Szegeden nemrég nyílt, Magyarkanizsán mindig is volt szabad strand + FOTÓK

Nagy várakozás és hosszú huzavona után a hétvégén ismét megnyílt Szegeden a tiszai szabadstrand. Szétnéztünk a szomszédos Magyarkanizsán, ott hogyan használják ki a folyó adta lehetőségeket.

Évek óta hiába cikkeztünk arról, mennyire hiányzik Szegeden egy rendezett szabad strand, többnyire semmi nem változott. Általában egy-egy idényre engedélyezték olykor nagy kegyesen az illetékesek a Tiszában való fürdőzést, aztán a következő esztendőben kezdődött a huzavona elölről. A szigorú és bürokratikus szabályok mindig erősebbnek bizonyultak a polgárok valódi igényénél és az ésszerűségnél. Inkább menjen a derék polgár több ezer forintért az üresen kongó Napfényfürdőbe, hiszen a folyóban amúgy is balesetvédelmi és víziközlekedési szempontok miatt tilos a fürdés – szól az indoklás. A szabályok meg azért vannak, hogy betartsuk őket. Nemrég a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. közel 27 ezer négyzetméteres homokos szabad strandot alakított ki az újszegedi Partfürdőn. Nemzetközi szabályoknak megfelelő strandröplabda-pálya is készül a területen, így a sportolni vágyókat is várják. A város egyetlen biztonságos szabad strandja nem csak a nyaralás élményét kínálja majd a szegedieknek, de új és izgalmas nyári közösségi térként is debütálni fog. Az üzemeltetők reményei szerint a város szabad strandja nyüzsgő családi programhelyszín is lesz. Ilyen méretű és rendezett strandja már régen volt Szegednek. A nyitással azonban meg kellett várni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyét, illetve a mosdók szennyvízelvezetését kellett még a vízügyi hivatal szakembereinek megoldania. Végül július második felében átvehették a szegediek régen várt szabad strandjukat.

Sok szegedi megfordul Magyarkanizsán

Szétnéztünk a szomszédban, a Szegedtől alig több mint 30 kilométerre található vajdasági Magyarkanizsán, ott hogyan használják ki a polgárok a Tisza nyújtotta lehetőségeket. A látogatás időpontjával nem volt szerencsénk, mert éppen aznap választották meg az új városvezetést és az önkormányzati cégek új vezetőit, az eső pedig egész délelőtt esett, így a strandon sem találtunk senkit.

Koza Róberttől

, a Magyarkanizsai Községi Tanács vendéglátóipari és idegenforgalmi szakterületi tanács tagjától, turisztikai menedzsertől azért megtudtuk, hogy ez kánikulában egyáltalán nem így van, sőt csöppet sem megszokott látvány.

Az igazgató meglepődve vette tudomásul a folyó szegedi szakaszára vonatkozó fürdési tilalmat, nem hallott róla. A szépen kiépített helyi partszakaszra és a rendben tartott, tiszta strandra tett dicsérő megjegyzésemre reagálva azt válaszolta, a kanizsaiak meg nyilván ránk, szegediekre irigykednek, hiszen nekünk több wellness fürdőnk van. Mindenkinek a másé a szebb meg a jobb. Megtudtuk, hogy az utóbbi években a városvezetés nagy erőfeszítéseket tett a rendezett Tisza-part kialakításáért. Első lépésként eldöntötték, ne csak a nyári szezonban gondozzák a strandot, vágják le a füvet, rendezzék a környezetet, hanem az év minden napján. A helyi közvállalat hatáskörébe került a strand és a hozzá tartozó mintegy 1,5-2 kilométeres egybefüggő partszakasz karbantartása a töltés lábáig, ahol ugyanúgy elvégzik a napi teendőket, mint a parkok vagy egyéb közterületek esetében.

Olcsóbb a kempingben, mint otthon

Az igazgató megerősíti, sok látogató érkezik Szegedről is nem csak fürdeni, egyszerűen jól érzik magukat itt. A vendéglátási szolgáltatásokkal és a meglévő infrastruktúrával a vendégek meg vannak elégedve. A szabad strandon tusolókat helyeztek el, az autós kemping pedig kirándulóhelyként üzemel. Pályázat útján nyert pénzből alakították ki a 200 sátorhellyel üzemelő sátortábort. Víz, mosdó, tusolási lehetőség, villany biztosított, egyszóval minden van, ami egy igényes kemping esetében elvárható. Ez 10 millió dináros (1 dinár=2,5-2,7 forint) beruházásból készült, amihez a városnak is hozzá kellett tennie bizonyos önerőt. Mivel a kemping kirándulóhelyként szerepel, az önkormányzat úgy döntött, azért, hogy minél inkább népszerűsítse a Tisza-partot, minimális összeget kér a sátorhelyért és az áramcsatlakozásért. Ez egy napra kb. 250 forintba kerül nem személyenként, hanem sátorhelyre lebontva. Ha tehát 4-en vannak a sátorban, az összeget el kell osztani 4 felé. Az összegben benne foglaltatik a sátortábor szolgáltatásainak, az áramnak és a mosdónak a használata, mosogatás, tusolás, stb. Sok lakókocsi található a táborban, a lakók több hónapon keresztül itt tartózkodnak, hiszen jobban megéri nekik kempingben lenniük, mint odahaza, ugyanis olcsóbb. Egész év folyamán működik az őrző-védő szolgálat, tehát a közbiztonságra sem lehet panasz.

Turizmus a csend városában

A strandon medence található, igaz, nincs vízforgatója, viszont ugyanazzal a termálvízzel, gyógyvízzel üzemeltetik, amellyel a fürdőt is. Nagy melegben higiéniai okokból minden másnap lecserélik a vizet és fertőtlenítik a medencét. A vízmintákat hetente bevizsgálják, még 35 fokos melegben sem fordult elő, hogy a víz minősége ne legyen fürdésre alkalmas. A Tisza vize ugyancsak tiszta, amit a tiszavirágzás is bizonyít. Mindenki saját felelősségére fürödhet a folyóban, vízimentő-szolgálatot nem tudnak fenntartani. Az igazgató szerint, ha valaki elmerül, és elsőre nem sikerül megtalálni, kis esély van arra, hogy a vízparti mentőszolgálat bármit is tegyen a megmentése érdekében. A magyarkanizsai partszakasz mély, azt rombolja, mélyíti a folyó, míg a túloldalit, a törökkanizsait építi, ezért ott a víz is sekélyebb. Az igazgató nagy szeretettel várja a szegedieket, és azt is elmondja, miért érdemes eljönni Magyarkanizsára. „Nekünk, sajnos, nincsenek olyan wellness szolgáltatásaink, mint a szegedieknek vagy a mórahalmiaknak. Mi arra törekszünk, hogy a környezetünket tisztán tartsuk, rendezett legyen a Tisza-part, ahol nem csak 35 fokban lehet sétálni, hanem januárban is, biztosítsunk minden feltételt ahhoz, hogy a hozzánk látogató, kikapcsolódni vágyó vendég valóban jól érezze magát, majd vissza is térjen hozzánk. A túlhajszolt városiaknak nem kacsalábon forgó várak kellenek, hanem ez a nyugalom, amit nálunk megtalál. Nem véletlenül hívják Magyarkanizsát a csend városának. Mi erre építjük a turizmusunkat” – fejezte be Koza Róbert. Az elmondottak után nem kétséges: lenne mit ellesnünk a magyarkanizsaiaktól.

Minden adott a vízi turizmus fellendítésére

Az igazgató szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a Tiszán újból felélénküljön a vízi turizmus, a hajózás, visszatérjenek a csónakok és nagy hajók a folyóra. Szegeden már be is indult a rendszeres hajójárat, amit csak üdvözölni lehet. A Vajdaságban jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy hiányzik egy megfelelő, nemzetközi követelményeknek megfelelő vízi kikötő. A július 21-én, Csongrádon megtartott kétnapos I. Csongrádi Regattán, amelyen a magyarországiak mellett részt vettek a magyarkanizsai és a zentai vendégek, vízügyi és idegenforgalmi szakemberek, ez is szóba került. Meg az, hogy közös pályázatokkal, összefogással hogyan lehetne az utasforgalom számára is lehetővé tenni a hajózhatóságot a Tiszán. Szegeden a közeljövőben átadásra kerül egy új móló és határátkelőhely, ahol teljesen ingyenes lesz a szolgáltatás, nem kerül ugyanis pénzbe a határon való vízi átkelés. Magyarkanizsán jelenleg minimális illetéket kell fizetni a határátkelőhelynél, de ez is a két ország között létrejövő bilaterális szerződéssel szabályozható lenne. A törvény szerint nem folytathat utasforgalmat magyar zászló alatt hajózó hajó Szerbia területén és ugyanez érvényes fordítva is. Folyamatban vannak a tárgyalások, hogy ezek az akadályok is elháruljanak, a csongrádi találkozón erről is tárgyaltak a két ország szakemberei. Szeptember közepén Magyarkanizsán fogják meghozni a záró határozatokat, és a két ország minisztériuma felé is megtörténik a közös fellépés, hogy minél liberálisabb, költségkímélőbb és egyszerűbb legyen a vízi úton történő átjárhatóság a két ország között. http://www.youtube.com/watch?v=n9JN9aTJL2M