek koncentráltabb, nagyobb, és ez igaz a többi beltartalomra is. „Most ezzel a kevéske kis musttal ráérünk úgy dolgozni, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ülepítjük, majd átfejtjük másik edénybe, így a szüretből bejövő homok, kosz már leülepszik. Átkerül egy tartályba, itt fajélesztővel oltjuk be, kap egy irányított erjesztést. Mikor megtörténik az erjedés, utána egy-két héten belül újrafejtünk, ekkor megkapja a bor az alapkénezést. Ezt a derítés követi, szinte készen van a mű. November közepén már lehet egészen tiszta újbort kóstolni” – vázolta a hátralévő műveleteket a hegy levének gondnoka. Farkas István a bátyjával közösen 18 hektár szőlőn gazdálkodik, ebből az elmúlt évben 5 hektárt újratelepítettek a kora, illetve a tőkehiányossága miatt. „Ragaszkodom Pusztamérges gyökereihez, az olaszrizlinghez, emellett foglalkozunk rajnai rizlinggel, kövidinkával, cserszegi fűszeressel és kékfrankossal.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.