Jóval könnyebb lesz az ügyintézés az állampolgároknak

A területi közigazgatásért felelős államtitkár szerint senkinek nem jelent majd ügyintézési nehézséget a járások kialakítása, annak ugyanis éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket.

Szabó Erika

ezt azután nyilatkozta csütörtökön az MTI-nek, hogy a Blikk arról írt, rosszul járnak azok, akik nem valamelyik járási székhelyen laknak, jövőre ugyanis akár többórás utazással is járhat bizonyos ügyek elintézése. Az államtitkár teljes félreértésnek vagy az állampolgárok szándékos ijesztgetésének nevezte a cikkben foglaltakat, álláspontja szerint ugyanis nincs szó arról, hogy a járások jövő január 1-jei létrejöttével bárkinek is nehezebb lenne a dolga vagy többet kellene utaznia. A járási rendszer kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket - mondta, hozzátéve, hogy a területi közigazgatás teljes átalakítása 2013 végére fejeződik be, amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. Ez jelenti majd az igazi könnyebbséget az embereknek - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az ehhez vezető úton az egyik szervezeti átalakítási lépcső a járások kialakítása. A járásokhoz nem önkormányzati feladatok kerülnek át, hanem a polgármesteri hivatal élén dolgozó jegyző bizonyos államigazgatási hatáskörei, amelyek esetében eddig is célszerűbb lett volna, ha azokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül látja el - magyarázta Szabó Erika. A jegyzőnél olyan feladatok maradnak, amelyeket - a helyismeret miatt - indokolt, hogy ő lásson el - fűzte hozzá. Szavai szerint minden a helyére kerül a közigazgatásban, és ennek központjában az ügyfelek állnak, a cél ugyanis az, hogy ők jobban járjanak. Az államtitkár kitért azokra a településekre is, amelyek - a Blikk cikke szerint - kifogásolták a járási beosztást. Több Veszprém megyei településsel, így Balatoncsicsóval, Óbudavárral, Szentantalfával, Szentjakabfával és Tagyonnal kapcsolatban kifejtette: ezek a községek az első tervezet szerint is a balatonfüredi járáshoz kerültek volna, ám a polgármesterek egyöntetűen jelezték, hogy a tapolcaihoz szeretnének tartozni. Ezért átkerültek oda - folytatta Szabó Erika -, ám ezt követően megváltoztatták álláspontjukat, és mégis Balatonfüredhez kérték magukat, ezért a már elfogadott kormányrendelet a Balaton-parti városhoz sorolja ezeket a településeket. Budaörssel kapcsolatban - amelynek független polgármestere, Wittinghoff Tamás bírálta, hogy nem az általa vezetett város, hanem Budakeszi lett a járás székhelye - Szabó Erika elmondta: hosszú egyeztetés eredményeként született meg az a döntés, hogy Budakeszi lesz a székhely. "Egy olyan járásban, ahol két nagy település is versenghet a székhely tisztségéért, mindkettőt nem lehet központnak kijelölni" - hívta fel a figyelmet Szabó Erika, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a másik városban, azaz Budaörsön sem lesz nehézkes az ügyintézés, az ott lakóknak továbbra sem kell átutazniuk a járásszékhelyre, hiszen a járási hivatalnak Budaörsön is lesz kirendeltsége, ráadásul ott is működik okmányiroda, ahol az ügyeket továbbra is lehet majd intézni. Hasonló a helyzet Dorog és Esztergom esetében: bár előbbi nem lett járásszékhely, de Dorogon is van okmányiroda, így onnan sem kell majd a járás központjába, Esztergomba utazni ügyintézésre - mondta az államtitkár. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, jövő januártól országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal kezdi meg működését. A Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista.